Visszatért régi dicsőségéhez a Battlefield-széria
Nagy várakozás övezte az ősszel debütáló Battlefield 6-ot, hiszen a sorozat előző része, a Battlefield 2042 finoman szólva is vegyes fogadtatásban részesült. A fejlesztők, köztük a játékokat hosszú évek óta istápoló DICE, azt ígérték, hogy ezúttal visszatérnek a sorozat gyökereihez: vagyis újra a négy karakterosztály, a látványos környezeti pusztítás, valamint az új és visszatérő játékmódoké lesz a főszerep. A kérdés már csak az, sikerült-e beváltaniuk az ígéretüket.
Érdemes még az elején túlesni a kötelező körön, vagyis a BF6 egyjátékos kampányán, ami a kritikák ellenére messze nem lett annyira gyenge, mint sokan azt hangoztatják. Ugyanakkor sokatmondó, hogy amint kipörgetjük a 4-5 órás sztorit, az Electronic Artsnál úgy döntöttek, hogy felajánlják a fanoknak, hogy egy gombnyomással töröljék is azt a meghajtójukról. Ez a gesztus talán mindennél beszédesebb, azzal együtt, hogy teljesen érthető. Röviden a történet annyi, hogy 2027-ben járunk, amikor is a NATO meggyengül, és a fiktív Pax Armata nevű magánhadsereg igyekszik kihasználni a helyzetet Az alapos tutorialnak is felfogható, 9 küldetéses kampány egy nagy volumenű történetet kínál, mely során a Dagger 13 elit amerikai tengerészgyalogos különítmény tagjaiként veszünk részt a harcban. Csak a szokásos recept, de kezdőknek azért erősen ajánlott.
A laptop, ami mindennel megbirkózik: kipróbáltuk a Lenovo idei szörnyetegét
Az új tanév kezdetével szinte minden diák ugyanazt a kérdést teszi fel magának: vajon elég erős, elég megbízható és elég sokoldalú lesz-e a laptopom ahhoz, hogy végigkísérjen az előttem álló hónapokon? Az egyetemi élet ugyanis egyszerre jelent tanulást, kreatív önmegvalósítást és persze kikapcsolódást is, hiszen a nap végén a legtöbben szívesen merülnek el kedvenc játékaikban vagy streamjeikben. Ilyenkor jöhet képbe a Lenovo idei Legion-szériája, amelyek az NVIDIA legfrissebb GeForce RTX 50-es szériájú videókártyáival érkeznek, pontosan arra a sokrétű igényre választ adva, amire egy egyetemi diáknak szüksége lehet.
Az idei Lenovo Legion 5-ös laptopok igazi erőgépek. Olyan eszközökről van szó, amelyek GeForce RTX 50-es GPU-knak hála egyszerre képesek csúcskategóriás gamer gépként működni, megállják a helyüket egy kreatív stúdióban, és elég könnyűek, takarékosak és időtállók ahhoz, hogy egy diák mindennapjait is végigkísérjék. A szerkesztőségünkbe az idei Legion 5 15AKP10 szériaszámú modellje érkezett, amely a vártaknál is jobban teljesített.
A készülék a Legion modellektől már megszokott megjelenést viszi tovább – a gamer laptopokhoz képest letisztult és kompakt külsőt kapunk. A 15,6 hüvelykes, 2560 × 1600 képpontos, akár 165 hertzes képfrissítésre is képes OLED-kijelző képe zseniális, egyetlen hátránya, hogy felülete fényes, így a tükröződés elkerülhetetlen, a panel fényereje ugyanakkor elegendő ahhoz, hogy ez ne legyen zavaró még akkor sem, ha például háttal ülünk egy ablaknak. Ami pedig a teljesítményt illeti: NVIDIA GeForce RTX 5060-as videókártya, AMD Ryzen AI 7 350-es processzor, 32 gigabyte memória és egy terabyte PCIe SSD gondoskodik a zökkenőmentes felhasználói élményről.
Káosz még sosem volt ilyen szórakoztató, terítéken az új Borderlands
Nagyító alá vettük az őszi dömping megjelenés egyik zászlóshajóját, azaz a Borderlands 4-et, ami meglepetésünkre nemcsak egy számozott folytatás lett a közkedvelt looter-shooter sorozatban, hanem egyfajta újragondolása is annak, amit a Gearbox 2009 óta építget. Érdemes leszögezni, hogy a széria rendkívül hűséges rajongóbázissal rendelkezik, így a kérdés számukra adott volt: vajon ezúttal sikerült-e egyensúlyt találni az őrült játékmenet és a mai modern elvárások között? Nos, a válasz nem annyira egyértelmű.
Egy dologban biztosak lehetünk, a széria hűséges fanjai nemcsak hogy rengetegen vannak, de szeretik is hangoztatni a véleményüket. A Borderlands harmadik felvonása után sokan inkább fáradtnak és túlhúzottnak érezték a kedvencüket, főleg a harsány humora és a hosszabb távon ismétlődő elemei miatt. A negyedik rész egyértelműen igyekszik ebből tanulni, ám ahogy azt tapasztalhattuk, a tökéletes egyensúlyt eltalálni messze nem gyerekjáték. Abba, hogy ki mit talál viccesnek, nincs beleszólásunk, így akiket alapból kiráz a hideg a széria humorától, nagy eséllyel már korábban visszavonulót fújtak. De most ők is kaptak egy gesztust a kiadótól, ezért kivételesen érdemes lesz levenniük a szemellenzőt.
Levegőt venni sem mertünk: a japán horror esszenciája lett a Silent Hill f
A Silent Hill–széria előkelő helyet foglal el a horrorjátékok rajongóinak szívében, de valljuk be, az utóbbi években inkább a csend volt jellemző rá, mígnem tavaly megkaptuk a második rész remake-jét. A Silent Hill f viszont nem próbálja újra elővenni a klasszikus amerikai kisváros sablonját, helyette az 1960-as évek vidéki Japánjába kalauzol el bennünket egy gyönyörű, de hátborzongató faluba, ahol ismét mindent beborít a baljós köd. Ennek nyomán erőteljesen megújult a környezet és a motívumrendszer is, ami sokak számára üdítő lehet.
Ezúttal a játék Ebisugaokában játszódik, egy japán vidéki kisvárosban, ahol Hinako Shimizu, egy középiskolás lány komoly családi konfliktusokkal és a belső démonjaival küzd. Az eseményeket csepegtetve adagolják: kezdetben csak személyes feszültségek, vívódások, elfojtott érzelmek, majd fokozatosan a természetfölötti elemek törnek be a világba. A sztori lassan, de nagyon hatásosan építkezik, és erősen fókuszál a pszichológiai horrorra meg a japán folklórból táplálkozó groteszk képekre.
Ölünkbe költözött a legújabb Xbox, de megér ez majdnem 400 ezret?
