Szabad szoftvert szabadalmaztatni?

A jelenleg hatályos 1973-as európai szabadalmi egyezmény szerint a szoftverek nem szabadalmaztathatóak, de az Európai Parlament célul tűzte ki, hogy változtat a helyzeten, és egységes uniós szabályokat teremt. A Miniszterek Tanácsa által májusban elfogadott javaslat (9713/04, PI CODEC 752) azonban számos hazai civil szervezet szerint elfogadhatatlan a szabad szoftvert használó közösség, valamint a kis és középvállalkozások számára, ezért augusztus 24-én délután négykor tüntetést szerveznek a Bem József térre. Legfőbb céljuk, hogy a magyar képviselők vonják vissza a javaslatot támogató szavazatukat, és hogy az előkészítő bizottság által kitörölt egyik igen fontos részlet visszakerüljön a szövegbe.

A szoftverkód nem találmány

Ahhoz, hogy valóban megértsük a kérdést, először tisztáznunk kell: a szabadalom találmányokra vonatkozik és a feltalálók megélhetését biztosítja, hiszen a levédett módszert mindenki más csak licencdíj megfizetése után használhatja, ezzel szemben a szerzői jog egyedi műalkotásokra vonatkozik, és értelemszerűen a szerzőket védi meg a kopipészt-bajnokoktól. További igen fontos különbség, hogy míg a találmányok természeti erők és anyagok újszerű felhasználásaival jönnek létre, a szellemi termékek - például a matematikai képletek, zeneművek, üzleti módszerek és természetesen a számítógépes programok is - az emberi tudásra épülnek.

A fenti definícióból adódóan önmagában a szoftver nem szabadalmaztatható, a hatályos uniós szabályok nem eszerint rendelkeznek, ennek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatal a kilencvenes évek vége óta több mint harmincezer számítógépes találmányt fogadott el, és számuk évente háromezerrel nő, tehát a helyzet igencsak kaotikus. Az Európai Parlament belefogott az egységes szoftverszabadalmi irányelvek megteremtésébe, de a Miniszterek Tanácsának első szavazása (2004. május 18-án) kudarccal végződött: a tervezet támogatói közül Hollandia megváltoztatta döntését, Németország is hasonló lépést fontolgatott, a dán miniszter pedig közölte, hogy kényszerítették az igen gomb megnyomására. Az EU versenyképességi tanácsa végül megszavazta az időközben módosított szöveget, melynek elfogadásáról szeptemberben már az Európai Parlament dönthet.

Belepiszkáltak és elrontották?

A módosítás igen fontos változásokat hozott, például jelentősen leszűkítette a szabadalmaztatható találmányok körét, és így már csak azokat a szoftvereket lehet levédeni, amelyek valamilyen más berendezéshez köthetőek. Ilyenek lehet például az autók irányítását segítő szoftverek, amelyek a fékek, blokkolásgátlók és más rendszerek irányítását végzik. Magyarország teljes mellszélességgel kiállt a módosított javaslat mellett, de a legnagyobb hazai ellenző, a Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) sok külföldi szervezethez hasonlóan úgy véli: az irányelv aktuális változata még mindig nem megfelelő, mivel az előkészítő bizottság önkényesen kitörölt egy részletet.

A német javaslatra megszületett bekezdésben - amelyet az Európai Parlament is támogatott - az áll, hogy csak akkor védhető le egy találmány, ha újszerű, és benne túlsúlyban kell lennie a technikai újításoknak. Az érintett bekezdésben az is szerepelt, hogy az információk feldolgozása, kezelése, és megjelenítése nem technikai kérdés, még akkor sem, ha technikai eszközökkel valósítják meg.

A szoftverszabadalom ellenzői egyúttal attól is félnek, hogy az őszi EP szavazáson már nem ugyanazok fognak szavazni, mint akik néhány hónappal ezelőtt, ezért szerintük nem szabad megengedni, hogy a témát kevéssé ismerő képviselők elé az "elmaszatolt és módosított változat kerüljön".

Mohó nagyvállalatok

A direktíva legfőbb támogatói a multimilliárdos informatikai cégek, amelyek hatalmas szabadalmi portfólióval rendelkeznek. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy végre Európában is ugyanolyan körülmények közt dolgozhassanak, mint Japánban és az Egyesült Államokban, azaz gyakorlatilag minden idióta ötletüket levédhessék. Mint például a Microsoft a duplaklikket, vagy mint az Adobe a füles párbeszédablakokat, amely valójában a betű szerint rendezett telefonregiszter egyfajta szoftveres megvalósítása, és csöppet sem újszerű találmány.

Az uniós tagországok közül Írország támogatja leginkább a javaslatot, ami nem véletlen: kedvező adórendszerük miatt (a szabadalmi díjakból származó bevétel adókulcsa nulla százalék) szinte az összes jelentős szoftvercég európai központja náluk található. Nyilvánvaló, hogy a kedvükben akarnak járni, nehogy megszökjenek a pénzeszsákok.

A cégek azonban valószínűleg nem számoltak azzal, hogy az ügyvédek hadán alapuló jól bevált üzleti modelljüket (perelés, kifosztás, kibelezés) jól ismerik a képviselők is, akik meg bizonyára féltik a kisebb helyi cégeket, saját szavazóikat. Pedig a Nokia, Philips, Siemens, Ericsson és Alcatel vállalatok még azt is az EU fejéhez vágták, hogy évente összesen tizenötmilliárd eurót dobhatnak ki az ablakon kutatásra és fejlesztésre, ha nem lesznek szabadalmak, azt azonban nem részletezték, hogy eddig vajon miképp tudtak életben maradni ezen a barbár vidéken szabadalmak nélkül.