Eminem lemeze lesz a globális kísérleti nyúl

Mindenekelőtt az amerikai kiadók helyezik egyre inkább a hangsúlyt a másolásvédelmi megoldásokra, melyek tökéletesítését az informatikai ipartól várják. Mostanáig a megfelelő eljárásokat csak részpiacokon, illetve országspecifikusan terítették. Az új Eminem CD-vel első alkalommal tesztelnék, hogy a másolásvédelem a tömeggyártás esetén is hatékony lehet-e.

Eminem, a vízválasztó

A rapper 2000-ben megjelent CD-jéből ("The Marshall Mathers LP") világszerte 17 millió darabot adtak el. Az új lemez az idén az előrejelzések szerint szintén igen kelendő lesz. Mindenesetre kritikusok arra is rámutatnak, hogy a védett hanghordozókat csak a CD-lejátszók képesek kezelni. Vagyis lehetetlen a használatuk a számítógépen vagy mobil készülékekben. Néhány esetben még az autóban való meghallgatásuk is akadályokba ütközik. Most az Eminem-lemez eladásai megmutathatják, hogy a fogyasztók elutasítják-e a másolásvédelmet, vagy sem.

Az informatikai ipar képviselői ismételten figyelmeztetnek arra, hogy minden másolásvédelmi eljárást fel lehet törni, és soha nem lesz lehetséges biztosítani az abszolút védelmet. Piaci elemzések ezen kívül a vásárlói szokások alapvető változását jelzik előre. A felhasználó mindenféle formátumba át akarja konvertálni a zenéjét, hogy annak élvezete flexibilis és mobil lehessen. Vagyis sokkal inkább egy új üzleti modellre volna szükség.

A rossz zene okozza a visszaesést?

A jelek szerint a zenefogyasztás területén messzire ható fordulat következett be. Míg korábban a hallgatók az ismert előadók lemezeit egyszerűen megvették, most a dalokba a pénzköltés előtt inkább belehallgatnak az interneten.

Amerikai egyetemi professzorok most nyilvánosságra hozott tanulmánya azt állítja: megtalálták a valódi okát annak, miért csökkennek a CD eladások és a zenei ipar forgalma. A szerzők szerint nem a Napster, KaZaA és más cserebörzék tehetnek erről, hanem maguk a kiadók, akik egyre rosszabb zenét dobnak piacra.

Meghallgatja, nem veszi

A zenei cserefórumok segítségével, és a CD-kbe való belehallgatás révén a fogyasztók sokkal hamarabb, ráadásul saját fülükkel kideríthetik, milyen jók vagy rosszak a lemez számai, és így sokszor kereskedelmi forgalomban pénzt sem költenek rájuk - állítja a tanulmány.

A büszke "Az internet és az ingyenes zene - hogyan fordíthatja hasznára a lemezipar ezt az aknamezőt" címet viselő elemzést a Connecticut egyetemen dolgozó Ram D. Gopal és Sudip Bhattacharjee, illetve a New York-i egyetemről Lawrence Sanders állította össze. A tanulmány a "Communications of the ACM" és a "Journal of Organizational Computing and Electronic Commerce" című szaklapok következő számában jelenik meg.

A szakértők összegzése szerint nem a kalózmásolatok és a P2P hálózatok tehetők felelőssé a csökkenő eladási mutatókért, hanem az internetes korszak sokkal kritikusabbá vált fogyasztói. Míg korábban elegendő volt egy ismert név a magas darabszámokhoz, ma már belehallgatnak a vásárlás előtt az albumokba, hogy egyáltalán megéri-e pénzt kiadni rá.

A tanulmány szerint a zenei ipar a hosszú éveken át követett téves politika gyümölcseit szüreteli le. A múltban remek forgalmat bonyolíthattak olyan CD-k sorával, ahol egy valódi hit mellé másodosztályú töltelékzenét pakoltak. De ezek az idők a cserebörzék beindulása óta elmúltak.

Az internetes cserebere mellékhatásának nevezik a szerzők, hogy mindenekelőtt az új zenészek számára jelent hatalmas publicitást. Míg a kilencvenes évek elején 400 zenész tartotta megszállva a slágerlistákat, 2000-ben 600 előadót jegyeztek ugyanitt. Arról szintén az internet révén lehet szó, hogy az új médiumot a zenerajongók nem csak informálódásra, hanem digitális részletek letöltésére is használják.

Az MP3-cserélők több CD-t vesznek

Egy másik felmérésben a Jupiter Media Metrix kimutatta, hogy azok a felhasználók, akik az interneten gyakran cserélnek MP3-as számokat, több zenei CD-t vesznek, mint az átlagos zenerajongók.

Csak az online zenehallgatók 29 százalékánál módosultak a vásárlói szokások. Ezek közül 10 százalék ismerte el, hogy kevesebb CD-t vesz, mint korábban, 19 százalék pedig azt állította, hogy több pénzt fordít az ezüstlemezekre.

Az interneten gyakran fájlokat cserélgetők között a mezei zenerajongókhoz képest átlagosan 41 százalékkal magasabb azoknak az aránya, akik a korábbiakhoz képest többet költenek CD-re.

A zeneipar az adófizetők pénzéből üldözné a kalózokat

Az amerikai zenei kiadók szövetsége (RIAA) egy kongresszusi meghallgatáson újabb pénzeszközöket követelt a kormánytól a kalózmásolatok elleni harchoz. Ebből többek között a szellemi tulajdon védelmét zászlajára tűző kezdeményezés (CHIP) újabb sejtjeinek felállítását végeznék.

Frank Creighton, a RIAA alelnöke annak az aggodalmának adott hangot, hogy az egyes ügyészségek alá rendelt CHIP-ek sokkal inkább a számítógépes betörésekre fognak koncentrálni. Ez pedig egy szörnyű tragédia volna Amerika számára - fejtegette.

A zenei kalózkodással összefüggő letartóztatások és vádemelések száma a RIAA adatai szerint 2001-ben az előző évhez képest 113 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt 203 százalékkal több elmarasztaló ítéletet hoztak. Tavaly összesen 2,8 millió CD-R lemezt koboztak el, szemben a 2000-ben begyűjtött 1,6 millió darabbal. A RIAA szerint az illegális másolt zenék forgalma világszerte kereken 4,2 milliárd dollárra tehető.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!