Néhány évvel ezelőtt valami megváltozott, és a gyártók hirtelen egy elfeledett, de régen rendkívül népszerű kategória felé kezdtek el újra nyitni. Ez nem más, mint a kézikonzolok piaca, amit a Nintendo Switch elképesztő sikere fenekestül felfordított, így idővel más gyártók is ki szerették volna belőle venni a részüket. Elsőként a Valve alakított nagyot a Steam Deckkel, majd jött az Asus és a Lenovo a ROG Allyjal és a Legion Góval; ezeknek pedig idén októberben már a második generációja is befut. Elsőként az Asus továbbfejlesztett kézikonzolját néztük meg, amelynek legnagyobb ütőkártyája, hogy azt már a Microsofttal és az Xboxszal közösen készítették; a zöldek jellegzetességei pedig nemcsak a külsőben köszönnek vissza, hanem a belsőben is. Teszten a ROG Xbox Ally X, az Asus és az Xbox eddigi legerősebb kézikonzolja.
A dobozból kiemelve a ROG Xbox Ally X nem okoz meglepetést – pontosan úgy fest élőben, ahogy azt a nyár folyamán megjelent marketinganyagok alapján elképzelhettük. A készülék mellé jár egy 65 wattos hálózati adapter, illetve egy egyszerű, de nagyszerű, kartonból készült állvány, amivel kitámaszthatjuk az Xbox Ally X-et, ha éppen nem használjuk; vagy ha éppen néznénk rajta valamit. A kézikonzol egyébként két variánsban érhető el, a ROG Xbox Allyt és a ROG Xbox Ally X-et két fő dolog különbözteti meg egymástól: az Ally fehér, míg az Ally X fekete – emellett pedig utóbbiban az AMD Ryzen AI Z2 Extreme chip ketyeg, míg előbbiben „csak” az alap Z2-es variáns, kevesebb memória és tárhely társaságában. Nálunk a minden hájjal megkent ROG Xbox Ally X járt, elöljáróban pedig elmondhatjuk, hogy a 2023-as Asus ROG Allyhoz képest egészen nagy az előrelépés, a kézikonzolok gyerekbetegségeit viszont ez a készülék sem tudta levetkőzni. Egyelőre.
De kezdjük a pozitívumokkal. A ROG Xbox Ally X egy rendkívül ergonomikus készülék lett, amit leginkább úgy lehet elképzelni, mintha az Asus kettészelt volna egy Xbox kontrollert, a két rész közé pedig egy héthüvelykes kijelzőt pakoltak volna. Tulajdonképpen ez is történt. A kialakítás pont annyiban változott, hogy jól felismerhető legyen, hogy ez bizony már a Microsofttal közösen készített kiadás, az alapokhoz viszont nem nyúlt a gyártó. A joystickek körül továbbra is RGB-világítást találunk – illetve azok elrendezése is maradt aszimmetrikus –, emellett pedig a dizájn is maradt ízig-vérig gamer; jelentsen ez bármit is manapság.
Sötét jövő előtt az Xbox, szinte biztos, hogy nem készül már új konzol
Egy megbízhatónak tartott forrás szerint a Microsoft radikális stratégiaváltásra készülhet, amelynek értelmében a jövőben nem gyártana több konzolt, és kizárólag szoftverkiadóként működne tovább. A pletykák egybeesnek a Game Pass körüli – sokak szerint botrányos – változásokkal, amelyek minden eddiginél jobban megrémítették a felhasználókat, így az értesülés egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. Főleg annak tudatában, hogy a Microsoft már hosszú ideje a szolgáltatásokban látja a jövőt.
Mozgalmas és feszültségekkel teli hét áll az Xbox-rajongók mögött. Ahogyan arról az Indexen is írtunk, a Game Pass előfizetési szintek átalakítása és a reklámokkal támogatott játékstreaming bejelentése rendesen felkavarta az állóvizet. A redmondiak a Game Pass Ultimate esetében külföldön 50 százalékos áremelésről beszéltek, idehaza viszont ez 100 százalékosra duzzadt. Novembertől 5490 forint helyett 10 890 forint lesz a havidíj, míg a PC-s Game Pass is 5990 forintra drágul az eddigi 3590-ról. A Game Pass egyéb változatai, a Core és a Standard ugyanakkor nem drágulnak, csak nevet változtatnak, Essential és Premium néven kell majd őket keresni. Ezzel azonban nem ért véget a rajongókat kiakasztó hírek sorozata.
A NeoGaf fórumon SneakersSO néven ismert, korábbi pontos szivárogtatásairól elhíresült belsős forrás szerint a Microsoft komolyan fontolgatja, hogy végleg felhagy a konzolgyártással. A kiszivárgott információk alapján az Xbox jövője „a szoftverkiadás lesz, jelentősen megerősített fókusszal a jövedelmező szellemi tulajdonokra, azaz az IP-kre”.
Vigyázzon a pénzére, ismét lenyúlná az embereket a Microsoft
Az Xbox Game Pass nevű szolgáltatását sokan a videójáték-ipar legjobb ajánlatának tartották eddig. Nem is véletlenül, egészen olcsón, havonta nagyjából ötezer forintért férhettek hozzá a gamerek több száz játékhoz, és havi jelleggel olyan újdonságok kerültek fel ide, pusztán az előfizetés áráért cserébe, mint a DOOM: The Dark Ages, az Oblivion Remake-je, a Hollow Knight Silksong, a sokak szerint év játéka esélyes Expedition 33, és még megannyi tripla A-s, nagy büdzséből összerakott alkotás.
A jó világnak most vége, hiába erősködött a Microsoft, hogy a Game Pass megéri nekik, mert rengeteg az előfizető és egyre több kiadóval szerződnek le együttműködésre, októbertől mégis iszonyú mértékben megemelik a szolgáltatás árait.
Az áremelésben a legsokkolóbb, hogy nem kis összegű drágulásról van szó, az eddig talán legnépszerűbb Game Pass-verzió, a legtöbb újdonságot és videójátékot kínáló Game Pass Ultimate árát egészen konkrétan megduplázzák, 5490 Ft helyett már 10 890 Ft-ba fog fájni, és a PC-s Game Pass is 5990 Ft lesz az eddigi 3590 helyett. A Game Pass egyéb változatai, a Core és a Standard nem drágulnak, csak nevet változtatnak, Essential és Premium néven kell majd őket keresni.
Tiltott önkényuralmi jelkép került véletlenül a gyerekek kedvenc videójátékába
Az, hogy a battle royale-műfaj mind a mai napig népszerűnek számít, legfőképpen a Fortnite érdeme, melyet az Epic Games fejlesztett és adott ki még 2017-ben. A játék berobbanásában számos tényező játszott közre: többek között Drake, a rapper és a Ninja nevű streamer közös közvetítése, amelyet 600 ezren néztek egyszerre, rekordot döntve a Twitch-en, de a különböző Fortnite-táncok mémmé válása, a gyerekek folytonos lelkesedése, és hogy a szüleiktől V-Bucksot kértek karácsonyra, húsvétra, és a születésnapjukra, se ártott.
