Ezzel München példája után egy évvel Bécs is a Linux mellett teszi le a garast, bár kisebb területet mozgósítva. További mintegy 8500 bécsi számítógép átállítása ugyanis egyelőre nem kerül szóba, emlékeztet a Der Standard.
A gépek még nem mennek a kukába
Münchenben viszont a közigazgatás valamennyi gépén linuxra váltanak, mivel a lépést összekötötték a hardverpark teljes cseréjével. Erre viszont Bécsben nincs szükség, jelentette ki Erwin Gillich, az osztrák főváros intézményeinek informatikai vezetője.
Emiatt az átképzések költsége jelentősen csökkenthet. Gillich abból indul ki, hogy Linuxot kezdetben azok a munkatársak választanak majd, akik eleve jól értenek a számítógépekhez.
Az egyszeri Open Source kiadásokat mintegy 100 ezer euróra (25 millió forintra) becsülik, a működtetési költségek pedig a következő öt év során elérhetik az 1,1 millió eurót (276 millió forint).
A Microsoft termékei nem okoznak újabb költséget, mivel a licencdíjakat már megfizették. A nyílt forráskód esetében szintén elmaradnak az ilyen kiadások.
Saját bőrén próbálta
Erwin Gillich egy éve használ Linuxot és Openoffice-t, és saját bevallása szerint a kezelhetőségük nem marad el a Microsoft termékekétől. Biztonsági aggályok szintén nem merülnek fel, mert Bécs városának a bizalmas alkalmazásai már 1989-től nyílt forráskódon alapulnak, mondta az informatikai felelős.
A városvezetés 2006-ban megvizsgálja a migráció eredményeit. Akkor döntik el, hogy mi lesz a következő lépés. Gillich egyelőre nem tudja megjósolni, hogy a hivatali gépparkon belül addigra mekkora lesz a Linuxot használók száma.
Érdekükben áll váltani
A nyílt forráskód szabad választhatósága várhatóan nem okoz tétlenséget. Egyrészt a részlegvezetőknek így nem kell a saját költségvetésükből a licencdíjakat is kigazdálkodni, másrészt sok felhasználó otthon már Linuxot használ, emlékeztetett Gillich.
A Microsoft Österreich szerint nem szabad elfeledni, hogy a világ szabad szoftvereinek harmadát Windows alatt használják. Thomas Lutz szóvivő mégis üdvözölte, hogy Bécs városa ideológiai szemellenzők nélkül tekint a szoftverpiacot formáló erőkre.