Élet az egér után

Amióta egér az egér, azóta várunk valami jobbra. Vagy legalább valami érdekesebbre. Több mint negyven éve, hogy a Stanford egyik kutatója, Douglas Engelbart feltalálta az egeret, és bár azóta operációs rendszerek jöttek-mentek, sõt komplett paradigmaváltások zajlottak le a számítástechnikában, az egér rendületlenül kitart. Egyedfejlõdése során persze átment némi változáson, a szmötyigyûjtögetõs-golyós megoldást felváltotta az optikai (ledes), majd a lézeres, egy idõben hódított a hanyattváltozat, aztán eltûnt róla a farok, és a laptopokkal együtt megjelent a tapipad, a pöcök meg az érintõképernyõ - de hol vannak az igazán kreatív egérpótlékok?

Igény biztosan lenne rájuk, legalábbis a fikció szintjén: önmagára alig adó kibertematikájú sci-fi sem múlik el intuitív, az egeret megszégyenítõ bemeneti eszköz felvonultatása nélkül - emlékezzünk Tom Cruise emlékezetes hadonászására a Minority Reportban (Különvélemény, 2002), vagy még korábbról Michael Douglas virtuális bénázására a Disclosure-ben (Zaklatás, 1994). A szomorú valóság azonban az, hogy a számítástechnikai szaküzletekben egy-két joystickot leszámítva még mindig csak egér rohad egér hátán, mintha a mérnökök és a dizájnerek képtelenek lennének elszakadni tõle, és elõállni valami igazán kreatívval.

Nincs veszve minden. Távol a számítástechnikai szaküzletek szürkeségétõl, a net legmélyebb bugyraiban, olyan webszájtokon, amelyek mintha 1992-ben készültek volna a CERN alagsorában, és olyan kutatólaboratóriumokban, amelyekrõl valószínûsíthetõ, hogy titokban ufót klónoznak, igenis készülnek az egeret felváltani képes alternatív eszközök - csak merje õket valaki kipróbálni. Itt van néhány mutatóba.

Footmouse - egér helyett lábpedál

A klasszikus egeret felváltó megoldások jelentõs részét nem annyira az innovatív hajlam, mint inkább a szükség szüli: sok bementi eszközt gyártó cég szakosodott a mozgássérültek vagy a gyengén látók kiszolgálására, de a kaliforniai Hunter Digital nem ezek közé tartozik. A cég a hosszas egérmarkolástól kifáradó ízületeket próbálja óvni a lábbal irányítható egérrel, és azt állítja, hogy az eszköz használatával akár 30 százalékos hatékonyságnövekedés is elérhetõ, a lábegér ugyanis egyszer s mindenkorra véget vet a pazarlásnak, ami azzal jár, hogy a felhasználó a kezét, esetleg a szemét is leveszi a billentyûzetrõl vagy a monitorról, hogy az asztalon fekvõ egérre koncentráljon. Bár élõ embert is alig találni, aki használta volna a NoHands egeret, nettó 349,99 dollárért (kb. 65 000 forint) biztosan megéri kipróbálni, aztán hallgatni róla, mint a sír.

Adatkesztyû - Zöldséges^TM és Robotikus^TM

Az adatkesztyû (data glove) hosszú évek óta, rengeteg változatban készül, valahogy mégsem sikerült kiszorítania az egeret. Ennek okai között nyilván ott van a magas ár: az egyik piacvezetõ, az amerikai Virtual Realities alapmodellje 60 dollárba (kb. 10 000 forint) kerül ugyan, de a kifinomultabb darabok, mint az 5DT DataGlove Ultra már 900-ba, ha drótos, és 1500-ba, ha drót nélküli változatról van szó - ne feledjük, hogy ennyi pénzért egy egész alomnyi egeret lehet venni. A csúcsmodelleknek, a CyberGraspnek és a CyberForce-nak ára sincs, azt kérésre közli a cég. Kinézetre az adatkesztyûkbõl létezik Zöldséges^TM modell, levágott ujjhegyekkel, és Robotikus^TM, ami Terminátorrá^TM varázsolja viselõjét - az utóbbiak természetesen force feedbackesek, ami nem egyszerûen azt jelenti, hogy megrázzák a viselõjüket, hanem azt is, hogy egyes virtuális tárgyak alakját, állagát is érzékeltetik. A CyberForce ráadásul az egész karra hat, vagyis ideális például autós játékokhoz vagy szimulátorokhoz, és szükségtelenné teszi az asztallapra csavarozható kormánykereket. Egy Windows-mappát viszont nem lehet vele alapból megnyitni - ha az adatkesztyûk valóban ki akarják szorítani az egeret, ahhoz kell egy olyan operációs rendszer is, amely támogatja az erõbõl végzett felhasználói mûveleteket.

