Agytumort is okozhat a mobiltelefon

Egy finn tudósok által elvégzett két éves kísérletsorozat arra mutatott rá, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás komoly befolyással lehet az agy védelmi mechanizmusára, és ezáltal akár agydaganatot is okozhat. Ez volt az első olyan vizsgálat, melyben emberi sejteket használtak a kísérletekben. A finnországi, sugárzással és a nukleáris biztonsággal foglalkozó hatóság kutatócsoportja arra az eredményre jutott, hogy a mobilok sugárzása károsíthatja az agy védelmi rendszerét, a vér-agy gátat.

Zsugorítja a sejteket

A vér-agy gát az a mechanizmus az agy hajszálereiben, mely gátolja a káros anyagok bejutását a vérből az agy állományába, valamint az agy által termelt anyagok jó részét nem engedi kijutni a véráramba. A sugárzás viszont a hajszálerek falát alkotó sejteket összezsugorítja, ezáltal ártalmas molekulák is bejuthatnak a sejtek között képződő réseken az agyszövetbe.

Korábbi vélemények szerint a mobiltelefonoknak nem lehet ártalmas hatása, mivel a kibocsátott mikrohullámú sugárzás túl gyenge ahhoz, hogy akár gyenge kémiai kötéseket is megszüntessen. A mikrohullámok energiája ahhoz is kevés, hogy melegedést okozzon a sejtekben. A vizsgálatot lefolytató Darius Leszczynski professzor viszont arra mutatott rá, hogy a sugárzás valamiképpen a hajszálerek falát alkotó sejtek proteinjeit célozza meg.

Egy óra is elég

Már egy órányi sugárzás is összezsugorította a laborban tenyésztett emberi sejteket. Leszczynski szerint ez egy olyan válaszreakció, mely normális esetben csak olyankor lép fel, amikor a sejt megsérül. A kutató szerint ez a hatás komoly következménnyel járhat az ember egészségére nézve: fejfájást, alvászavarokat és fáradtságérzetet okozhat, de más, egyelőre beláthatatlan hatásai is lehetnek. A változások például befolyásolhatják a sejtek életciklusát, a normális sejtpusztulást, -cserélődést is. Viszont ha a sejtek nem pusztulnak el időben, tumorok is képződhetnek az agyban. Egy svéd tudóscsoport szerint akár Alzheimer-kór is kialakulhat.

További vizsgálatok kellenek

Leszcynski a jövő héten, egy konferencián ismerteti felfedezését a kanadai Quebec-ben. Itt előadást tartanak majd francia kutatók is, akik hasonló eredményekre jutottak patkánykísérleteikben. Leszcynski a BBC-nek adott interjújában felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatokat egyelőre csak laboratóriumban, emberi sejtekkel végezték el, és még további vizsgálatokat igényel annak megállapítása, hogy az élő emberi testben is lejátszódnak-e hasonló folyamatok. Azonban rámutatott, hogy állatkísérletekben már bebizonyosodott a sugárzás ártalmas hatása. A kutató szerint esetleges új biztonsági előírások bevezetésének egyelőre nincsen tudományos alapja.