További Jog cikkek
Szigorú
A javaslat több költségvetési pénzt juttatna a szerzői jogi bűncselekmények felderítésére: 15 millió dollárt az eddigi 10 helyett. A törvény lehetővé tenné az országok közötti információcserét is, így külföldön is érvényt tudnának szerezni a szerzői jogoknak. Conyers szerint ugyanis az ország első számú exporttermékei a filmek, a zene és a szoftverek, és akik ingyen szerzik be ezeket, az alkotókat károsítják meg.
A törvényjavaslat bűncselekménynek minősíti egyetlen fájl feltöltését is, ezt öt évig terjedő szabdságvesztéssel és 250 000 dollárig terjedő bénzbüntetéssel sújtaná. Az, ha valaki egy filmet kézikamerával rögzít a moziban - ez népszerű módszer illegális másolatok készítésére -, szövetségi bűntettnek minősülne.
Az ACCOPS szerint a fájlcserélők csak akkor kereshetnének fájlokat a felhasználók gépein, ha arra azok külön engedélyt adnak. Továbbá, ha valaki egy domain bejegyzésekor hamis információt ad meg, szövetségi eljárás elé nézhet.
Adatot gyűjtenek
A zeneipar a kezdetek óta erőteljesen támadta és támadja a Napstert, a Kazaa-t és más peer-to-peer hálózatokat, legújabban pedig az egyéni felhasználókat fenyegeti.
Az amerikai lemezkiadók szövetsége (Recording Industry Association of America, RIAA) június 25-én jelentette be, hogy adatokat kezdtek gyűjteni fájlcserő felhasználókról, akik pereknek és 150 ezer dollárig terjedő pénzbüntetéseknek nézhetnek elébe. Erre a RIAA-nak már van is jogi lehetősége: egy június eleji bírósági döntés ugyanis - precedenst teremtve - arra kötelezte a Verizon internetszolgáltatót, hogy adja ki néhány felhasználójának az adatait. A Nielsen NetRatings adatai szerint azóta 15 százalékkal csökkent a felhasználók száma a fájlcserélő rendszerekben.
Kétségbeesés
A törvény a lemezgyártók és Hollywood "kétségbeesésének jele" - mondta a Wirednek Jason Schultz, az Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet munkatársa.
Az ACCOPS alapján úgy tűnik, hogy a zeneipari és a filmgyártó cégek "nem törődnek azzal, hogy milyen járulékos károkat okoznak" - vélekedett Schultz. A törvényjavaslat a rossz szövegezés miatt ráadásul túl széleskörű: például büntetné bármilyen jogvédett mű bármilyen számítógépes hálózaton való elhelyezését, tette hozzá a jogász. Ez azt jelentené, hogy ha valaki a saját számítógépén tárol egy ilyen fájlt, és a gép hálózatra csatlakozik, az illető máris büntethető.
Népszerűbb az anonim
Nem csoda tehát, hogy az anonim fájlcserélők egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek: az egyik ilyen rendszer, a Freenet fejlesztését koordináló Ian Clarke a New Scientistnak elmondta, hogy a RIAA bejelentése óta érezhetően nőtt az oldal forgalma. A legnépszerűbb programok, mint a Kazaa, a Morpheus vagy a Grokster ugyanis a minél hatékonyabb keresésre és fájlcserére vannak optimalizálva, viszont nem óvják meg a felhasználók személyazonosságát.
A Freeneten viszont képtelenség lenyomozni a felhasználókat: a rendszer feldarabolja a fájlokat, és az egyes darabokat külön csatornákon továbbítja. Azt is lehetelen követni, hogy honnan érkeztek a lekérések. Az egyetlen probléma, hogy a Freenet a kezdetek óta lassú és nehezen használható, ezen azonban fejlesztésekkel próbálnak segíteni. Az új rendszer már nem véletlenszerűen kérdezi le az egyes gépeket bizonyos fájlokért, hanem a korábbi kérések alapján kialakított "ranglista" szerint keres. Így azok a gépek kerülnek először sorra, melyek korábban gyorsabbnak és megbízhatóbbnak bizonyultak.
Némelyik népszerű fájlcserélő program is rendelkezik már biztonsági beállításokkal: az új Morpheusban például különböző proxyszervereken keresztül lehet küldeni az adatokat, így nehezebb a forrásukat meghatározni. A Kazaa Lite új verziója pedig megakadályozza, hogy a kémkedő zeneipari vagy annak vélt gépek hozzáférjenek a felhasználók merevlemezéhez.