A német szövetségi kormány október 24-én határozatban döntött a telekommunikációs csatornák ellenőrzéséről szóló intézkedéscsomag (Telekommunikations-Überwachungsverordnung, TKÜV) bevezetéséről. A rendelet a szövetségi közlönyben való megjelenés napján lép életbe. Az interneten szörfölők, vezetékes és mobiltelefonok használóinak megfigyelését lehetővé tevő rendelkezéseket sokan elhibázottnak tartják az országban.
A német távközlési törvényen alapuló TKÜV kormányrendelet formájában született meg, vagyis életbe lépése előtt nincs szükség a felsőház, vagyis a tartományok képviselőiből álló Bundesrat hozzájárulására. A tartományok már több fórumon sérelmezték, hogy nem vonták be őket a döntéshozatalba.
A TKÜV előtörténetéhez tartozik, hogy a kidolgozása már több évvel a sajnálatos szeptemberi események előtt elkezdődött. Az első változatát még a konzervatív-liberális koalíció terjesztette be 1998 tavaszán, de a gazdasági kamarák és az adatvédők heves tiltakozására még ugyanazon a nyáron jegelték a javaslatot.
A terrortámadások után elfogadták
A második, finomított változatot a szövetségi gazdasági minisztérium 2001 februárjában hozta nyilvánosságra, de ezt is hangos kritika fogadta. Szeptember végén, az amerikai terrortámadásokra tekintettel a gazdasági szereplők végül "elfogadták" az újból átdolgozott rendelettervezetet.
A rendelet értelmében az internetszolgáltatók a modemen vagy ISDN-en a hálóra lépő felhasználókat, illetve a gerincvezetékeket nem kell külön megfigyeljék. A szélessávú ADSL- vagy kábelkapcsolattal rendelkezők esetében azonban drága lehallgatódobozok felszerelésére kötelezik a szolgáltatókat. A piac résztvevői emiatt sok millió márkás kiadásra számítanak.
A rendelet utolsó változatának kidolgozói a megfogalmazott kivételek ellenére abból indulnak ki, hogy megfigyelés elrendelése esetén az érintett személyek teljes internetes forgalma ellenőrizhető lesz.
A kormány szerint nem sérülnek a felhasználók jogai
A szövetségi kormány úgy véli, a felhasználók alkotmány által garantált távközlési titokhoz való jogait semmilyen módon nem sértik. A TKÜV kidolgozásánál különös figyelemmel voltak arra, hogy a berendezések felszerelésére kötelezett szolgáltatók megfigyelés esetén kívülálló harmadik fél kommunikációját nem rögzíthetik - hangsúlyozza a gazdasági minisztérium.
A nyomozók így például nem férhetnek hozzá magához a szolgáltató távközlési berendezéseihez. A TKÜV alkalmazásának pontos feltételeit még egy műszaki leírásban kell szabályozni, melyet a távközlés és a posta szabályozását ellátó felügyelet a gazdaság szereplőivel közösen dolgoz ki.
A rendelet kritikusai mindenekelőtt a tervezett lépések hatékonyságában kételkednek. Bár jelenleg minden nap 4 ezer távközlési kapcsolatot figyelnek meg Németországban, nincs semmilyen vizsgálat vagy kimutatás az eredményekről. Még a szövetségi igazságügyi minisztérium által évekkel előtt kiadott szakértői vizsgálat eredményei sem születtek meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
