Szétcsaltam az agyam a Pokémon Góban

A Pokémon Go, bár egyet hátra lépve nem sokat tud, mégis egész izgalmas játék az új koncepció miatt. Én viszont olyan típus vagyok, hogy nem köt le túl sokáig egy-egy játék, az elmúlt években legtovább ez talán a mindenféle pszichológiai csapdákkal telepakolt Candy Crush Sagának sikerült. Kombinálva ezt azzal, hogy valamennyire tudok programozni, és mindig az érdekel, hogy működnek a dolgok, hamar eljutottam a Go körül kialakuló nem hivatalos fejlesztői közösségig. 

Innen pedig már csak egy lépés választott el, hogy teljesen máshogy kezdjem el használni a játékot, mint ahogy azt a készítők kitalálták, vagy ha úgy tetszik: 

Mert ugyan mégis ki szeretne kilométereket gyalogolni, fennakadni egy kerítésen, határsérteni, elfogatni magát, bennragadni egy bányában vagy kilépni az állásából ha az egészet megspórolhatom, és játszhatok a gép előtt ülve, néhány kattintással. Mármint „játszhatok”, merthogy a játék készítői kitaláltak egy játékélményt, és hát a mindenféle hekkelések bőven módosítanak ezen, ha más nem, eleve mobillal kellene gyalogolni, nem pedig a gép előtt ülni.

Mindemellett egyelőre vita van arról a közösségben is, hogy mi számít egyáltalán csalásnak, mi az, ami hozzáad a játékhoz, mi az, amit már nem kellene engedni, egyáltalán, megmondhatja egyáltalán bárki az önkéntes fejlesztőknek, hogy mit csináljanak.

A PoGo az nem egy tánc

Ahhoz, hogy megértsük, mi a dilemma oka, érdemes röviden összefoglalni a játékot, ebből majd látszik az is, hol lehet csak: mi egy karakter vagyunk, akinek Pokémonokat kell gyűjtenie, és ezt többféleképpen csinálhatjuk. Egyrészt sétálni kell a városban (tényleg, már úgy fizikailag, tesszük a lábunkat egymás után), felkeresni különböző nevezetességeket, szobrokat, emléktáblákat, ezek általában úgynevezett PokéStopok, megpörgethetjük őket, és mindenféle jó dolgokat kapunk, például pokélabdát. Ezeket a stopokat fel lehet turbózni (lure-ral), akkor még több pokémon jelenik meg a környékükön. Merthogy pokémonokat a pokélabdákkal foghatunk be (ez egy minijáték, minél pontosabban kell megdobni az állatokat vele). Pokémonok simán séta közben is megjelenhetnek, de a stopok környékén nagyobb az esély rájuk. Hivatalosan viszont viszont nincs semmilyen térkép, hogy hol keressük őket, hol milyenek vannak, csak vándorolhatunk, és a játék néhány apró nyíllal mutatja, hogy valahol valami van, de még ezek sem irányt mutatnak, csak közelséget, szóval nem egyszerű megtalálni, amit szeretnénk. Ráadásul ez a jelző is több hete elromlott. 

A pokémonok befogásával és a nevezetes helyek meglátogatásával XP-t, pontokat gyűjtünk, ezzel fejlődhetünk, és fejleszthetjük a pokémonjainkat is. Az ötödik szint elérése után választhatunk csapatot (piros, kék, sárga), aminek egyelőre nem sok jelentősége van: mindegyik csapat birtokolhat úgynevezett gymeket, ezek elfoglalható pontok a játékban. Mások által betett pokémonokkal kell megküzdeni, vagy ha egy csapatból vagyunk, saját pokémonunkat is bepakolhatjuk.

Van mit hozzátenni

A játék még fejlesztés alatt van, egyrészt a szerverek folyamatosan akadoznak, sokszor nem működnek funkciók, van, ami hetek óta (a fent részletezett pokémonkövető), és érezhető az is, hogy gyakorlatilag félkész az egész. Bár rengetegen rákattantak, csomó lehetőség kihasználatlanul marad, nem tudnak például érdemben egymással kommunikálni a játékosok, nincs valódi verseny. Úgyhogy a közösség elkezdte felturbózni a dolgokat, ami már sokszor valószínűleg áthajlik csalásba.

