Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Mobil cikkek
Kemény szavakkal jellemzi egy elemző cég jelentése a mobiltelefonra szánt tartalmak piacát, és úgy tűnik a mobilos és a webes cégek is felismerték, hogy gond van. Elkészült az első ajánlás a mobilos tartalmak gyártásáról.
Igen negatívan ír a mobilos tartalomiparról a Research and Markets tanulmánya, a cég elemzői szerint a mobilszolgáltatók többsége gyatra üzleti modellt követ, nincs megfelelő infrastruktúra, és emiatt nem tud fellendülni az iparág. Most azonban a világ legnagyobb mobilos és webes cégei - AOL, Microsoft, Nokia, Opera, T-Online, Vodafone stb. - megpróbálnak kitörni ebből az áldatlan szituációból: támogatják a web szabványosításával foglalkozó World Wide Web Consortium (W3C) új ajánlását, amely a mobiltelefonra szánt webes tartalmak készítéséhez nyújt segítséget.
Ebből nem derül ki, hogy melyik oldalon járunk épp
A Mobile Web Best Practices 1.0 című dokumentum szerint a legfőbb gondot az okozza, hogy a weboldalakat nagy kijelzőre tervezték, azaz a lényeg csak hosszas görgetéssel elérhető. Magyarán hiába lehet például az Opera Mini mobilos böngésző segítségével szinte bármilyen weboldalt betölteni, a felhasználói élmény korántsem tökéletes. Az ajánlás szerint fontos lenne, hogy a szájt lényeges tartalma jelenjen meg elsőként, és hogy felhasználó fejében kialakulhasson egy kép a szájtról. Magyarán az emberek néhány látogatás után tudják, hogy merre kell keresniük a menüket, alrovatokat és egyéb extra szolgáltásokat.
Mérethatár
Mobilon nehéz szövegeket bepötyögni, és ez már egy webcím beírásakor is komoly probléma. Kerülni kell a hosszú, pontokkal és perjelekkel tagolt címeket, és az sem praktikus, ha egy számgombhoz tartozó betűk követik egymást. Emellett a weboldalak többsége kihasználja a böngészők beépített funkcióit (előre-hátra gombok, letöltéskezelők stb.), amelyeknek gyakran sem a mobilos böngészőkben, sem a készülékeken nincs megfelelőjük. Illetve előfordulhat, hogy a felhasználónak fogalma sincs arról, hogy ezeket a funkciókat hol kell keresnie. Érdemes tehát a böngésző gombjait linkekkel helyettesíteni, nehogy a felhasználó leragadjon egy 404-es oldalon vagy egy hibaüzenetnél.
Nem túl kényelmes bepötyögni
Egyelőre a mobilhálózatok korlátozott sebessége miatt nem szabad túl nagy weboldalakat készíteni, ráadásul a letöltés drága is. A W3C szerint legfeljebb 20 kilobájtos mobilos szájtokat érdemes készíteni, ami igen messze van a hagyományos weboldalak több száz kilobájtos, nem ritkán közel egy megabájtos méretétől. Mellőzni kell azokat a tartalmakat, amelyek csak a legdrágább multimédiás mobilokon lejátszhatók, mert az átlag mobilosok ezekkel semmit sem tudnak kezdeni. Sőt, az is előfordul, hogy a felhasználó le tudja játszani a multimédiás tartalmat, de az élvezhetetlen: vagy azért, mert túl nagyméretű egy kép, vagy azért, mert - a szolgáltató állításával ellentétben - nem jó minőségű a zeneszám vagy videó.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mobilok ritkán támogatják a szkripteket és pluginokat, és sok esetben a felhasználónak nincs lehetősége a böngésző frissítésére, kiegészítésére. A mobilos weboldalaknak az XHTML és HTTP/1.0 szabványnak kell megfelelniük, UTF-8 karakterkódolással, JPEG vagy GIF 89a formátumú képeket és webbarát színeket kell használni, és CSS Level 1 szabványú stíluslapokat, áll a W3C ajánlásában.
Saját mobil, saját web
A W3C lándzsát tör az "Egyetlen Web" mellett, azaz nem látna szívesen különálló mobilwebet, ugyanakkor tény, hogy mobilon az emberek egészen más tartalmakat keresnek, mint a gép előtt ülők. Nem hosszú dokumentumokat, hanem olyan információkat, amelyek valamilyen módon a fizikai környezetükhöz kapcsolódnak. Ilyen például egy menetrend, vagy egy közeli posta, bankfiók címe. Mivel a mobilkészülék személyes eszköz, fontos, hogy a tartalom is személyre szóló legyen. A modern multimédiás készülékekkel hangokat, képeket és videókat is lehet rögzíteni, és egyre fontosabb, hogy ezeket a tartalmakat a felhasználók azonnal megoszthassák egymással, illetve hogy mobilról is elérhessék a mások által megosztott tartalmakat.
A mobilos tartalomgyártást nagyban elősegítené, ha megjelennének a virtuális mobilszolgáltatók, mert így a nagy webes cégek - Yahoo, Google - könnyebben értékesíthetnék mobilos tartalmaikat, írja a Research and Markets elemzése. Ez annyit jelent, hogy bérelt hálózaton, saját márkanéven nyújtanának telefonszolgáltatást, és saját webes szolgáltatásaikat adnák el az előfizetőiknek. Ehhez azonban át kell alakítani a mobilos fizetési rendszert, mert az emelt díjas sms - a legelterjedtebb mobilos fizetési forma - a túlságosan mobilszolgáltatókhoz köti a tartalomszolgáltatókat. A Research and Markets szerint kell egy globális fizetési rendszert, amelynek a működtetésére a Visa, Mastercard vagy PayPal lenne a legalkalmasabb.
Forradalom készülődik?
A hálózati technológiák sem felelnek meg az elvárásoknak. A mobilos adatszolgáltatás kezdeti sikertelenségén az edge (2,5G) és a harmadik generációs (3G) technikák sem tudtak változtatni, állapította meg a jelentés. Valószínűleg még éveket kell várnunk arra, hogy tömegesen elterjedjen mobiltelefonokon a szélessávú internetelérés, ugyanakkor az évtized végére a több megabites hozzáférést biztosító technikák, a wimax és a hsdpa fellendíthetik a mobilos tartalomipart. A Research and Markets elemzői arra számítanak, hogy a mobil tévézés megismétli majd az sms elképesztő sikertörténetét, mivel a két legelterjedtebb médiát, a telefont és a tévét kombinálja. Az emberek számára roppant vonzó lesz, hogy a tévéadásokra azonnal reagálhatnak, vagy akár részt is vehetnek benne. Az új médiumot egyedül a magas költségek, és a nem megfelelő infrastruktúra fenyegeti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
