Erzsébet
1 °C
4 °C

Az MTA hajlik a kiegyezésre, a kutatóintézetek irányításába beveszik a kormánydelegáltakat

2018.08.16. 13:33 Módosítva: 2018-08-16 13:33:38
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megpróbál kiegyezni a kormánnyal. Az eddigi finanszírozás megőrzéséért cserébe a kutatóhálózat irányítására egy olyan tudóstestületet hoznának létre, amit a kormánnyal közösen állítanának fel. A tárgyalások még zajlanak, az MTA a szakmai-személyi autonómia megőrzését hangsúlyozza. Az még nem világos, hogy a kormány emberei mi mindenbe szólhatnak majd bele, de az elég egyértelmű, hogy a számára kedves kutatási témákat a kormány így könnyebben átnyomhatja majd.

Miután a választás után érdemi konzultáció nélkül bejelentették, hogy az MTA költségvetésének nagyját a kormány (pontosabban a Palkovics László új minisztériuma) alá rendelik, a magyar és a nemzetközi tudományos szféra megbolydult. 2018-ig a Fidesz nagyjából békén hagyta a tudomány világát, most azonban láthatóan eltökélték, hogy felborítják az eddigi rendszert. Az MTA önállóságát megkurtítják, a kutatási és innovációs pénzekről döntő NKFI-t az azt vezető Pálinkást eltávolítva direkt irányítás alá veszik, miközben folyamatosan ment a kormánysajtóban az MTA ütlegelése, részben ideológiai alapon, egyes kutatási témákat kipécézve, részben pénzek elvételével-átirányításával fenyegetve az alapkutatásokról az innováció felé.

Palkovics László
Palkovics László
Fotó: Szilágyi Máté / Index

Bár itthon és külföldön is kutatók és intézetek sora tiltakozott, és az MTA vezetése is beleállt a konfliktusba, hogy megvédje szakmai autonómiáját, ez nem hatotta meg a magyar tudománypolitika új irányítóját, az innovációs és technológiai minisztérré kinevezett Palkovics Lászlót. Bár az MTA korábban már kidolgozott két kompromisszumos javaslatot, ezeket Palkovics a sajtóban elfogadhatatlannak nevezte.

Most úgy néz ki, hogy az MTA és a kormány mégis kiegyezhet egymással, kérdés azonban, hogy ez mennyire fegyverletétel, és mi sült ki belőle a gyakorlatban.

„Az Akadémiánál maradnának az intézetek, de finanszírozásukról egy paritásos bizottság határozna” – írta ezek után csütörtöki számában a kormányközeli Magyar Hírlap kormányzati forrásokra hivatkozva. A lap arról írt, hogy egy hét plusz hét tagú, paritásos alapon szerveződő testület döntene a kutatóintézetek pénzeiről. „Ez a bizottság döntene például a stratégia elfogadásáról, az egyes kutatási tevékenységekről, továbbá a kutatóintézetek vezetőjéről” – olvasható az MH-ban, ezt az infót az ATV azzal egészíti ki, hogy a bizottságban „a kormány részéről nem miniszterek és államtitkárok vagy minisztériumi főosztályvezetők, hanem többnyire tudós emberek lennének a kormánydelegáltak is”.

Ezt a 7+7-es modellt most úgy kommunikálják, mint ami a német Max Planck kutatóintézet-hálózat működését valósítaná meg Magyarországon is. A Max Planck említése persze jól hangzik, hiszen az Európa egyik legjelentősebb és legnagyobb presztízsű tudományos intézményrendszere, komoly állami finanszírozással, a tudományos akadémiától függetlenül. A gyakorlatban azonban ott ez úgy néz ki, hogy a Max Planckot irányító 60 fős szenátusba csak öt tagot delegál a német kormány, a többiekről maga a kutatótestület dönt – ehhez képest lenne nálunk a kiszivárogtatott elképzelések szerint ugyanannyi kormányember az irányító testületben, mint ahány főt jelölhetne az MTA. Ezzel a kutatóintézetek tényleges működését nagy mértékben a kormány határozhatná meg.

Ezek után most az MTA is kiadott egy közleményt, melyben jelentős részben megerősítik a sajtóhírt. „A tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná. A kormányt képviselő tudósok így közvetlen kétoldalú kapcsolatot teremthetnek az ITM és az Akadémia között, megjelenítve a kormányzati prioritásokat, ugyanakkor közvetítve a kutatóhálózatban született felfedezéseket, és a 2-3 évente esedékes nemzetközi átvilágítás eredményeit” – áll a közleményben.

 Az MTA tehát elismeri, a fő fejleményt, hogy a kutatóiontézetek irányításába beengedik a kormány által jelölt embereket. A tagok számáról, arányáról azonban egyelőre nem írnak semmit, a tényleges erőviszonyokban ezek alapján talán még megpróbálnak kiharcolni egy számukra kedvezőbb képviseletet. Az is fontosnak tűnik, hogy miközben a Magyar Hírlap arról írt, hogy a minisztérium elképzelései szerint a kutatóintézetek vezetőiről is ez a félig kormánydelegáltakból álló testület döntene, az MTA közleménye szerint még mindig ragaszkodnak hozzá, hogy „személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai”.

Mint írják, az alábbi szempontokat követik a tárgyalásokon továbbra is (és még másokat, ezek az MTA-közleményben olvashatók):

  • az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
  • személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
  • a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével.

Az MTA azért finoman jelzi, hogy továbbra sem fogja befogni a száját: bár sokan azt szeretnék, hogy az Akadémia „ne politizáljon”, vagyis ne mondjon semmi olyat kutatási eredményekre hivatkozva sem, ami nem passzol a kormány szövegébe, mint írják, „az MTA törvényben foglalt kötelessége, hogy az Országgyűlés vagy a kormány kérésére, illetve saját kezdeményezésére kinyilvánítja szakmai véleményét az ország és a társadalom számára fontos kérdésekben. Az MTA a jövőben is a törvényeknek és saját szakmai szabályainak megfelelően fog működni.”

Szerettük volna megkérdezni az MTA vezetését, hogy pontosan miről szólnak még a tárgyalások és meddig hajlandóak elmenni, de ezt arra hivatkozva elutasították, hogy nem a sajtón keresztül szeretnének üzengetni, ezért egyelőre nem írnak több részletet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?