Egyelőre ezekkel a pluszfunkciókkal tudjuk kibővíteni a játékot:

• vannak térképek, amik mutatják, merre keressük a pokémokat;
• létezik olyan térkép, ami azt is mutatja, mikor fog adott helyen megjelenni egy pokémon, sőt ebből már olyan is, ami okostelefonra letölthető;
• más programok értesítést küldenek, ha pokémon tűnik fel valahol;
• bár elvileg gyalogolni kellene, és a telefonunk GPS-adatai alapján haladhatnánk, simán bepakolhatjuk magunkat bárhova a világon
• és vannak botok is, amik az egész játékmenetet automatizálják, gyűjtenek a pokéstopokról, befogják a pokémonokat.

Látszik, hogy a programok közül azért nem mindegyik egyformán sérti az alkotók eredeti szándékát. A legtisztább esetet az értesítést küldő külön alkalmazások jelentik: ezt alapból tudnia kellene a Pokémon Gónak, a júzerek teljesen jogosan fájlalják, ráadásul spórol az akkuidőn azzal, hogy nem kell állandóan bekapcsolva tartani a telefon képernyőjét (az alkalmazás ugyanis zabálja az aksit, megugrott a külső akkumulátorok, powerbankok értékesítése, amióta megjelent a játék).

Szürke zónába tartoznak már a térképek: megnézhetjük, hol van éppen pokémon, gym, de el kell odáig sétálni, be kell gyűjteni. Ez kicsit a város felfedezésének öröméből elvesz, de még mindig megmarad a sétálgatás.

Minden megy magától

Egyértelműen csalás viszont a botok futtatása: itt ki sem kell mozdulnunk a gép elől, az egyetlen, amit még kézzel, a telefonon meg kell csinálni, az a regisztráció. Onnantól mindent megcsinálnak, csak elindítjuk, és egyre erősebbek leszünk. Aztán már könnyedén elfoglalhatjuk a rivális gymeket.

Kipróbáltam egy ilyen botot, mégis mit tud, mennyit tűrnek el a szerverek, mikor vágnak ki minket a játékból. A játékba nemcsak a Google-fiókokkal lehet belépni, hanem a Pokémon Trainer Clubos regisztrációval is (ami éppen nem működik, de nagyon valószínű, hogy nem a csalások miatt, hanem mert Kínában is megjelent a játék, is rászabadultak a tömegek a szerverekre, amik egyszerűen nem bírják az iramot).

Elég körülnézni a Redditen vagy a programozók mennyországának számító GitHubon, rengeteg botot találni, amivel különböző dolgokat automatizálhatunk.  Én a GO Bot nevű megoldást választottam, eleve Windowsra írták, semmit nem kell csinálni vele, csak kicsomagolni, és már megy is. 

Nem kell mást tenni, mint előtte regisztrálni, az adatokat megadni, és még beállítani néhány dolgot, ha nagyon akarjuk, de alapból is úgy van belőve, hogy működjön a játék. Nem nyúltam hozzá az eredeti beállításokhoz, így az Amerikai Egyesült Államokból, Philadelphiából indultam. Be lehetett volna (GPS-koordináták alapján) úgy is állítani a programot, hogy Budapestről, az Indextől induljak, így nem túl feltűnő, ha mobilról belépek megnézni a pokémonjaimat, de lusta voltam ehhez, és csak reméltem, hogy nem vágnak ki a csalásellenes algoritmusok.

Csalni lehet

Csalódnom kellett: bár egyszer azt hittem, hogy végleg kivágtak, valójában csak éppen terheltek voltak a szerverek, és ezért nem tudtam belépni. Nem tapasztaltam azt a soft bannak nevezett gyengébb kitltást sem, amiről mások írtak az interneten: be lehet jelentkezni, de 5-10 percig hiába keresek pokémonokat. Ez állítólag akkor szokott előfordulni, amikor hirtelen túl nagy földrajzi távolságot teszünk meg a játékban, például a mobilomról, Budapestről is belépek, miközben a robotom Philadelphiában csatangol. 

