További Net cikkek
A Rorschach-tesztet lassan egy évszázada használják a pszichológusok a páciensek személyiségjegyeinek megállapítására. Maguk az absztrakt ábrák a neten eddig is megtalálhatók voltak, de amióta egy kanadai orvos feltette őket a Wikipediára a leggyakoribb válaszokkal együtt, a pszichológusok tömegesen tiltakoznak a közlés ellen. Na de mi van azokon a pacákon?
Amióta egy kanadai orvos, Dr. James Heilman júniusban feltette a Wikipediára híres Rorschach-teszt képeit a hozzájuk tartozó leggyakoribb megoldásokkal együtt, pszichológusok hada vitatja a döntés helyességét. Az online enciklopédia hívei szerint a szájton minden információnak helye van, amelynek közlése nem ütközik törvénybe, márpedig a pszichológiában használt, a múlt század elején kifejlesztett tintapacákat már nem védi a szerzői jog. A szakma képviselői viszont azzal érvelnek, hogy a leggyakoribb válaszok közlése árt a tudománynak, hiszen a teszt eredményét befolyásolja, ha a páciens előzetes információhoz jut róla.
„Minél több tesztanyag kerül a széles nyilvánosság elé, annál több lehetőség nyílik a csalásra” – nyilatkozta a közzététel egyik ellenzője, Bruce L. Smith pszichológus, a Rorschach és más projektív módszerek Nemzetközi Társaságának elnöke a New York Timesnak. A kutatók az elmúlt évtizedekben rengeteg munkát végeztek, hogy kiderítsék, milyen pszichológiai kondícióknak felelnek meg a páciensek által adott különböző válaszok. És bár Smith szerint új pacákat is lehetne használni a tesztekhez, azok mögött nem állna ott az a rengeteg adat, amelyet a vizsgálatot végzők az elmúlt évtizedekben összegyűjtöttek.
Dr. Heilman, a képek feltöltője szerint viszont a pacák Wikipediáról való eltávolítására tett kísérletek ahhoz hasonlóak, mint amikor a kínai kormány el akarta hallgattatni a Tienanmen téri mészárlásról szóló beszámolókat. „Nem az a dolgunk, hogy elméleti alapon korlátozzuk az információhoz való hozzáférést” – mondta az orvos a Timesnak.
Humbug lenne?
A Rorschach-tesztet Hermann Rorschach svájci pszichológus fejlesztette ki a múlt század elején: a módszer lényege, hogy a páciensnek absztrakt, többféleképpen értelmezhető ábrákat mutatnak, és megkérdezik, mi jut róluk az eszébe, aztán a reakcióiból próbálnak következtetni motivációira, kognitív és érzelmi jellemzőire, és egyéb személyiségjegyeire. Maga a teszt összesen tíz képből áll, vannak köztük fekete-fehérek, piros-fekete-fehérek és sokszínűek is. A teszt elvégzésekor a pszichológusok nemcsak a tartalomra kíváncsiak, tehát hogy mit lát bele a páciens a képbe, hanem arra is, hogy a válasz az egész pacára vonatkozik, vagy csak annak egyes részeire; hogy mi váltotta ki a választ; hogy milyen annak gyakorisága a többi, ugyanarra az alakzatra adott válaszhoz képest, és hogy adott-e rá a vizsgált személy különleges reakciókat. A teszt érvényességét megkérdőjelezi, hogy az eredmények értékelésére több módszer is létezik. Sok kutató eleve vitatja megbízhatóságát vagy alkalmazhatóságát, sőt vannak, akik egyenesen áltudománynak tartják.
Mi van a képen? Szavazzon!
A Wikipedián fent van mind a tíz tintapaca, a hozzájuk tartozó leggyakoribb válaszokkal együtt – megannyi lepke, denevér meg szőrös állat, aki akarja, megnézheti őket. De mit lát bele vajon az olvasó a csaknem százéves ábrákba? Szavazzon! (A kérdések összeállításában Etele, az Index jó szemű dizájnere volt segítségünkre.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
