Lemondott az ISZT elnöke

Lemondott Martos Balázs, az ISZT elnöke. Sokasodó feladatok

Hétfő este lemondott tisztségéről Martos Balázs, az Internetszolgáltatók Tanácsának elnöke. Mint Zsakó Jánostól az ISZT alelnökétől megtudtuk, Martos levelében azzal indokolta döntését, hogy a domainregisztráció következtében jelentkezett többletmunkát nem képes egyedül, társadalmi munkában ellátni. Zsakó János szerint az ISZT hamarosan állandó munkatársakat foglalkoztató titkárságot állít fel a regisztráció körüli feladatok ellátására.

A szervezet alelnöke két héten belül összehívja az ISZT közgyűlését, amely dönt a titkárság létrehozásáról. Az ISZT már korábban elhatározta a domainregisztráció vitás kérdéseiben döntő tanácsadó testület és választottbíróság felállítását. A főként jogi szakértőkből álló tanácsadó testületet várhatóan már a jövő héten létrehozzák, míg a szintén jogászokból álló eseti választottbíróság valószínűleg csak az első két hetes időszak után áll fel. Mint már korábban írtuk, a bejegyzett céggel vagy védjeggyel nem rendelkező domainigénylések listáját közzéteszik a domain.hu oldalon, az adott domainre igényt formálóknak két héten belül jelezniük kell igényüket a regisztrátoroknak. Az ilyen vitatott esetekben a tanácsadó testület állást foglal arról, kiadható-e az igénylőnek a domainnév, az ISZT pedig elfogadja a testület ajánlását. Amennyiben a védjegy tulajdonosának figyelmét elkerülte, hogy védjegyét valaki domainként igényelte, és letelt a két hét várakozási idő, a domaint elképzelhető, hogy bejegyzik az igénylőnek, ugyanis az ISZT nem vállalja, hogy minden esetben felismeri az esetleges védjegyet. Mint Zsakó János elmondta, "a védjegybitorlást bárki - nem csak a védjegytulajdonos - jelezheti írásban bármelyik regisztrátornak. A panasz alapján a tanácsadó testület megvizsgálja majd az ügyet és dönt a név esetleges kiadásáról, vagy az adott igénylőnek való kiadás ellen foglal állást. A bejegyzett domainek esetleges visszavonásáról dönthet az eseti választottbíróság (ha hozzá egy ilyen keresetet benyújtottak), de nyilván rendes polgári pert is lehet indítani."

A választottbíróság intézménye

Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. Több bíróból álló választottbíróság - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt. A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól bizonyos esetekben. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

Az ISZT-t korábban sok kritika érte amiatt, hogy a szervezetnek nincs kapcsolattartója vagy telefonszáma, a domainigénylők nem tudják, kihez fordulhatnak problémáikkal. Mint azt Zsakó Jánostól megtudtuk, jelenleg a regisztrátorok intézik a problémák megoldását, hozzájuk kell írásban fordulni az igénylőknek panaszaikkal. Az ISZT az új szabályozás életbe lépésével egyidőben zárolt egyes keresett domainneveket, mint az auto.hu vagy a business.hu. A neveket korábban azért nem adták ki, mert a régi szabályzat tiltotta a "kizárólagosságot sugalló" nevek regisztrálását. Az ISZT közleménye szerint "jogi szakértők vizsgálják a zárolt domainek kezelésével kapcsolatos kérdéseket. Döntésre csak a jogi álláspont kialakulását követően kerül sor." A zárolt nevekről a tanácsadó testületnek kell állást foglalnia. Három megoldás jöhet szóba a neveket illetően: vagy továbbra sem adják ki azokat, vagy kiadják a korábbi igénylőknek, a régi szabályozás szerint, vagy az új szabályozás szerint annak adják, aki előbb kéri.

"Örvendetes fejlemény, hogy létrejön a választottbíróság, hiszen az a domain vitákon túl, később általános internetes szakmai vitákban is dönthet majd" - mondta az Indexnek dr. Verebics János. Az internetes jogi kérdések szakértője magánemberként nyilatkozott, ugyanis a rövidesen felálló választottbíróság egyik bírójelöltje.

Nem lesz könnyű a választottbíróság és az ISZT dolga, átgondolt döntést kell hozni például a védjegybitorlással kapcsolatos esetekben. Az regisztrációs kérelmek között ugyanis nagy tartalomszolgáltatók és szoftvercégek neve is szerepelnek - lycos.hu, yahoo.hu, netscape.hu. A védjegyoltalom azonban territoriális, vagyis meghatározott területre érvényes.

Nagy visszhangot kiváltó példája volt ennek, amikor a világ legnagyobb online könyváruházának számító Amazon megtámadta a Görögországban hasonló profillal és kinézettel működő site-ot, ám a helyi bíróság elutasította a keresetet. Utána egyébként a görög site tulajdonosa felajánlotta az amerikai cégnek: 1,3 millió dollárért megvásárolhatja a görög domaint és érdekeltségeit.

Ilyen esetekben nem elég tehát a helyi törvényeket betartani, internetpolitikai döntést kell hozni - a görög esethez hasonlóan döntés nemzetközi visszhangja sokat árthat a magyar internetes közösség jóhírének.