Cenzúrázott Pokémon és betiltott Tarantino

Ahogy videokjátékok egyre inkább a populáris kultúra elfogadott részévé válnak, úgy szaporodnak a cenzúrázott vagy betiltott játékokról szóló hírek. Amerikában valóságos boszorkányüldözés folyik egyes játékok ellen (legutóbb a virginiai mészárlásra próbálták ráhúzni, hogy az erőszakos videojátékok miatt történt); a közelmúltban a Sony kényszerült magyarázkodásra az egyházat sértő játéka miatt; az ultraerőszakos Manhunt 2-t pedig már a megjelenése előtt betiltották Angliában és Írországban.

Összeállításunkban a leghíresebb videojáték-betiltásokat vesszük számba Amerikától Szaúd-Arábián keresztül Ausztráliáig. Meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy a tiltás oka gyakorta a sértett nemzeti önérzet, nem a játékosok lelki épségének védelme.

50 Cent: Bulletproof Betiltva: Ausztrália

Az ausztrál cenzúra az egyik legkeményebb a világon a videojátékokkal kapcsolatban. Csak filmeknél létezik a 18 éves korhatár, a játékoknál 15-ös a maximum - így aránylag könnyű olyan játékot találni, ami kiveri a biztosítékot a cenzoroknál.

A hip-hop sztár 50 Cent főszereplésével készült gengszteres akciójátékot (mellékszerepekben feltűnt benne az ismertebb kollégák közül Dr. Dre és Eminem is) a csúnya beszéd, öncélú erőszak és droghasználat ábrázolása miatt először a legszigorúbb korhatár-kategóriába sorolták, majd gyermekvédő szervezetek nyomására visszahívták a boltok polcairól. Később - fél évvel a megjelenés után - mégiscsak megjelenhetett egy erősen megvágott verzió, lassított felvételben közelről mutatott fejlövések és hasonlók nélkül.

Maga a főszereplő egyébként úgy nyilatkozott, hogy a játék oktató jellegű, mert megmutatja, milyen az élet az utcai bandaháborúkban, így a fiatalok a való életben majd elkerülik azt. Reméljük komolyan gondolta, mert viccnek elég rossz.

Commandos: Behind Enemy Lines Betiltva: Németország

Németországban két dologra különösen háklisak a cenzorok: a nácizmus ábrázolására, illetve az erőszakos játékokra. Utóbbi miatt a videojátékok német verzióiban rendszeresen zöld színűre kell cserélni a vért, illetve robotokkal és földönkívüliekkel helyettesíteni a különösen kegyetlen módon meghaló ellenfeleket.

A Commandos mindkét kategóriában beleszaladt a cenzúra öklébe: a második világháborúban kell benne egy elit kommandóval az ellenséges vonalak mögött titkos küldetéseket végrehajtani. Miután a kiadó nem volt hajlandó az ellenséges náci katonákat átrajzoltatni, és a horogkereszteket és egyéb náci jelképeket kivenni a játékból, betiltották azt. Hasonló sorsra jutott szinte minden világháborús akciójáték, a híres Wolfenstein-sorozattal az élen - érdekes módon a stratégiai játékokat viszont általában elkerüli a cenzúra, a Commandos az egyetlen a kategóriából, amit betiltottak. Ennek leginkább a német pult alatti piacot ellátó holland szürkeimportőrök örülhettek, a játék ugyanis hihetetlenül sikeres lett, a két folytatásával együtt hárommillió fogyott belőle Európában.

Marc Ecko's Contents Under Pressure Betiltva: Ausztrália

A divatguru Marc Ecko közreműködésével készült játék egy graffitis srác kalandjait követi a diktatúra alatt nyögő fiktív New Radius városában. Fegyverünk a festékspray, műfajunk a falfirka - ami az ausztrál cenzorok szerint vandálkodásra bíztatja a fiatalokat, és pozitív színben tünteti fel a falfirkálást, tehát nem kívánatos. Különösen nagy súllyal esett a latba a döntés meghozatalakor, hogy az oktató mód részletesen elmagyarázza a graffitirajzolás technikáját, illetve hogy a játék hősként ábrázol olyan graffiti-művészeket, akik illegális falfirkákkal kezdték a karrierjüket.

Érdekes, hogy a Contents Under Pressure-rel szinte egy időben megjelent, az illegális éjszakai autóversenyek világában játszódó (tehát a cenzorok észjárása szerint azokat népszerűsítő) Need for Speed Most Wanted átcsúszott a cenzúra hálóján, sőt a második legenyhébb, "G" (general, azaz általánosan mindenki számára ajánlott) korhatár-besorolást kapta.

Command and Conquer: Generals Betiltva: Kína

"Foltot ejt a Kínai Népköztársaság és a kínai hadsereg becsületén" - ez volt a hivatalos magyarázat, ami miatt a világszerte szupersikeres C&C sorozat 2003-as epizódja nem jelenhetett meg Kínában.

Az USA, Kína és a Global Liberation Army nevű fiktív terrorszervezet között dúló háborút feldolgozó játékban egyértelműen utóbbiak a negatív szereplők, és a kínaiak egy cseppet sem ellenszenvesebbek benne, mint az amerikaiak - mégis sikerült az érzékeny kínai cenzorok tűréshatárát túllépni vele (akik a Hearts of Iron című stratégiai játékot például azért tiltották be, mert független országként szerepelt benne Tibet). A kínai sereget irányítva többször kell atomfegyvert bevetnünk - többek kötött Hongkongban - és a Jangce folyó óriásgátját, a Három Torkot is el kell pusztítanunk.