Mindemellett a Fortnite egy dolgot csinált az elmúlt években rettenetesen jól, különböző együttműködéseknek köszönhetően ismert karakterek is bekerültek az online játékba. Ennek hála akár lövöldözhetünk mostanra Elevennel a Stranger Thingsből, John Wickkel, Darth Vaderrel, Supermannel az új Superman-filmből, és olyan jól elsült eseményeknek is örülhettek már a gamerek, mint amikor Pókemberként lehetett hintázni a Fortnite-ban. A hálóhintát egyébiránt az Epic Games jobban megcsinálta, mint a mostanra csúnyán megbukott Avengers-játékban megoldották. Az erőfeszítéseket illetően nem érheti tehát szó a ház elejét.
Sosem volt még szebb a virtuális kosárlabda
Ahogy minden ősz, úgy 2025 szeptembere is meghozta a Visual Concepts fejlesztőcsapatának legújabb kosaras nagy dobását, ugyanis befutott az NBA 2K26, a világ legnépszerűbb NBA-játékának vadonatúj felvonása. A kérdés szokás szerint adott: vajon ez lesz-e az a rész, amire évek óta oly sokan vártunk? Nos, az NBA 2K26 borítóján szereplő kanadai sztár, Shai Gilgeous-Alexander igazán méltó választás lett: egy olyan MVP, aki a pálya szinte minden területén kimagaslóan teljesít. Ez a sokoldalúság pedig jól tükröződik magában a játékban is, amely számos apró részletében fejlődött a tavalyi kiadáshoz képest – épp ez az egyik legnagyobb erőssége az idei epizódnak.
Az új ProPLAY mozgásmotor szemmel látható javulást hozott: a játékosok mozgása jóval élethűbb és dinamikusabb lett, mint korábban. A betörések, a labdamozgás és a testcselek is természetesebben hatnak, miközben a lábmunkák animációi – legyen szó védekezésről vagy támadásról – sokkal közelebb állnak a valósághoz. Persze ez sem lehet tökéletes, néha azért a karakterek mintha korcsolyával a lábukon mozognának, amikor védekezésnél lekövetik az emberüket, de ennek ellenére bőven van pozitívum, amit meg lehet még említeni.
Eljött a nap, amikor Mario a saját pályáján maradt alul
Fékcsikorgásnak még csak nyomát sem tapasztaltuk, helyette teljes gázzal robogott be a Sonic Racing: CrossWorlds, ami már most sokak szerint a franchise egyik, ha nem a legjobb darabja. Erős kijelentésekben persze sosincs hiány, végső soron majd rajongók hoznak felette ítéletet, de kétségtelen: ezúttal valamire nagyon ráéreztek a Sega háza táján.
Bizony, az alig pár hónapja megjelenő nagy rivális, a Mario Kart World nagyon úgy tűnik, komoly kihívóra akadt, noha eladások terén aligha fogják őt valaha is felülmúlni. Az új Sonic ezúttal mindent bedob és egyesíti a korábbi részek legjobb elemeit: járgányok hada, dinamikusan változó pályák, izgalmas karakterek, testre szabható alkatrészek és a mozifilmekhez hasonló portálokon keresztül átszelhető univerzumok színesítik. Más szóval a Sonic autóversenyzős videójátéka mostantól új korszakba lép, és arra készül, hogy a konkurencia csak az utána maradó porfelhőt láthassa.
Kurosawa legvéresebb szamurájfilmjeit idézi meg a PlayStation új játéka
A Sucker Punch csapata óriási fityiszt mutatott még 2020-ban, amikor tető alá hozták a Ghost of Tsushimát. Azt a játékot, amely tulajdonképpen egy Assassin's Creed-felvonásnak is beillett volna, és az Ubisoftnak könyörögtek is a rajongók, hogy hozzon nekik végre egy feudális Japánban játszódó orvgyilkosos sztorit a francia cég. Ám az Ubisoft egészen az idei év tavaszáig váratta a közönségét, amikor a felemás fogadtatású Assassin's Creed Shadowst kiadták. Azt a Shadowst, amely hiába jött ki öt évvel később, simán eltörpült a Ghost of Tsushima mellett, nem csupán a játékmenetet, de a grafikát, történetbeli körítést és úgy összességében a játékipari jelentőségét tekintve is.
A Ghost of Tsushima, a bosszúálló szamuráj, Jin Sakai hányattatásait és a mongolokkal való véres csatáit elmesélő akció-kalandjáték akkorát ütött anno, hogy sokan a PlayStation 4-generáció legjobbjának kiáltották ki, pedig olyan versenytársai voltak, mint a God of War és a Marvel's Spider-Man. Sokan, mi is tűkön ülve vártuk tehát az október 2-án a polcokra kerülő kvázi folytatást, a Ghost of Yoteit, mely picit több, mint három évszázaddal a Ghost of Tsushima után játszódik, új főhőssel, új főgonoszokkal és régi-új konfliktusokkal. Olyan stílusban, amely előtt a legnagyobb szamurájfilm-rajongók is megemelhetik a szalmakalapjukat, főleg azok, akik odáig vannak a műfaj legrégebbi klasszikusaiért, mondjuk Akira Kurosawáért.
A PlayStation nagyon bízott a Ghost of Yoteiben, az újságíróknak szinte példátlan módon már egy hónappal a megjelenés előtt odaadták a játékot, és mi éjt nappallá téve, a fő sztorira koncentrálva 30 órát pakoltunk bele, mire elértünk a vége főcímig.
Ez talán jól jelzi, hogy még azoknak is, akik szeretnek rohanni az ehhez hasonló nyílt világú játékokban, akad a fő szálban bőven tartalom, hogy visszahozza az egyre horribilisabb videójátékos árakat. De jobban elmélyedünk benne rögtön, hogy milyen élményeket adott személy szerint nekem a Ghost of Yotei.
Próbáltam anno a Red Dead Redemption 2-t, a The Witcher 3-at, az Elden Ringet, a Skyrimot, de megvallom, a legismertebb nyílt világú játékoknak egyiknek sem értem a legvégére. Annyit kell ebben a műfajban ugyanis grindolni, fejlesztgetni magunkat, a sztori előrehaladásában olyan sokszor akasztanak meg direkt az alkotók csak azért, hogy a játékidőt felduzzasszák, hogy az én lelkesedésemet ez a húzás nagyrészt lelohasztja. Egyetlen kivétel volt talán, a Marvel's Spider-Man, de azt meg nem számolom igazi nyílt világú játéknak. Valahogy így történhetett meg tehát, hogy a Ghost of Yotei lett az első olyan sandbox videójáték, amit sikerült tokkal-vonóval befejeznem. A sztori, a dráma, Atsu meséje valahogy húzott magával, és nem bírtam letenni a Sucker Punch újdonságát.
Csak gazdagoknak készült ez az új videójáték
Ha van közkedvelt „looter shooter” videójáték a világon, akkor a Borderlands-széria az élbolyba tartozik. A rajongók ráadásul már 2019 óta ki voltak éhezve, hogy a politikailag korrektnek picit sem nevezhető humort és intergalaktikus vérengzéseket villogtató sci-fi franchise végre visszatérjen. Az első előzetesek fel is korbácsolták a várakozásokat, a szeptember 12-én végre polcokra került Borderlands 4-gyel kapcsolatos éltető kritikusi hangok pedig még inkább a fellegekbe emelték a hype-ot.
