Jön a digitális aláírás

A hivatalos menetrend szerint február 20-án tárgyalja a kormány az elektronikus aláírásról szóló törvénytervezetet, mely már másnap a parlament elé kerülhet. A tervezet már egy ideje késik, egy kormányhatározat 2000. december 31-re tűzte ki az elektronikus kereskedelem feltételeinek megteremtését. Az Egyesült Államok és az EU törvényeihez hasonlóan a magyar törvény is csak azt határozza meg, milyen feltételeket kell teljesítenie az aláírás-hitelesítési rendszernek, a technikai megoldást illetően szabad kezet ad. Az elektronikus aláírás megvalósításához szükséges publikus kulcsot jelenleg ugyanis nem valamilyen állami hatóság hitelesíti, hanem az erre a célra létrejött, piaci alapon működő intézmények, a Certification Authority-k.

A magyar elektronikus iratról és aláírásról szóló törvény tervezete nem sokban különbözik az Egyesült Államok vagy az Európai Unió vonatkozó szabályozásától. Nem véletlenül, hiszen EU-irányelvek alapján szövegezték a hazai tervezetet is. Az Egyesült Államok és az EU törvényeihez hasonlóan a magyar törvény is csak azt határozza meg, milyen feltételeket kell teljesítenie az aláírás-hitelesítési rendszernek, a technikai megoldást illetően szabad kezet ad a vállalatoknak. Az elektronikus aláírást ugyanis nem valamilyen állami hatóság hitelesíti, hanem az erre a célra létrejött, piaci alapon működő vállalatok.

Smartcard olvasó

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért nem állami szervek intézik a digitális aláírás megvalósításához kapcsolható összes adminisztrációs feladatot, beleértve a kulcsok hitelesítését, miért egy független intézmény? Köntös Zoltán, a Sense/Net Consulting vezető tanácsadója szerint ez annak tudható be, hogy elektronikus aláírás szükségessége először a bankszektorban merült fel, és jelenleg is főleg ott alkalmazzák. Mivel a rendszer kifejlesztése igen költségigényes, és az államnak nem volt különösebben szüksége az állampolgárok digitális azonosítására, a bankok maguk kezdték meg a rendszerek kiépítését. A hamarosan életbe lépő törvény a jelenleg működő elektronikus aláírási rendszerek jogi hátterét is megteremti, mivel kimondja, hogy az elektronikusan aláírt dokumentum egyenértékű a papíron aláírttal.

Piaci szolgáltatások esetében többnyire a vásárló érdekeit szolgálja, ha több, egymással versengő szolgáltató közül választhat. Az elektronikus aláírás elterjedésében esetében azonban inkább káros, mint hasznos a verseny, hiszen az esetleg egymással nem kompatibilis rendszerek használata miatt több kulcspárt is igényelnie kell a felhasználónak, mellyel igazolhatja magát a különböző rendszerekben. A logikus az volna, ha egyetlen központi hatóság végezné a kulcsok hitelesítését, így az egyik banknál érvényes kulccsal a másik banknál is azonosíthatná magát az ügyfél.

Digitális aláírás tesztüzemben A K&H Banknál december óta kísérleti üzemben működik a smartcardos azonosításra épülő internetes banki rendszer. A bank 1700 regisztrált lakossági ügyfele április közepéig ingyen juthat a szolgáltatás eléréséhez szükséges csomaghoz, mely a smartcardon kívül kártyaolvasót és egy telepítő CD-t tartalmaz. A felhasználók digitális azonosítóinak hitelesítését a Matáv végzi. A szolgáltatás kifejlesztése a banknak és a Matávnak is megközelítően 100 millió forintos költséget jelentett.

Köntös Zoltán szerint az elektronikus aláírás bizonyos szempontból több a kézzel szignált aláírásnál, bizonyos szempontból pedig kevesebb annál. Az ember kézjegye elidegeníthetetlen, azonban könnyen hamisítható, ezért számos igazolvány szükséges az egyének azonosításához. A digitális aláírás tökéletesen azonosítja tulajdonosát, a privát kulcs tárolására azonban megfelelően biztonságos helyet kell találni, hiszen eltulajdonítója a kulcs tulajdonosának identitását szerzi meg, legalábbis addig, míg az le nem tiltja a kulcsot. Jelenleg a legelterjedtebb tárolási mód a smartcard, és várhatóan a jövőben is ez marad.

Az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadása nem okoz drasztikus változásokat, egyelőre inkább a jelenleg működő elektronikus kereskedelmi rendszerek jogi hátterét teremti meg. Valódi változás 2005-ben várható, ekkorra ugyanis valamennyi Eurocard/Mastercard és Visa kártyát smartcardra cserélik. Elképzelhető tehát, hogy néhány év múlva egyetlen kártyával azonosíthatjuk magunkat a hatóságok előtt, vehetünk fel pénzt, sőt útlevélként és TB-kártyaként is funkcionálhat a kártya. Ehhez természetesen a hivatalok intézkedése szükséges, a technikai lehetőségek már most rendelkezésre állnak.