Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Jog cikkek
Az Európa Parlament egy héttel hivatalos megjelenése előtt kiszivárgott jelentése megerősíti az angolszász államok szövetsége által működtetett elektronikus kémhálózat létezését, eloszlatni próbálja azonban azokat a félelmeket, hogy az Echelon használható lenne ipari kémkedésre, ám egyúttal szükségesnek tartja egy saját európai rendszer kialakítását is.
Az Európa Parlament jövő héten teszi közzé közel egy évig tartó vizsgálatának eredményét, amelyben konkrét bizonyítékokkal igazolja az Egyesült Államok vezetésével üzemeltetett Echelon digitális kémhálózat létezését.
Az Echelon minden kétséget kizáróan létezik
A Európa Parlament ideiglenes bizotsága 2000. július 5-én állt fel, hogy válaszokat adjon egy sor kérdésre, egyebek közt arra, hogy létezik-e az Echelon, ha igen, sérülnek-e az európai polgárok adatvédelmi jogai a rendszer használatakor, elegendő védelet nyújtanak-e a jelenleg használatos titkosító alkalmazások valamint, hogy használják-e az Echelont ipari kémkedésre.
|
| Az Echelon létezik |
Bár a bizottság munkáját folyamatosan akadályozták az angol és amerikai kormányzatok és titkosszolgálataik - a CIA és az NSA például elzárkózott az EP bizottságának meghallgatása elől -, májusra elkészült előzetes jelentésével. A 92 oldalas dokumentum megállapítja, hogy egy angol-amerikai megállapodás nyomán létrejött egy valószínűleg Echelon névre hallgató kémrendszer kereskedelmi és magánjellegű kommunikáció megfigyelésére Kanada, Ausztrália és Új-Zéland közreműködésével.
Az Echelon-számítógépek személyenként többmillió bejegyzés tárolására képesek, beleértve telefon hívásokat, faxokat vagy emaileket. Az elfogott jeleket földi bázisokon dolgozzák fel, a többi között az amerikai Menwith Hill-i bázison vagy az angol Morwenstow-ban. Hager könyvében a műholdas megfigyelés mellett jelentős szerepet tulajdonít egyéb felhasznált technológiáknak, úgy mint mikrohullámú vagy kábeles lehallgatásnak, ám ezek nehezen bizonyíthatóak.
A bizottság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a rendszer "nem annyira kiterjedt", mint ahogy azt a média igyekezett beállítani. A bizottság a hálózat korlátait például ott vélte felfedezni, hogy működése globális műholdas megfigyelőrendszeren alapul, miközben a kommunikációs eszközök töredéke használja csak ezt a csatornát. A rádiójeleket és a kábelen továbbított üzeneteket az öt tagország jobbára saját területén képes elfogni, továbbá problematikus a beszédüzenetek automatikus feldolgozása is.
Ipari kémkedésről nem tudnak, de "nem valószínű"
Franciaország gyanakodott, hogy az Echelont ipari kémkedésre használják az angolok az ameriakkal szövetkezve, miután bizonyítékokat szerzett, hogy az Airbus Industrie elbukott egy nyolcmilliárd font értékű szerződést Szaud-Arábiában 1994-ben, amikor az amerikaiak lehallgattak egy beszélgetést Riyadh és az Airbus toulouse-i központja között (az Airbus 20 százalékban brit cégek tulajdonában van).
Az Európa Parlament bizottsága jelentésében beismerte, hogy nem volt képes bizonyítékokkal alátámasztani az ipari kémkedés vádját. Az összes Echelon-tagország kormánya tagadta az európai vállalatok elleni kémkedést, James Bamford hírszerzési szakértő is cáfolta könyvében ennek valószínűségét. Iprai kémkedést a Bamford szerint konkrét terepen szoktak nagy hatékonysággal végezni, beépített ügynökökkel, informátorokkal.
Veszélyben a személyes adatok
Az ipari kémkedésnél komolyabb fenyegetésnek tartja az EU a civilek személyek adatainak gyakorlatilag szabad rablását.
Mike Frost, aki több mint húsz évig erősítette a kanadai titkosszolgáltatot, a CSE-t, a CBS-nek nyilatkozva azt állította, ottawai központjukban naponta figyeltek meg civil személyeket. Példaként azt az esetet hozta fel, amikor a CSE felvette a lehetséges terroristák listájára egy olyan nő nevét és címét, aki egy félreérthető kifejezést hintett el egy ártalmatlan telefonbeszélgetésben. A számítógép azonosította a kulcsszót, rekonstruálta a beszélgetést, az elemző pedig nem volt biztos a dolgában, ezért rögzítette a nő adatait.
Ahogy Bamford megjegyezte: "szétdarabolt szövegrészleteket gyűjtenek, amelyek környezetükből kiragadva, gyakran tévesen értelmezve kerülnek be a Nemzetbiztonsági Hivatal feneketlen tárkapacitású szervereibe." Míg az amerikai állampolgároktól gyűjtött információk hivatalosan mindössze egy évig tárolhatók, más országok polgárainak kétértelmű megjegyzései és adataik az örökkévalóságig benne maradhatnak a rendszerben.
Meglepő (?) konklúzió
Az EU-bizottság jelentése végén meglepő módon azt javasolja, hogy bár polgáraik adatainak biztonsága mindenek előtt való, az Uniónak szüksége lenne egy Echelon-képességű megfigyelőrendszerre. A bizottság szerint nem ártana szorosabb kapcsolatokat ápolni a szövetségen kívülrekedt országokkal sem, így erősíteni kellene az együttmáködést például az Egyesült Államokkal.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