Csak aztán jött a feketeleves. Kiderült, hogy napjaink videójáték-iparának legnagyobb rákfenéje, azaz hogy félkész, rosszul optimalizált alkotásokat vetnek oda elénk, a Borderlandset is utolérte. Cikkünk írásának pillanatában a Steamen már 18 ezernél is több vélemény érkezett a Borderlands 4-hez, és ezek alapján a fogadtatás nagy jóindulattal is csak vegyesnek nevezhető.
A felhasználók elmondásuk alapján hiába rendelkeznek olyan kombókkal, mint a csúcskategóriásnak számító AMD Ryzen 9 9800X3D és a GeForce RTX 5090, amelyeket csillagászati összegekért lehet csak beszerezni. A Borderlands 4-élmény így is egészen gyatrának mondható: fagyásokkal, újraindulásokkal, 60 FPS-sel.
Titkos bevetésre indultunk a szovjet dzsungel mélyére
Bejelentése óta nagy várakozás előzte meg a Metal Gear Solid 3: Snake Eater remake-jét, amely arra lett hivatott, hogy megújult köntösben mutassa be az eredetileg 2004-ben megjelent PS2-es klasszikust. Több mint húsz éve már annak, hogy Hideo Kojima fejéből kipattant az MGS-széria, ami teljesen új szintre emelte a videójátékok eszközkészletét, így nem is csoda, hogy a japán fejlesztő mostanra kultikus státuszra tett szert a műfaj művészi oldalának egyik úttörőjeként.
Kojima elhivatottsága a filmszerű előadásmód és a hosszú, sorozatokhoz hasonló átvezetők iránt példa nélküli volt anno, ezek azóta iparági sztenderdek lettek – talán ezért nem is meglepő, hogy sokan inkább filmrendezőnek tartják a mestert, aki köztudottan rajong a mozifilmekért.
Önmagában mindez talán nem lett volna elegendő a sikerhez, ám a japán szakember a csapatával egy olyan, vad ötletekkel megpakolt, mégis kifinomult lopakodó játékmenetet alkotott meg, amiért bolondultak a gamerek. Meglepetésként is ért mindenkit, amikor a Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty szűk, katonai bázisos folyosóit a folytatásban kukázták, ehelyett pedig áttették a sztorit egy dzsungelbe, túlélőjátékot csinálva belőle.
Ezt a fajta gerilla-hadviselést olyannyira komolyan vették a fejlesztők, hogy az MGS3 készültekor túlélőszakértőt vettek fel, majd Yakushima és Amami Oshima szigetére is ellátogattak inspirációt gyűjteni. Később a projektek növekvő kiadásai is szerepet játszhattak abban, hogy Kojima és a címeket kiadó Konami között komoly feszültség alakult ki, és elváltak az útjaik.
Megérkezett a kézikonzolok következő generációja
A 2025-ös berlini IFA-n a Lenovo hivatalosan is bemutatta új kézikonzolját, a Legion Go 2-t, amely az elődjéhez képest több fejlesztést hoz, ugyanakkor jelentősen drágábban kerül a piacra. Az indulóár Észak-Amerikában 1100 dollár, ami mintegy 400 dollárral haladja meg az első generációs modell árát.
Az új eszköz valamivel nagyobb és nehezebb, de több ponton módosítottak rajta a felhasználói visszajelzések alapján. A készülék 8,8 hüvelykes OLED-kijelzőt kapott, amely 30–144 Hz közötti változtatható képfrissítést biztosít, így a gyengébben futó játékok is folyamatosabb játékélményt nyújthatnak. A felbontás ugyanakkor az előd 2560 × 1600 képpontjáról 1920 × 1200-ra csökkent, hogy a hardver könnyebben biztosíthassa a megfelelő sebességet.
Ahogy az várható volt, a Legion Go 2-ben az AMD új Ryzen Z2 és Z2 Extreme processzorok kaptak helyet, amelyek ugyan nem jelentenek jelentős előrelépést a korábbi chipekhez képest, de a Lenovo szerint így is jobb teljesítményt kínálhatnak. Az akkumulátor kapacitása 50 százalékkal nőtt, a tárhely alapból egy terabyte, míg a csúcskonfiguráció két terabyte-ot kínál.
Végre egy videójáték, amelyben élvezet meghalni
Elég öregnek kell lenni ahhoz, hogy valaki emlékezzen a videójátékok őskorára, márpedig ennek a korszaknak, egészen pontosan a 80-as évek végének az egyik nagy hozománya volt az első Prince of Persia-játék. Ez Jordan Mechner alkotása volt, akit többek között az Indiana Jones inspirált. Az oldalnézetes videójáték hősének mozgását Mechner rotoszkópos technikát alkalmazva a saját testvéréről mintázta, így akár azt is mondhatnánk, hogy a Prince of Persia igazi családi projektként vette kezdetét, azóta pedig jócskán kinőtte magát.
Jöttek az újabb generációk, akiknek a herceget már a The Sands of Time-mal megkezdett új játéksorozat jelentette, idővisszaforgatással, elképesztően akrobatikus mozdulatokkal és misztikusabb hangulattal. Az Ubisoftnál jelenleg is vért izzadnak, hogy a The Sands of Time remake-jét tető alá hozzák, már 2020-ban bejelentették a játék modernizált, megszépített, átdolgozott verzióját, ám a kiadó egyelőre küszködik a feladattal. Fejlesztőt cseréltek, 2026-ra tolták a megjelenést, ám nem kell varázsgömb ahhoz, hogy megjósoljuk, lehet, hogy nem lesz az egészből semmi.
Épp ezért jó hír, hogy új irányt vett az Ubisoft, és ráfeküdtek, hogy hozzanak nekünk egy old school élményt a Prince of Persiával kapcsolatban. Az első lépés ebben az irányban a Prince of Persia: The Lost Crown volt tavaly, amely visszavitte a sorozatot az oldalnézetes zsánerbe, némi metroidvaniával megspékelve. Az Ubisoft Montpellier játéka 2024-ben még kapta a savat azért, mert csak egy sima harcost állított a középpontjába, és nagyon mobiljátékos kinézete, hangulata volt a végeredménynek.
Ezt sem úsztuk meg, a Call of Dutyból is filmet akarnak
Ahhoz képest, hogy a Call of Duty című játéksorozat már 2003-ban bemutatkozott, és azóta is töretlen sikernek örvend, hiszen a legnépszerűbb szórakoztatóipari termékek között van, egészen meglepő, hogy Hollywood nem tette még rá a mancsait. Ami az adaptációkat illeti, egészen extrém irányokból is közelíthettek volna a videójátékos franchise-hoz, tekintve, hogy az első három CoD a második világháborúba kalauzolt, majd a modern hadviselést követően belekóstolhattunk a Black Ops működésébe. Sőt, a visszás fogadtatást kapott Infinity Warfare-rel még erősen science fictionbe is hajlott a lövöldözős móka.
