További Jog cikkek
Az egyes minisztériumok költségvetéseiben mintegy 100 milliárd forint jut informatikai fejlesztésekre - állítja Csepeli György, magánszámításaira hivatkozva. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) politikai államtitkára ezért úgy véli, hogy tárcájának inkább koordinátori, semmint vezetői szerepe van az információs társadalom kialakításában. Az IHM jövő évi feladatai közül a törvényalkotási programot emelte ki Csepeli tegnap egy szakmai konferencián.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás során az információs társadalom kialakításának kiemelt szerepe lesz. Csepeli György ezt azzal indokolta, hogy ez az a terület, amely fogódzókat adhat az egyébként nagy megrázkódtatásokkal (is) járó integrációban. Az IHM politikai államtitkára szerint egyébként az egyes tárcák költségvetéséiben összesen mintegy 100 milliárd forint jut informatikai fejlesztésekre.
Megnyerni az ifjúságot
Az IHM politikai államtitkára úgy vélekedett, hogy jelenleg Magyarországon számos ellenérzés van az információs társadalommal kapcsolatosan. Éppen ezért az IHM-nek 2003-ban kiemelt feladata lesz a fiatalság megnyerése az ügy érdekében. Ebben egyébként jó partnere lehet a tárcának az Oktatási Minisztérium. Ismert, hogy Magyar Bálint már első minisztersége idején elkötelezett híve volt az internet elterjesztésének az iskolákban; elég, ha csak a Sulinet programra gondolunk.
A közoktatásban a fejlesztéseknek nem szabad megrekednie a hálózati szinten, hanem valós tartalomfejlesztésre is kell törekedni. A végső cél az lenne, hogy interaktív, digitális tudástartalmak jelenjenek meg a világhálón - mutatott rá Csepeli, aki személyes elkötelezettséget vállalt a legifjabb, óvodáskorú gyermekek bevonására az információs társadalom építése során.
Jelenleg 28 óvodában használnak számítógépet és internetet a foglalkozások során, egyfajta pilótaprogram gyanánt. Ezt a jövőben az IHM kiterjesztené. A programba bevont intézményekben egyébként a számítógép használatára tanítják a gyermekeket, illetve - speciálisan az érdeklődési körüknek és életkori sajátságaiknak megfelelő Internet-használatra oktatják az óvodásokat.
Jogszabály-módosítási tervek
Természetesen 2003. legnagyobb kihívása az IHM esetében is a törvényalkotás, az EU csatlakozással összefüggésben is. Mivel a hírközlési törvény nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így jövőre annak módosítása, vagy akár egy teljesen új jogszabály megalkotása várható. Ez a távközlésre épp úgy kiterjed majd, mint az internet szabályozására. Ez utóbbi esetében a kormány már elkötelezettséget vállalt a "szélessávú ország" kiépítésében. Ezt befektetési adókedvezményekkel támogatja az új politikai elit.
Ugyancsak fontos szegmens a digitális aláírás szabályozása. A jelenlegi törvény túl szigorúan határozza meg a széles körben hivatalosan elfogadott digitális aláírás feltételeit, így ennek módosítása is elképzelhető. A politikai államtitkár azt is hozzátette: hiába van törvény a digitális aláírásról, ha számos végrehajtási utasítás hiányzik, vagy a meglévők nem megfelelőek.
A feladat azért is sürgető, mert az EU irányelvekben megfogalmaztak egy minimális követelményrendszert, amelyet minden tagállamnak teljesítenie kell. E szerint minden állam e-kormányzatának biztosítania kell polgárainak, hogy az adóbevallással, vámügyekkel, cégbírósággal, statisztikai adatok szolgáltatásával, közbeszerzéssel, személyes iratainak igénylésével összefüggő ügyeit a világháló intézze el. Csepeli szerint ezért a digitális aláírást szabályozó jogszabály módosítására még 2003. elején sort kell keríteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
