Zsebtükör a rúzstelefonban

"Azonnal mutasd meg, hol vannak a gombok!" - ilyen és ehhez hasonló zaklató megjegyzésekre számíthat a Nokia 7280-as készülék használója. Ha rászánja azt a százhatvanezer forintot, amennyibe kerül (jelenleg átlagban ennyiért árulják itthon a mobiltelefon-kereskedések), akkor biztos lehet benne, hogy ismerősei, és talán még az idegenek is elveszik majd a kezéből, és azt mondják, hogy hűűű meg hogy húúú. Aztán vizsgálgatják, meg forgatják, néhányan megszagolják, egyesek talán meg is kóstolják, de az azért ritka. Teszttapasztalataink alapján ugyanis nehezen emészti meg az ember, hogy ezen egyáltalán nincsenek olyan billentyűk, amire számokat és betűket írt a nagyszerű tervező.

Fekete, fehér, piros, tükrös

És ha már itt tartunk, akkor szóljunk először a külső jellemzőkről. Rúzstelefon, vibrátortelefon, kihúzófilctoll és egyéb (kevéssé) vicces jelzőket aggattak szerkesztőségünk tagjai a készülékre, amelynek elsődleges érdeme, hogy szép. A fényes fekete műanyagfelületet megtörő fehér vonalak art decós hatást eredményeznek. A szétcsúsztatható felület alatti piros szín, a szövetbetétes mikrofon és a ruhák márkajelző címkéjéhez hasonló, Nokia feliratú szövetfülecske mind arra játszanak, hogy ékszer vagy kiegészítő érzése legyen a tulajdonosnak. Ráadásul ez valóban kiegészítő, már mérete okán is (115 x 32 x 19 mm, tömege: 84 gramm), de leginkább azért, mert a 104 x 208 képponton 65 536 színt támogató kijelző tökéletes zsebtükörként is funkcionál.

A dizájn tehát tízes skálán tizenkettes, de ezzel szemben a használat nehézsége igen drasztikus ellentétet jelent. Talán jobb is, ha a tulajdonos annyit gondol a 7280-ról, aminek a készítők elsősorban szánták. Egy szép dizájntelefonról van szó, amit második telefonként operába, estélyekre, vagy exkluzív alkalmakra használnak. És ha így gondolkodik az nagy szerencse, mert a legfontosabb funkciókra - vagyis telefonálásra és sms-írásra - úgyse nagyon használható a készülék.

A titok megfejtése, hogy nincs billentyű

Sokat elárul a Nokia oldalán fellelhető PR-szöveg a telefonról, amelyben a titokzatos szó igen gyakran szerepel. Feltételezésünk szerint azért lett ez a hirdetés kulcsszava, hogyha bonyolult használatát valaki hosszas próbálkozás után sem látná át, akkor gondolhassa magáról, hogy nem nagyon hülye, csak éppen a titokzatosság felülkerekedett.

A titok nyitja a tárcsa, és a tárcsa közepén található menügomb, ugyanis nincsenek számbillentyűk, csak négy parancsgomb. A tárcsa nagyon érdekes, de ha például egy telefonszámot akar beírni, netán sms-írásra vetemedne, helyezkedjen el egy kényelmes kanapén, és szánjon rá jó sok időt, mert igencsak körülményes műveletről van szó. Sms-t lehetőleg ne is írjon (inkább fotózza le amit el akar mondani, és küldje el mms-ben), és lehetőleg csak azokat hívja, akik benne vannak a telefonkönyvében.

Bulizzon!

Operában ugyan nem, de étteremben, illetve fővárosi, zajos szórakozóhelyeken teszteltük a 7280-t, és éjszakai teljesítményét. Arra jutottunk, hogy csendes vacsorához tökéletes a készülék (ehhez a programhoz a Bach.aac csengőhangot ajánljuk), de a nem különösebben sötét szórakozóhelyen az amúgy az elvárásoknak megfelelő, jó minőségű fotókat készítő fényképezőgép még az éjszakai üzemmódban is felismerhetetlenül sötét képeket készített. A tárcsázási nehézségeket áthidaló hanggal aktiválható hívás pedig kisebb zajban már nem működik, még a mellékhelyiség magányában sem. Hiába üvöltözik a vécében hosszú perceken keresztül telefonjával ismerőse nevét hajtogatva, úgysem fog sikerülni. Nekünk legalábbis nem sikerült.

És akkor kinek?

A Nokia elsősorban nőknek szánta a telefont, mi azonban nem bocsátkoznánk gender alapú megkülönböztetésre. Az vegye meg a 7280-at, akinek sok pénze van, szereti a kiegészítőket, nem túl vastag az ujja (mert igen apró a tekerő), nem rossz a szeme (mert a kijelző is bolhaszerű), nem nagyon szeret sms-ezni, de szereti a szépet, imád mások előtt villogni, és gyakran van szüksége tükörre.