500 milliós eladott példányszám, 100 milliónál több fős aktív játékosbázis havonta és 30 milliárd dolláros összbevétel írja körül, hogy mekkora a Call of Duty-őrület világszerte.
Ha pontosabb akarok lenni, hozzáteszem, hogy a filmipar már megpróbálkozott azzal, hogy a CoD-ot nagyvászonra adaptálja. Még 2015-ben jelentette be az Activision Blizzard Studios, hogy filmes univerzumot terveznek a játék köré, melyet a Sicario 2. – A zsoldos rendezője, Stefano Sollima jegyzett volna, a főszereplők között pedig Tom Hardy és Chris Pine nevét is rebesgették.
Aztán az egészet kukázták. Lehet, hogy jobban is jártunk így, mert ha a DOOM-hoz hasonlóan félresikerült feldolgozást kapott volna a Call of Duty, biztosan karóba húzzák az Activisiont a vérmes rajongók.
Bemocskoltuk a kezünket, de cserébe keblére ölelt minket a szicíliai család
Idén nyáron nem lehetett okunk panaszra játékmegjelenések terén, mégis sokan nem győzték kivárni, hogy a 2K kiadó végre piacra dobja a Mafia-franchise legújabb epizódját. Bár a nagy múltra visszatekintő szériát a harmadik résztől már a Hangar 13 vette át 2016-ban, azóta csak egyetlen remake-et kaptunk a stúdiótól, jó érzékkel az eredeti 2002-es Mafiát alkották újra az alapoktól. Tommy Angelo felemelkedéstörténete talán mindmáig a széria legkedveltebb darabjának számít, hiszen a szervezett bűnözés világába véletlenül belecsöppenő taxis karakterét piszkosul eltalálták.
Puszta ráncfelvarrás helyett így a kaliforniai fejlesztőcég biztosra ment, és 2020-ban kiadták a Mafia: Definitive Editiont, amely a rajongói igények kiszolgálásában egy igen magas fokának számított, ám Lost Heaven gyönyörű városa, és a szereplők csodás arcanimációi mellett azért akadtak technikai gondok. Ezeket persze amilyen gyorsan csak tudták, orvosolták a készítők, de így is adódtak olyan részei a játéknak, amelyek nem voltak annyira kiforrva. Utóbbi állítás kivétel nélkül az összes eddigi címre igaz: mindig rendkívül korrekt végeredményt kaptunk, viszont sosem próbált újító lenni semmilyen téren a széria. Kíváncsiak voltunk, idén erre a megállapításra rácáfol-e a sorozat eredettörténetét felvonultató darab.
Annak ismeretében, hogy a sztoriban ezúttal teljesen visszautazunk a 19. század végéhez, a legjobbnak láttunk bármiféle trailert vagy promóanyagot messziről elkerülni. Mivel a sorozatról szinte közmegegyezés, hogy mindig a történet a legjobb, így nem láttuk szükségét előzetes ismeretnek, ami utólag talán bátrabb húzás volt a kelleténél. A fejezetekre osztott történetmesélés eszközével a Mafia: The Old Country is élt, így kölcsönözve még filmesebb hatást, viszont hamar kirajzolódott, hogy ez bizony a Mafia 3-mal ellentétben nem egy hagyományosan nyílt világú kaland. Azért is tartjuk ezt fontosnak kihangsúlyozni, mivel utólag kiderült, hogy a fejlesztők kommunikációja ezen a téren igen lelkiismeretes volt: egy percig sem akarták elhitetni a rajongókkal, hogy nem egy vezetett sztorivonalról lesz szó. Ugyanúgy, mint az első Mafia-remake-nél,
a világ itt is egy nagy gonddal elkészített vászon, ahol a cselekmény kibontakozhat, de nem vetekszik egy open world összetettségével.
Történetünk főhőse ezúttal Enzo Favara lesz, aki a barátjával együtt már fiatalon egy kénbányában robotol – így törlesztve szüleik adósságát, – ám közben arról álmodoznak, hogy egyszer egy Amerikába tartó hajóra szállnak, maguk mögött hagyva a sokévnyi szenvedést. A gond akkor kezdődik, amikor egy olyan helyzet adódik, amelynek következtében ellenszegülnek „gazdáiknak”, és azonnal menekülőre kell fogniuk. Sajnos a társa nem lesz olyan szerencsés, mint Enzo, akit egészen egy szomszédos földbirtokra kergetnek a rosszarcúak, majd mikor azt hihetné, hogy csapdába került, a birtok felfegyverzett családja védelmébe veszi.
Rekordszámú online harcos vonult csatába a Battlefield 6 bétájában
Elképesztő nagy várakozás előzte meg a Battlefield 6 mindenki számára elérhető online bétatesztjét, ahol végre leleplezték a hosszabb pihenőre vonult franchise legújabb számozott részét. Természetesen mi sem tudtuk türtőztetni a kíváncsiságunkat, és szintén nagy erőkkel felvonultunk a többjátékos harcszintére, csak hogy első kézből tudjunk beszámolni a tapasztalatinkról. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy mi lehet az oka annak, hogy ekkora felhajtás övezi az aktuális felvonást, hiszen a világháborús részek után a Battlefield 2042-vel a széria már visszatért a modern harcászat világába – meglehet, utóbbi nem annyira nyerte el a rajongók tetszését.
Tátott szájjal néztük a világ legjobb gördeszkását
Ki ne emlékezne a 2000-es évek elején oly népszerű Tony Hawk-játékokra, melyek a hatalmas eladott példányszámoknak köszönhetően futószalagon érkeztek, mígnem – részben emiatt – végül a Pro Skater 5-tel teljes érdektelenségbe fulladtak. Volt magyarán honnan visszajönni az Activisionnek, hogy a szebb napokat is látott gördeszkás sorozatát újragondolva, de mégis nosztalgikus húrokat megpendítve a gamerek elé tárja. Talán a kaliforniai kiadó jobb alkalmat nem is találhatott volna arra, hogy a fejlesztők retróhullámára felülve, 2020-ban az alapjairól újraalkossa a legnépszerűbbnek tartott első és második részét a szériának.
A Resident Evil és a Final Fantasy készítői által mostanra teljesen kitaposott ösvény ezúttal is bejött: a régi élményt megőrizve, és az Unreal Engine 4-gyel alátámasztva megtörték az átkot a Tony Hawk's Pro Skater 1 + 2 remake-kel. A Vicarious Visions által tető alá hozott cím a fejlesztőcsapat utolsó nagy dobása volt az Activision leányvállalataként, mielőtt 2021 januárjában beolvadt volna a Blizzard Entertainmentbe. Valahol ez a sors fintora, hiszen az új felvonás a franchise történetének legnagyobb sikere lett, csak a megjelenés első két hetében egymillió példányt adtak el belőle. Így a sokak által ugyancsak nagy becsben tartott Pro Skater 3 és 4 új formába öntése azonnal kérdésessé vált, egészen amíg az Iron Galaxy stúdió képbe nem került az Activisionnél.
