Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Agytumort is okozhat a mobiltelefon

2002.06.20. 11:20
Bármennyire alacsony mértékű a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás, mégis komoly befolyással lehet az agy védelmi mechanizmusára, és ezáltal akár agydaganatot is okozhat - állítják finn tudósok. Bár a kísérleteket egyelőre csak laboratóriumban, emberi sejtekkel végezték el, állatkísérletekben már bebizonyosodott a sugárzás ártalmas hatása.
Egy finn tudósok által elvégzett két éves kísérletsorozat arra mutatott rá, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás komoly befolyással lehet az agy védelmi mechanizmusára, és ezáltal akár agydaganatot is okozhat. Ez volt az első olyan vizsgálat, melyben emberi sejteket használtak a kísérletekben. A finnországi, sugárzással és a nukleáris biztonsággal foglalkozó hatóság kutatócsoportja arra az eredményre jutott, hogy a mobilok sugárzása károsíthatja az agy védelmi rendszerét, a vér-agy gátat.

Zsugorítja a sejteket

A vér-agy gát az a mechanizmus az agy hajszálereiben, mely gátolja a káros anyagok bejutását a vérből az agy állományába, valamint az agy által termelt anyagok jó részét nem engedi kijutni a véráramba. A sugárzás viszont a hajszálerek falát alkotó sejteket összezsugorítja, ezáltal ártalmas molekulák is bejuthatnak a sejtek között képződő réseken az agyszövetbe.

Korábbi vélemények szerint a mobiltelefonoknak nem lehet ártalmas hatása, mivel a kibocsátott mikrohullámú sugárzás túl gyenge ahhoz, hogy akár gyenge kémiai kötéseket is megszüntessen. A mikrohullámok energiája ahhoz is kevés, hogy melegedést okozzon a sejtekben. A vizsgálatot lefolytató Darius Leszczynski professzor viszont arra mutatott rá, hogy a sugárzás valamiképpen a hajszálerek falát alkotó sejtek proteinjeit célozza meg.

Egy óra is elég

Már egy órányi sugárzás is összezsugorította a laborban tenyésztett emberi sejteket. Leszczynski szerint ez egy olyan válaszreakció, mely normális esetben csak olyankor lép fel, amikor a sejt megsérül. A kutató szerint ez a hatás komoly következménnyel járhat az ember egészségére nézve: fejfájást, alvászavarokat és fáradtságérzetet okozhat, de más, egyelőre beláthatatlan hatásai is lehetnek. A változások például befolyásolhatják a sejtek életciklusát, a normális sejtpusztulást, -cserélődést is. Viszont ha a sejtek nem pusztulnak el időben, tumorok is képződhetnek az agyban. Egy svéd tudóscsoport szerint akár Alzheimer-kór is kialakulhat.

További vizsgálatok kellenek

Leszcynski a jövő héten, egy konferencián ismerteti felfedezését a kanadai Quebec-ben. Itt előadást tartanak majd francia kutatók is, akik hasonló eredményekre jutottak patkánykísérleteikben. Leszcynski a BBC-nek adott interjújában felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatokat egyelőre csak laboratóriumban, emberi sejtekkel végezték el, és még további vizsgálatokat igényel annak megállapítása, hogy az élő emberi testben is lejátszódnak-e hasonló folyamatok. Azonban rámutatott, hogy állatkísérletekben már bebizonyosodott a sugárzás ártalmas hatása. A kutató szerint esetleges új biztonsági előírások bevezetésének egyelőre nincsen tudományos alapja.