További Szoftver cikkek
Az első lépésben intézetek, vállalatok, pártok és szakmai szövetségek szakértőit kérdezték meg a kérdéskörrel kapcsolatos nézeteikről. A witteni kutatók ezután online kérdőív segítségével ötszáz szoftvermásoló véleményét gyűjtötték be, majd a válaszokból kiválasztottak 128-at, és alaposabban elemezték őket. A kutatók a szoftvermásoláshoz vezető közös mentalitás létezésére kerestek bizonyítékokat, illetve ha van ilyen, akkor egyúttal a kalózok gondolatmenetét is megkísérelték rekonstruálni.
Tudják, de nem izgulnak
A megkérdezettek kilencven százaléka tisztában van vele, hogy a szoftverek kalózmásolása bűncselekménynek minősül. Ez az ismeret azonban a felmérésben részt vevő felhasználók kétharmadát nem tántorítja el attól, hogy magáncélra másolatokat készítsen, illetve ilyeneket használjon. Hetvennyolc százalékuk ellenzi a magáncélú másolók megbüntetését.
A szoftvercégek érdekvédelmi szervezeteként fellépő Business Software Alliance (BSA) szerint a világszerte használt számítógépes szoftverek harminchat százaléka lopott. A BSA szerint emiatt huszonkilencmilliárd dolláros kár érte az üzletágat.
A guruk nem vacakolnak
A witteni kutatók a kalózokat a másolatok száma és az eltérő számítógépes jártasság alapján négy csoportba sorolták. Mintegy tíz százalékuk tartozik a sok szoftvermásolatot használó pc-freak (számítógépguru) kategóriába.
A következő csoport a hobbifelhasználók alkotják, akik nem ismerik ki olyan jól magukat a számítógépen, viszont egyfajta gyűjtőszenvedélyből mindenféle programot összeszednek, jelentette ki Hergen Wöbken.
A pc-profik nagy hozzáértésről tesznek tanúságot, keveset kalózkodnak, és a megkérdezettek hét százalékát tették ki. A legnagyobb, közel ötvenszázalékos csoportot a pragmatikus felhasználók adják, akik korlátozott ismeretekkel és szinte kalózkodás nélkül használják a számítógépüket.
Kevés az idealista kalóz
A felmérés arra nem tudott választ adni, hogy a kalózmásolás jelensége a digitális társadalomban terjedő egyfajta engedetlenségi mozgalom volna. Ehhez az interjúalanyok túlságosan meg voltak rostálva, illetve jobban elő kellett volna készíteni a felmérést.
A kutatók a válaszok alapján irrelevánsnak tartják az ideológiai alapon másoló, a szoftvermonopóliumokat elutasító kalóz képét. Csupán néhány felhasználó lép fel az információhoz fűződő alapvető jog igényével, szabad prédaként tekintve a szoftverekre. A közvélemény viszont rendkívüli figyelmet szentel ennek a kis csoportnak, jelentette ki Hergen Wöbken.
Nem kell a fenyegetés
A felhasználók időközben a Microsoft termékeivel versenyző olcsó, illetve ingyenes alternatív szoftvereket is választhatnak. Ezért a szoftvercégnek a kutatók inkább azt tanácsolták, hogy pragmatikusan reagáljon a kérdésre, és próbálja megszólítani az eltérő mentalitású szoftvermásolókat.
A kutatók ezen kívül azt javasolják a Microsoftnak, hogy a magánfelhasználóknál mondjon le a rendőrségi és jogi lépésekről. A jövő vásárlóiban felvilágosítással és neveléssel kell tudatosítani, hogy mint jelent a korlátozott felhasználási jog.
A felmérést azért rendelték meg, hogy új érveket kapjanak a kalózmásolókat differenciáltan megszólító kampányhoz, jelentette ki Thomas Urek, a Microsoft Deutschland szerzői jogi szakértője. A szoftvercég a kalózmásolatok problémájának tudatosodását és konstruktív vita kialakulását szeretné elérni.