Pokoljárás minden perce, mégse bírjuk abbahagyni ezt az új sci-fi játékot
Isten hozott a világégés után! Egy olyan Földön, ahol a (még) élő emberek és a halott lelkek valóságai összekeveredtek, a népesség pedig rettegve tölti mindennapjait, bunkerekbe zárkózva.
szerencse, hogy akadnak még félelmet nem ismerő futárok, akik a pusztaságokat, hegyeket-völgyeket róják, megvadult folyókon küzdik át magukat, hogy a legfontosabb cuccokat elvigyék háztól házig.
Egy ilyen futurisztikus futár a Norman Reedus által alakított Sam Porter Bridges is, aki felett a 2019-ben PlayStation 4-re megjelent Death Strandingben átvehettük az irányítást, és aki az internet utódjának tartott Chiral Networkre felkapcsolta az Egyesült Államokat. Mindemellett pedig megelőzte az újabb kataklizmát, farkasszemet nézett húgával-anyjával, és persze velünk együtt megpróbálta értelmezni azt a lázálomba hajló őrületet, amit Hideo Kojima a pár tíz órás sztori alatt tálalt nekünk.
A Death Stranding 2: On the Beach június 26-án jött ki a Sony éppen soros konzoljára, és bár nekem csak egy alap PlayStation 5-öm van otthon, még így is nagyon eltátottam tőle a számat. A visszafogottan grandiózus nyitány, ahogy Sam fölött újra átvesszük az irányítástm és hegyormokon botorkálva, melankolikus zenére elindulunk úti célunk felé, valahogy rögtön megtöltött nosztalgiával. Amellett, hogy vizuálisan valami eszméletlenül néz ki persze a Death Stranding 2, ennyire mozis élményt alap PS5-ön, amelyen rezzenéstelenül, tényleges töltési idő nélkül robog a játék, még sosem kaptunk. A játék motorját adó Decimát nem sűrűn engedik használni, de a Kojima Productions, Hideo Kojima saját alapítású cége azok között van, akiknek igen. Nem véletlen, a Horizon játékok után Kojimáék az elsők, akiknek nemcsak külcsínt, hanem belbecset is sikerült varázsolniuk az alkotásukba.
Aki játszott a Death Stranding első részével, azt nem lepheti meg, hogy a második felvonás is művészi igényességű, valami olyasmi, ami túllép a videójátékok keretein, amolyan összművészeti alkotás. eddig csak az Alan Wake 2 volt képes hasonló hatást kiváltani belőlem.
Még 2019-ben sűrűn megkapta a Death Stranding, hogy mindössze egy sétaszimulátor, ugyan ki akar egy GLS-futár bőrébe bújni, és ezt szórakozásnak nevezni. Valóban, az a játék itt-ott koncepcióként, ötletként működőképesebb volt, nehezen engedte magához közel az embert, így a szórakozásunkat is jó pár óra játékidő után találhattuk meg benne. Ehhez képest a Death Stranding 2: On the Beach sokkal felhasználóbarátabb, akciódúsabb és pörgősebb. Ami nekem jó hír, másoknak lehet, rossz.
A Mac lesz a gamerek új kánaánja?
Az Apple és a játékosok viszonya régóta egy se veled, se nélküled kapcsolat. A cég az elmúlt években dollármilliárdokat ölt abba, hogy a Macet komoly gamerplatformként tüntesse fel, az igazi áttörés azonban mindeddig váratott magára. A 2025-ös Worldwide Developer Conference-en bemutatott Metal 4 grafikus technológia azonban két olyan újítást is hoz, amely végre megváltoztathatja a játékszabályokat, és a legmodernebb AAA címeket is a Macek képernyőjére vonzhatja.
Az Apple új offenzívájának középpontjában a már meglévő MetalFX felskálázási technológia továbbfejlesztése áll. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a játékok alacsonyabb felbontáson fussanak, majd a rendszer intelligensen, a vizuális minőség jelentős romlása nélkül skálázza fel a képet. Az eredmény: magasabb képkockasebesség (fps), ami a fejlesztők számára kulcsfontosságú a teljesítménytudatos játékfejlesztésben. Erre az alapra épül a Metal 4 két legizgalmasabb újítása is.
Az M1 hozta az első áttörést
Tíz évvel ezelőtt még valóban megmosolyogtató kijelentés volt, ha valaki azt állította, egy Mac alkalmas gamingre, az elmúlt években viszont nőtt akkorát az almás gépek teljesítménye, hogy már többek között ezzel is megbirkóznak. Az első áttörést az Apple saját fejlesztésű M-szériás lapkái hozták, főleg az M1 Pro és M1 Max chipek, amelyekben már bőven volt nyers erő. A chipek azóta már a negyedik generációnál tartanak, erősebbek és gyorsabbak, mint valaha – önmagában ezzel azonban még semmire sem mentek.
A 2020-as évek elején szorosabban is elkezdtek együttműködni különböző kiadókkal, többek között ennek hála kapott natív macOS-es verziót a Resident Evil Village, a Death Stranding, a Baldur's Gate 3 vagy a Lies of P.
Ezek a játékok már mind kiaknázzák az Apple-szilícium adta lehetőségeket, de a Metal 3 technológiát használják, amit még 2022-ben mutatott be a vállalat, az igazi áttöréseket viszont a most leleplezett Metal 4 hozza majd – már amennyiben nyitottak lesznek használatára a játékstúdiók is.
Újabb durva botrányra derült fény a GTA 6 körül
A GTA 6 készítői eddig is átéltek nehéz napokat, gondoljunk csak a valaha történt legdurvább videójátékos szivárogtatásra, és amelynek elszenvedői épp ők voltak. Most pedig újabb szaftos háttérsztorira derült fény, s ebbe ráadásul a cég egyik vezetője bele is bukott.
Tekintve, hogy a Rockstar Gamesnél már 2014 óta dolgoznak a játékon a színfalak mögött, senkinek nem lehet meglepő, hogy a Grand Theft Auto 6 fejlesztése alatt jöttek-mentek a forgatókönyvek. Arra viszont még a legmerészebbek sem tippeltek volna, hogy három különböző draftot is visszadobott a játék kiadója, a Take-Two, mire eljutottak odáig, hogy egy Miamiban, akarom mondani Vice Cityben játszódó, Bonnie és Clyde stílusú rabló-pandúr mese legyen a végeredmény.
Az Insider Gaming is beszámolt róla, hogy állítólag a GTA 6 nem mindig nézett volna ki úgy, mint ahogy a trailerekben láttuk,
még vadabb és formabontóbb ötleteik is voltak ugyanis a rockstarosoknak.