Használja a fejét!

És mi van akkor, ha az ellustult felhasználó se a kezét, se a lábát nem akarja használni? Akkor majd felhasználja a fejét. A brit Inclusive Technology nem is nagyon drágán, 240 fontért (kb. 90 000 forint) árul olyan eszközt, amely a fejmozdulatokhoz hangolja a kurzor mozgását (képzelje el, ahogy gépel, majd kezét a billentyûzetrõl le sem véve a képernyõ egy pontjára mered, és a kurzor is azonnal odatéved). A felhasználóba való külsõ beavatkozás nélkül persze ezt sem lehet megoldani, úgyhogy a smartNAV nevû rendszerhez egy a képernyõre rögzített kamerán kívül kell néhány fényvisszaverõ pötty is, amelyet a felhasználó fejére, esetleg sapkájára vagy szemüvegére applikálnak. A szoftver segít abban, hogy a kurzor könnyedén az interaktív felületekre - ikonokra, gombokra - találjon, de a gyakorlást így sem lehet megspórolni. A kattintás természetesen fejmozdulatokkal történik - bal klikk mondjuk a bólintás, jobb klikk a fejrázás, vagy fordítva.

Használja a farkát!

Milyen jó lenne most arról beszámolni, hogy a sokak által szidott, mellõzött és lenézett tudományág, a teledildonika beváltotta a hozzá fûzött reményeket, és a mérnökök végre elõálltak a várva-várt kiberöltözettel, amely teljes, az egész emberi testre ható szenzorikus élménnyel ajándékozza meg viselõjét, és mellesleg a kurzor mozgatására is képes! Sajnos azonban az igazán funkcionális cybersuittal máig adósak maradtak a teledildonika szakemberei: bár idõrõl idõre felröppen a hír, hogy elõrelépés történt, és elkészült a minden ki- és bemeneti eszközt felváltó búvárruha, ezek a hírek idõrõl idõre kacsának bizonyulnak. A bemutatott termékekrõl kiderül, hogy vagy egyáltalán nem is léteznek, mint a Fuck You, Fuck Me néven elhíresült õshoax, vagy nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket, mint a Vivid Entertainment 1999-es terméke, amelyrõl kiderült, hogy "a VR-interfész legalábbis ügyetlen volt, és semmilyen 3d-s környezettel nem lehetett együtt alkalmazni abban az idõben - de még ma sem". A szakterület fejleményeit folyamatosan követjük, áttörés (ún. breakthrough) esetén azonnal jelentjük.

Használja az agyát!

A pusztán a gondolatok erejével irányítható egér sem mai találmány, hosszú évek óta számol be egy-egy kutatólaboratórium arról, hogy egy kísérleti alanynak sikerült agymunkával megmozdítania a kurzort, esetleg kattintania egyet-egyet. Az egér teljes eliminiálására és az ember teljes kiborgosítására irányuló kísérletek két irányban folynak: a humánusabb esetben a felhasználó fejére elektródákat illesztenek, és ezek regisztrálják az agyhullámokat, pontosabban a koponya külsején keletkezõ elektroenkefalogramm-ritmusokat; a kevésbé humánus eset az agymûtét. Alig egy éve történt, hogy az amerikai Brown Egyetem neurológusa 64 elektródát ültetett egy 25 éves, mozgássérült páciens agyába; a fiatalember így pusztán agymunkával el tudta olvasni emailjeit, kezelte a tévét, sõt egyszerûbb számítógépes játékokkal is tudott játszani. Az aggyal irányított egér tehát valóság, de sokkal drágább, mint a lézeres, és nem is biztos, hogy sikerül a kísérlet: egyelõre csak az próbálja ki, akinek nincs vesztenivalója.