Merthogy ezt is tudja: beállítható, hogy mennyivel gyalogoljon: 25 kilométer per óra a maximum, amit még elfogad gyaloglásnak a szerver (érdekes, a valódi gyaloglásaimnál nem volt ilyen engedékeny), a robot pedig megy a térképen mindenfelé, megpörgeti a pokéstopokat és gyűjtögeti a pokémonokat. 

Természetesen szinte minden dobás tökéletes, a legerősebb pokémonokat is könnyedén megfogjuk, sőt, egy kattintással beállítható, hogy a bot fejlessze a pokémonokat, és az is, hogy automatikusan átküldje a professzornak azokat, amiből már kettő lenne, ezért cserébe pedig újabb pontokhoz jutunk. Sőt, beállítható, milyen erősségű pokémon az, amit egyáltalán megtartson, így elég szép kis listát lehet felhalmozni. 

Nem az a kifejezett élvezet

A robotom kisebb-nagyobb szünetekkel nagyjából másfél napot futott. Pontos időt azért nem tudok mondani, mert a szerverek nagyon sokszor leálltak, ilyenkor nem futott a bot sem. Ezalatt 25-ös szintűre fejlődött fel a karakterem, és több mint 100-féle egyedi pokémont fogtam meg, amiből többet ezer fölé, sőt kétezer közelébe fejlesztettem. Aki játszott már a játékkal, tudja, hogy ez mennyire nehéz rendes körülmények között: ennyi kilométert talán még a maratoni gyaloglók sem nyomnak le ennyi idő alatt (a gyaloglás nemcsak a pokémonok megtalálásához fontos, néha kapunk tojásokat is, amikből gyaloglással lehet kikelteni az új pokémonokat).

Ezzel a készlettel már hatalmas erőt tudok felmutatni, több darabom van abból az állítólag (leglábbis az USA-ban) ritka Vaporeonból is, amiért New Yorkban megőrültek az emberek, amikor megjelent. Mégis, talán a játék fejletlenségének is köszönhető, de igazából nincs miért élvezni ezt a gyűjteményt. Tudom, hogy nincs benne teljesítmény (na jó, tudtam, hol kell keresni a robotot), másokkal küzdeni nem nagyon tudok, talán majd ha jönnek az új funkciók, mert állítólag jönnek. Arról nem beszélve, hogy nem túl izgalmas bámulni a képernyőn pörgő sorokat, hogy már megint milyen jó pokémont fogtam, milyen tökéletesen.

Hekkelni jó

Az viszont biztos, hogy egyáltalán nem baj, ha a Pokémon Go hekkelhető. Látszik, hogy a fejlesztő Niantic egyelőre arra koncentrál, hogy legalább stabilan fusson a játék, és ehhez még a csalást is elengedik (ami, mondjuk öreg hiba, mert bizonyos botok agyonterhelhetik a szervereket, a többi meg elrontja mások játékélményét), úgyhogy a fejlesztők szabadon garázdálkodhatnak.

Ez egyrészt a programozási megoldásoknak köszönhető (a kód nem nehezített, az androidos verzió visszafejtéséből hamar összerakták a programozók, hogyan kommunikálhatnak a játékkal), másrészt annak, hogy hibák vannak a játékban, amiket tényleg jó, hogy javít valaki, harmadrészt a faék egyszerű játékmenetnek, amihez van mit hozzátenni.

Mert nemcsak csalásra lehet jó mindez: készült már a pokémonokat tartalmazó, teljes adatbázis is, és készülődik egy könnyedebb kliens fejlesztése is, ami elfut gyengébb telefonokon, rosszabb minőségű internetkapcsolaton is: a Pokémon Go jelen állapotában mindig mindent (újra) letölt az internetről, ami nem túl optimális megoldás – ezt akarja megoldani a közösség.