Az egyik és talán legizgalmasabb opció ezek közül, hogy a Grand Theft Auto 6-nak volt egy soha be nem fejezett változata, ami oldschool, thrilleres körítésű detektívtörténet lett volna három főszereplővel: egy, a korrupcióra látszólag immunis zsaruval, a bajba került fiával és az USA-ban hatalomra törő kolumbiai drogbáróval. Ezt egészen 2016-ig fejlesztették és ügyködtek rajta, ám a Take-Two túl sötétnek ítélte meg a körítését, s elkaszálták azt.
Ha ezt meglépi az Xbox, annyi lehet a PlayStationnek
Hosszú ideig úgy tűnt, maga a Microsoft sem tudja, pontosan mit kezdjenek az Xbox branddel, mostanra azonban egyre inkább körvonalazódik a zöldek terve: az Xbox a jövőben már nem csak egy konzol lesz, hanem tulajdonképpen a gaming alfája és ómegája.
Ezt a narratívát erősíti Sarah Bond, az Xbox elnökének egyik legfrissebb bejelentése, illetve azok a marketingkampányok is, amiket az elmúlt hónapokban futtattak. Bond azt is megerősítette, hogy már gőzerővel dolgoznak a következő generációs konzolon, ami úttörő lesz – és nem feltétlenül azért, mert brutálisan erős lesz, vagy azért, mert eget rengető játékok érkeznek rá. Sokkal inkább azért, mert olyan kapukat nyit majd meg, amikről korábban azt hihettük, örökké zárva maradnak a konzolok világában.
Az új Xbox most már biztos, hogy az AMD-vel szoros együttműködésben készül – a megállapodás keretében a két technológiai óriás közösen tervez majd chipeket egy egész eszközportfólió számára. Ez magában foglalja a hagyományos, nappaliba szánt konzolokat és a jövőbeli kézi (handheld) eszközöket is. A partnerség célja, hogy a „grafikai innováció következő generációját” hozzák el, kiaknázva a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket is.
Megizzasztott, az idegeinken táncolt, majd felmosta velük a padlót az új Elden Ring
Nagy várakozás előzte meg a FromSoftware legújabb dobását, az Elden Ring Nightreign előrendelései pedig az egekbe szöktek annak rendje és módja szerint – mostanra közel 4 millió eladott példányszámnál tarthatunk. Az Elden Ring spin-off a május végi megjelenése óta folyamatosan pörög, csak Steamen száz-százötven ezer aktív játékost mozgat meg a multiplayer, és ezzel együtt Twitchen is nagy érdeklődésre tett szert a játék. Mivel nagy sztorira nem kell számítani az Elden Ring esetében, ezért ennek felfedezését meg is hagyjuk azoknak, akik első kézből szeretnék megtapasztalni. Sokkal érdekesebb lesz számunkra az a kevert elemekből összeállt mechanika, amely
egyszerre lesz zavarba ejtően ismerős, mégis újszerű a maga nemében.
Mivel a japán FromSoftware hírhedten szereti felhasználni az előző megjelenéseikben látott elemeket, így ezúttal is ismerős ellenfeleket, helyszíneket vagy fegyvereket láthatunk majd, ami régebbi gamereknek talán előnyt is jelenthet. A Nightreign viszont azoknak is jó kiindulópont lehet, akik eddig elkerülték a 2010-es évek legizzasztóbb játékait megálmodó csapat címeit.
A történet szerint az Elden Ring Nightreign egy alternatív univerzumban, a Lands Betweenben játszódik, ahol a Shattering – azaz ősi sötétség – ereszkedett világra, elárasztva a birodalmat egy kataklizmikus eseménnyel, amely mágikus szörnyetegeket, különféle rémeket és örökös esőt hoz magával. Ezek felett az istentelen lények felett a Nightlordok állnak, vagyis az a nyolc fő ellenfél, akiket az előre megadott hőseinkkel kell meggyaláznunk. Ahogy azt megszokhattuk, utóbbi állítás csak akkor hangzik jól, ha a szörnyek állnak a fegyvereink dolgosabbik végén – de nem lesz ez mindig így. Sőt!
A Microsoft tényleg megcsinálta a hordozható Xbox kézikonzolt
Valósággá vált a régóta várt és pletykált Xbox kézikonzol – a vasárnap esti Xbox Games Showcase keretében a Microsoft hivatalosan is leleplezte új, hordozható eszközeit, melyek az Asusszal való szoros együttműködésben készültek. A bejelentés ráadásul rögtön dupla meglepetést tartogatott: nem egy, hanem egyenesen két különböző modell érkezik, hogy a lehető legtöbb játékos igényei kielégítsék.
A ROG Xbox Ally és a nagyobb teljesítményű ROG Xbox Ally X névre keresztelt készülékek egy új termékcsaládot alkotnak. Bár külsőre szinte megkülönböztethetetlenek, a motorháztető alatt jelentős különbségek rejlenek. Az alapmodell, a ROG Xbox Ally egy AMD Ryzen Z2 A processzorral, 16 gigabyte memóriával és 512 gigabyte-os SSD-vel érkezik, amely a gyártó szerint tökéletes egyensúlyt teremt a teljesítmény és az akkumulátor-üzemidő között.
Ezzel szemben a ROG Xbox Ally X a kompromisszumokat nem ismerő játékosokat célozza meg. Ezt a modellt egy erőteljesebb, AMD Ryzen AI Z2 Extreme processzor hajtja, mellé pedig 24 gigabyte memória és egy terabyte tárhely került. Ez a konfiguráció a Microsoft szerint magasabb képfrissítési sebességet, felbontást és a mesterséges intelligencia által támogatott, „megnövekedett intelligenciát” ígér a felhasználóknak.
Kiderült, ki lesz a következő 007-es ügynök
A vártnál lagymatagabban zárult a Sony idei nyárindító eseménye, ettől függetlenül viszont bejelentésekből nem volt hiány. Érkezik a Nioh 3, részletesebb betekintést nyerhettünk a Silent Hill f-be, és a Marvel Tokou: Fighting Souls személyében egy új verekedős játék is érkezik az Arc System Works és a PlayStation Studios közreműködésével. Az est fénypontja mégsem ez volt, az IO Interactive ugyanis végre lerántotta a leplet az évek óta várt új projektjükről.
A dán fejlesztőstúdió – amelyet leginkább Hitman-sorozat révén ismerhet a közönség – a tegnap esti State of Play keretében mutatta be először várva várt James Bond-játékát, ami rögtön egy csavart visz a történetbe, az ugyanis a legendás kém fiatalkorát dolgozza fel.
A játék a 007: First Light címet kapta, az eseményen debütáló előzetes pedig betekintést engedett a koncepcióba is: egy fiatal, a 00-s státusz elnyerése előtt álló James Bond bőrébe bújhatunk majd. A narratíva szerint Bond éppen a Királyi Haditengerészettől igazol át az MI6 kiképzőprogramjába, és máris egy éles bevetésen találja magát, ahol egy eltűnt ügynök, bizonyos 009-es nyomába kell erednie.
