A japánok évtizedek óta vernek mindenkit, ha kis elektronikus szerkezetekbe halmozott kütyükről van szó, az új Sony J5-ös telefon pedig nagyobbat szól, mint az összes Pokemon együtt a mikróban.
A Mátrix egy ravasz termékkapcsolással divatba hozta a csattogtatható fedelű telefont, amire a populáció 18-35 év közötti hímnemű tagjainak jelentős hányada kattant rá teljesen.
A rendes évi Nokia szériafrissítések elérték a hatezres sorozatot is, ahol is a 6150 és a mátrixos 7110 összeolvasztásából megszületett az eddigi leghasználhatóbb telefon, a 6210-es, ami könnyebb, laposabb és táposabb összes elődjénél.
Lapos és könnyű
A Nokia biznisztelefonjai mindig több hasznos funkcióval és kezelhetőbb menürendszerrel fektették két vállra a konkurenciát, és ez a 6210-es esetén sincs másképp. A kezdeti fázisban leledző instabil szoftverrel ellátott 7110-es WAP-os kezdeményét, hatalmas telefonkönyvet (500 név, nevenként három szám, cím és jegyzet, 160 SMS, 220 naptárbejegyzés) és nagy kijezőjét viszi tovább a 6210-es, csak ezúttal a szoftver szinte már tökéletes.
A Nokia 6150 és a 7110 modellek 141 grammja vagy akár a 3210-es után a 6210-es 114 grammja pehelykönnyűnek tűnik, de mégsincs olyan érzése az embernek, hogy elhagyta az övéről. A súlymegtakarítást elsősorban az alapkiszereléshez adott vékony akkumlátornak köszönheti a telefon, ami pedig még nem is a legdurvább változat. Létezik egy ultravékony példány is, de a 100 grammos összetömegért több mint egy óra beszédidőt kellene beáldozni.
A mérsékelten kihaszált kijelző
Kisméretű szöveg csak SMS-olvasásnál
A 6210-es 96x60 pixeles kijelzője öt egész pixellel alacsonyabb, mint a 7110-esé, de ez egyáltalán nem zavaró, mág így is kellemes méretű. A betűméret már nem igazodik ehhez, hiszen a normál (nagy) méretű karaktereket egyedül az SMS-olvasásnál lehet kisebre váltani, amelyek ugyanúgy olvashatóvá teszik a szöveget, viszont sokkal több betű fér általa a kijelzőre.
Ettől függetlenül tökéletesen használható, jól látható, bár a kontrasztot állítani továbbra sem lehet. A 6210-es is képes kezelni a képüzeneteket, amik azonban teljesen bénák és gyakorlati hasznuk messze alulmúlja a jópofa operátor logókat is. A megjelenített menük relatíve gyorsak, de azért fél másodperc "gondolkodási idő" mindig bejátszik. SMS-írásnál az egyetlen idegesítő (és sajnos kikapcsolhatatlan) funkció, hogy a mondatok első betűje automatikusan nagybetű lesz, akármi van.
Tekerd le a volumét
Néhány hasznos funkció
ˇ GSM 900/1800
ˇ tíz névehez köthető hangtárcsázás
ˇ 3 játék: Snake II, Opposite, Pairs II
ˇ beépített antenna
ˇ csatolt szoftver: PCSuite (naptár és telefonkönyv szinkronizáláshoz)
A tapasztalatok szerint lányok-fiúk egyaránt kéjjel sikoltanak fel, amikor az altestükhöz tapadó telefon egy-egy SMS vagy hívás érkezésekor megbizsergeti receptoraikat. A telefonba épített vibramotor minden alkalomra megfelelő jelzőként funkcionál, nem kell szerencsétlenkedni a hamar felejthető, gyakran már-már idegesítő csengőhangokkal.
Aki mégis szeret ilyenekkel babrálni, megteheti adatkábellel, infrán vagy SMS-ben küldhet telefonjára mindenféle csipogást. Ezek a hagyományosan meglévő ötféle hívócsoportrhoz külön-külön beállíthatók, azonban a 3.04 verziószámú szoftvernél nálam két hívócsoport nem hagyta megváltoztatni az alapbeállítást (bug).
PannonGSM
kétéves előfizetéssel 69900 ft, natúr 134900 ft
Vodafone
1 és 2 éves szerződéssel 87499 ft
X-Multimédiashop
kártyafüggetlen, előfizetés nélkül 99000 ft
Adatkábel és infra van tehát, s a kettő közül egyik sem olyan egyszerű, mint az elvárható lenne. A kábel ugye adja magát, mármint ha valakinek van Nokia DLR-3P szériaszámú kábele, nekem ugyanis nem volt, és a 6110-es kábellel persze nem jutottam messzire. Szűkös időkben állítólag a 7110-es kábelével is hajlandó soros portra kapcsolódni, de a Data Suite szoftvert 3.0a verzióra kell frissíteni, hogy felismerje a 6210-est.
Az infra két telefon között pofonegyszerűen cserélgeti a naptárbejegyzéseket és a telefonszámokat, a készülékhez adott PCSuite szoftver és a modem meghajtója közül azonban nekem csak előbbi ismerte fel, hogy laptop közelében ismerős hardver van, de lehet, hogy csak a Dell noteszgép sajátosságai miatt nem sikerül infrán modemezni.
Pedig az adatátvitel sebessége az egekbe szökött, a HSCSD-technológia áldásos tulajdonságainak köszönhetően maximálisan elméletileg 43,2 Kbps is elérhető, ha nem zavarnak a napfoltok.
A WAP visszavág
Robert Falcon Scott kapitány, aki majdnem meghódította az Anktarktiszt, de aztán mégsem
Ez az észvesztő tempó ugyan csak mérsékelten jelenik meg a valóságban, mégis érezhető, ahogy az 1,1-es veziójú WAP-os miniböngésző kevesebbet küzd minden egyes byte lerántásáért. A telefon egyik legnagyobb erősségeként hirdetett szolgáltatás egyben a gyengéje is, hiszen egy adatátviteli csatlakozás közben érkező SMS olyan lazán lefagyasztotta a telefont, mint a déli sarkról visszatérő Scott kapitányt egy bögre jeges tea.
És bár mind tudjuk, hogy a WAP csak egy átmeneti technológia, amit pillanatokon belül feleslegessé fognak tenni a teljesen web-kompatibilis készülékek (go, Sony, go), azért mégiscsak lenyomta a humán operátort egy alkalommal, amikor a moziműsort akartuk kideríteni. Mire észbekaptam, Etele már telefonált is befele a bázisra, visszahívatta magát és megmondta, mit-hol-mikor keressenek az interneten, és - ha csak néhány másodperces előnnyel is -, de megelőztem az értékes információ begyűjtésében.
Akárki akármit mond, ez az ultimate mobiltelefon, itt és most.