Tom Clancy's Ghost Recon Advanced Warfighter 2 Betiltva: Mexikó

Az észak-mexikói Chihuahua városának kormányzója tiltatta be először a bestselleríró Tom Clancy nevével fémjelzett kommandós játékot, mivel az szerinte rossz színben tünteti fel a mexikói népet, és úgy általában egész Latin-Amerika lakosságát. A tiltást később szinte egész Mexikóban átvették a nagyobb városok.

A játék sztorija az amerikai elnököt túszul ejtő, és atomfegyverekkel fenyegetőző radikális mexikói szervezet körül forog - őket kell semlegesítenünk a szellemeknek becézett különleges egységet irányítva.

Az első rész elkerülte a cenzúra figyelmét, így az a mai napig kapható Mexikóban, csak a történetet közvetlenül folytató második rész került tiltólistára, ami egy hajszállal sem negatívabb a mexikóiakkal kapcsolatban, mint elődje.

The Guy Game Betiltva: USA

A topless egyetemista lányokkal és hektószám folyó sörrel hirdetett, többszörös Év Legrosszabb Játéka-díjas Guy Game tulajdonképpen egy műveltségi vetélkedő, ahol a nem túl bonyolult kérdésekre adott helyes válaszok jutalma az egyre kevesebb ruhát viselő lányokról készült videók megtekintése. A Vad csajok találkozik a Legyen ön is milliomossal.

A játék a témájának megfelelő 18 éves korhatárt kapta a legtöbb országban - aztán négy hónappal a megjelenése után a fejlesztőket beperelte az egyik videón szereplő hölgy, mondván nem kapott pénzt a felvételekért, nem kérték az engedélyét a felhasználásukhoz, de ami a legszörnyűbb: amikor azok készültek, még fiatalkorú volt, 17 éves.

Az amerikai sajtó rögtön kígyót-békát és pedofíliát kiáltott, a főiskola és egyházközösség-beli (!) karrierjét féltő lány kapott egy zsák pénzt, a játékot pedig betiltották egész Amerikában.

Mercenaries Betiltva: Dél-Korea

Koreában általában azokra a játékra (filmekre, regényekre stb.) allergiás a cenzúra, amelyek Észak- és Dél-Korea közötti fiktív háborút mutatnak be. Így járt Tom Clancy lopakodós-szuperkémes játéka, a Splinter Cell Chaos Theory, illetve a háborúba a játékosokat hitech zsoldos katonák bőrében eljuttató Mercenaries.

A tiltás annál is érdekesebb, mert a játékos általában az északiak által lerohant Dél-Korea oldalán küzd (igaz, nem hazaszeretetből, hanem pénzért), leginkább Kína, Oroszország és Észak-Korea ellenében. Talán a játék elbukásakor látható jelenet csípte a cenzorok szemét, a Szöult egy marék hamuvá változtató nukleáris csapással?

Pokémon Betiltva: Szaúd-Arábia

Sheikh Abdul Aziz bin Abdullah, Szaúd-Arábia legfőbb vallási vezetője személyesen tiltotta be a Pokémon minden formáját (kártya, videojáték, rajzfilm) az országban a Pokémon-láz csúcspontján, 2001-ben.

A hivatalos indoklás hosszan sorolja az okokat, ami miatt a játék nem való igaz hitű muszlimnak - a legérdekesebb talán az, hogy az egyes kártyalapokon Dávid-csillagot, keresztet és szabadkőműves szimbólumokat véltek felfedezni. Mindezek tetejébe még tiltott szerencsejátéknak is minősítették a Pokémont.

Az ezredforduló környékén Mexikóban és Szlovákiában is megpróbálták egyházi csoportok betiltatni a szerintük az ördögtől való játékot, de nem jártak sikerrel.

Reservoir Dogs Betiltva: Új-Zéland

Tarantino bemutatkozó filmje már a mozikban, majd a video- és dvd-forgalmazásban is nagy hullámokat kavart a cenzorok körében (Angliában például '95-ig nem engedélyezték a forgalmazását mozikon kívül).

A tavaly megjelent játékverzió a film akciódúsabb jeleneteit követi, és az eredetihez való hűség jegyében tele van lövöldözéssel, káromkodással, vérrel és füllevágással. Furcsa módon a tömény, és öncélú (illetve a hivatalos indoklás szerint a szórakoztatásnak helytelenül alárendelt) erőszak Új-Zélandon terhelte túl annyira a cenzorokat, hogy betiltsák a játék forgalmazását, hirdetését és importját - ahol egyébként a filmet bemutatták a mozik, és dvd-n is kapható a mai napig.

Postal 1-2 Betiltva: Több tucatnyi országban

Minden betiltott játékok királya a Postal-sorozat. Miután az első részt (ami nagyjából arról szólt, hogy a főhősnek rossz kedve van és ezért ámokfutásba kezd a városban - mindezt egy lángszóróval kezdi a játszótéren) 13 országban tiltották be, a fejlesztő meglátta a botrányban a remek ingyenreklámot, és a folytatásban még betegesebbre vette a figurát. A terv bejött: a második részt több tucatnyi országban tiltották be (Magyarországon nem - sőt, egy főként fiatalkorúak által olvasott játékmagazin ajándék mellékleteként jelent meg), de a készítők közel félmillió példányt adtak el belőle a weboldalukon keresztül.

Idén szeptemberben pedig jön a Postalból készült mozifilm, a világ legrosszabb rendezőjétől, Uwe Bolltól.