Veszélyes szörnyetegekkel és hihetetlen látvánnyal futott be a The Witcher 4 előzetese
Az Epic Games és a CD Projekt közös eseményén, június 3-án olyat mutattak nekünk, amelyben legfeljebb titkon lehetett reménykedni, tényleges játékmenetet a The Witcher 4 című fantasy szerepjátékból. Igen, jó pár percen keresztül mozog a techdemóban az új főhős, Ciri, aki egy, a játéksorozatban eddig nem látott régióban, Kovirban szörnyvadászkodik, azon belül Valdrest nyüzsgő városában.
A techdemó valóban lenyűgöző. Ahogy a vaják úgy sétál, hogy a videó egy pontján háromszáznál is több, egyedileg animált NPC tesz-vesz a piacon körülötte, az egészen elképesztően fest. Pedig a CD Projekt Red átvezető videókért felelős direktora, Kajetan Kapuscinski, aki a kezében tartja a kontrollert az eseményen,
egy sima PlayStation 5-ön ad ízelítőt a The Witcher 4-ből – amely stabil 60 FPS-sel fut a konzolon ray tracinggel.
A játék alatt Unreal Engine 5 dübörög, és néha nehéz, hogy az ember ne tátsa el a száját hitetlenkedve, ahogy Ciri a lova, Kelpie hátán, az állattal tökéletes összhangban üget, vagy amikor először megpillantjuk Kovir fagyos fővárosát, Lan Exetert, azok a pillanatok magukért beszélnek. Az immerzió valami eszméletlen ez pár perc alapján, és a fejlesztők láthatóan az utolsó részletekre is odafigyeltek. Erre utal az a jelenet, amikor egy kocsmából kidobnak egy Gwent-játékost úgy, hogy a lába nem éri a földet, mert csalt a kártyában.
Transz színésznő játszhatja a hercegnőt a készülő Legend of Zelda-filmben
Igaz, hogy 2027. március 26-án már bemutatásra kerül, egyelőre mégsem repkednek a nevek az élő szereplős Legend of Zelda-film kapcsán. Legalábbis hivatalos megerősítés nincsen, többek között arról a friss pletykáról sem, amelyet a DanielRPK néven elhíresült, az iparágban jól értesültnek és megbízhatónak számító szivárogtató tett közzé. Ő ugyanis arról posztolt, Hunter Schafert, az Eufória transz színésznőjét nézték ki, hogy a Nintendo egyik legismertebb játéksorozatának címszereplőjét, avagy Zelda hercegnőt játssza az adaptációban.
Hunter Schafer castingja, bár szélesebb körben megosztó döntésnek bizonyulhat, a tősgyökeres Legend of Zelda-rajongóknak már annál jobb fejlemény lenne. Tekintve, hogy az Eufóriában felbukkant és világsztárrá vált fiatal tehetség az HBO sorozatában jócskán bizonyította színészi tehetségét, sőt a karakterét középpontba állító, Julesra összpontosító különleges epizód esetében még forgatókönyvíróként is közreműködött. Azóta Hunter Schafer megjárta Az éhezők viadala előzményfilmjét, valamint a SkyShowtime-on idehaza is streamingelhető Cuckoo című horrorfilm főszerepét is eljátszotta. Úgy tűnik, Schafer egyre komolyabb szerepeket vállal magára, és Zelda hercegnő ebbe az irányba pont egy magabiztos és erőteljes lépés lehet.
Ördögien jól szórakoztunk az új DOOM-on, a démonok már kevésbé
A hosszadalmasan fejlesztett 2016-os DOOM esetében sokkal pörgősebb körítéssel, de ugyanazt a klausztrofób, ijesztően zárt és démonokkal túlzsúfolt pályákat hozták el nekünk, mint anno John Romeróék tették. Aztán négy évvel később a DOOM Eternal csavart még párat a formulán, a Doom Slayert irányítva ide-oda repültünk és ugráltunk, hogy a szörnyetegeket visszaküldjük oda, ahová valóak: a pokolba. Ez a platformosabb DOOM-játék már volt, akiket elidegenített, brutális glory killek ide vagy oda.
Május 15-én adta ki a Bethesda a DOOM: The Dark Agest, amely első ránézésre is az eddigi legdrasztikusabb újragondolást kapta.
Elvégre a 2016-os DOOM előzményjátéka egy techno-középkori köntösbe öltöztetett mészárszék, amelyben nem csupán a franchise-ból jól ismert fegyverekre, hanem immár egy rendkívül hasznosnak bizonyuló pajzsra is hagyatkozhatunk harc közben. Minden változtatása ellenére a The Dark Ages mégis egy oldschool DOOM-élményt ad, ez a reboot óta az eredeti játékhoz legközelebb álló felvonás, már csak azért, mert a játékmenetbe visszatértek a levegőben lassan mozgó, felénk tartó és halálos projectile-támadások is. Ennek a húzásnak és a nyíltabb pályáknak hála, hogy a DOOM: The Dark Ages még azok szívét is megdobogtathatja, akik a '90-es évek óta nem nyúltak a játéksorozathoz.
22 pálya vár ránk a The Dark Agesben, ami a DOOM-reboothoz és az Eternalhoz képest is jóval hosszabb élményt garantál, ráadásul az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett az id Software arra, hogy történet is legyen az újabb és újabb erőszakhullám mögött, ami a játék magját alkotja. Nyilván, még mindig nem kell túlságosan mély írást várni a DOOM-tól, a Slayer az embereknek segít, hogy megvédjék magukat a pokol erőitől, ugyanakkor izgalmas adalék, hogy a főszereplő ezúttal kvázi rabszolga, agymosott gyilkológép, aki főnökei utasításait teljesíti. A későbbiekben lesz ezzel kapcsolatban jó pár csavar, de ahogy fegyverként újra és újra bevetik a karaktert, aki meteorként csapódik be, hogy rendet tegyen, na azt nem lehet megunni sokadjára sem.
Magára haragította Hollywoodot a Fortnite, amely ezúttal Darth Vaderrel kaszálna nagyot
A Fortnite készítője, az Epic Games ellen panaszt nyújtott be az amerikai színészszakszervezet, a SAG-AFTRA, amiért a játékban Darth Vader karakterének hangját mesterséges intelligenciával (MI) generálták újra anélkül, hogy a szakszervezettel tárgyaltak volna.
A SAG-AFTRA szerint az Epic Games leányvállalata, a Llama Productions „emberi előadók munkáját MI-technológiával kívánta helyettesíteni”, anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatták volna a szakszervezetet vagy tárgyalásokat folytattak volna a feltételekről – írja a BBC. Az ügyben az Egyesült Államok Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testületéhez (NLRB) benyújtott panasz arra hivatkozik, hogy az Epic Games „egyszemélyes döntést hozott a munkafeltételek megváltoztatásáról, anélkül, hogy erről értesítette volna a szakszervezetet vagy tárgyalási lehetőséget biztosított volna”, mivel MI-alapú hanggenerálással helyettesítették azokat a munkaköröket, amelyeket a szakszervezet tagjai látnak el.
Ez a lépés a szakszervezet szerint a munkaadó „jóhiszemű tárgyalási kötelezettségének elmulasztása”.
Rovataink a Facebookon