Lukács
7 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Öt év Satya Nadellával felturbózta a Microsoftot

DSC 6055
2019.02.04. 11:49

Csak a baj volt a Microsofttal, amikor Satya Nadella öt éve, 2014. február 4-én átvette az irányítást. Döglődött a cég, pocsék volt a vállalati kultúra, és sok dolgozót zavart, hogy a versenytársaik sorra állnak elő a legmenőbb újításokkal, miközben Steve Ballmernek nagyjából minden kihívásra az volt a válasza, hogy Windows. Már sínen volt a szintén döglődő Nokia felvásárlása, hogy szép kis zombipárost alkossanak. Ami pedig az Windowst illeti, az akkori, 8-as verziót nagyjából mindenki utálta, mert egy bizarr átmenet volt a régi és valami új között. Hasonló volt a helyzet a Nokia által támogatott Windows Phone rendszerrel. Ez pedig elég gyér teljesítmény volt egy olyan cégtől, amely alapvetően operációs rendszerek eladásából élt.

Aztán jött Nadella, aki addig a napig a cég akkor még marginálisabb felhőrészlegét vezette. Kitisztította a portfóliót, fokozatosan leépítve az eleve bukásra ítélt mobilbizniszt, és a Windows bevételekre gyakorolt dominanciáját is elkezdte átalakítani. A Windows 10-et már úgy eresztette ki a piacra, hogy senkinek ne kelljen pár évente teljesen új operációs rendszert venni, a funkciófrissítés automatikusan jár. Ahogy az várható volt, Satya Nadella a felhőbizniszt tolta előre. És milyen jól tette! Ez bődületesen bejött, a piac élére kerültek az Amazon mellé, és a felhőszolgáltatásokból származó bevételük még most, 2019 elején is dinamikusan nő.

2018 novemberében a világ legértékesebb cége lett a Microsoft, és meg is tartotta ezt a címet egy ideig

Nadella azonban nem állt meg ünnepeltetni magát és a cégét, viszont amikor egy interjúban erről kérdezték, felidézte a Microsoft alapítója, Bill Gates egyik híres elméletét:

Ahhoz, hogy a Microsoft sikeresnek legyen mondható, más vállalatoknak, a partnereknek kell sikeresnek lenni. Az a legfontosabb, hogy a vállalatot körülvevő ökoszisztéma egésze értékesebb legyen, mint maga a Microsoft.

Azt is sokszor elmondta Nadella, hogy az óriási fordulat lebonyolításához nagyszerű támpontot adott neki a stanfordi pszichológus, Carol Dweck világszerte ismert könyve, a Mindset. Érdemes elolvasni, és ha az abban leírtakat komolyan vesszük, máshogyan kell értékelni a Microsoft kudarcait is.

Röviden összefoglalva ez áll benne:

Akik szerint a tehetség kifejleszthető kemény munkával, jó stratégiával, és mások visszajelzéseire építve, általában sokkal többet érnek el az életben, mint akik úgy hiszik, hogy a tehetség velük született adottság, és véges a lehetőség a fejlődésre.

Ez a gondolkodásmód segített szakítani azzal a személettel, amely csak a régi, rengeteg pénzt hozó termékek - Windows, Office - pozíciójának megőrzésére fókuszált, és ehelyett inkább arra törekedtek, hogy odavonzzák a Microsofthoz a fiatal tehetségeket, és új piacokon erősítsenek, a felhőben és a mesterséges intelligenciában.

Ebben a környezetben annyira azért nem meglepő, hogy a Microsoftnál olyan dolgok történtek meg, amelyek korábban teljesen elképzelhetetlenek voltak. Nadella többször bebizonyította, hogy az új gondolkodásmódról nemcsak papol, hanem azt a gyakorlatban is alkalmazza. Emlékezetes a mesterséges intelligenciával felvértezett Tay nevű csevegőbot esete, ami a Twitteren tanult a hozzászólásokból, és kevesebb mint egy nap alatt rasszista állatot neveltek belőle az internet trolljai. Satya Nadella azonban nem lehordta a projektben résztevői fejlesztőket, hanem egy nekik címzett emailben biztosította őket a támogatásáról, és arra buzdította őket, hogy csak így tovább, ebből is tanulni kell és tovább fejlődni.

Egészen friss példa, hogy Nadella egyszerűen bedobta a törülközőt személyi asszisztensek piacán, ahol a Cortanával indultak a sokkal erősebb Alexával és Google Home-mal szemben. A Cortana tudását máshogyan hasznosítják, és igyekeznek jól együttműködni a felhasználók által felkapott asszisztensekkel.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy a Microsoft a nyílt forráskód mellé álljon

Ballmer gyűlölte a Linuxot. Ehhez képest Nadella a Microsoftot a Linux egyik legnagyobb támogatójává tette (az a platina szintű tagság legalább évi félmillió dolláros hozzájárulást jelent), kiadta a népszerű SQL szerverét Linuxra, és megvették a fejlesztők nyílt forráskódú projektjeit gondozó Githubot 7,5 milliárd dollárért. Attól sem kaptak szívbajt, hogy bebukott az Edge böngészőmotor, és inkább úgy döntöttek, hogy az elterjedtebb Chrome motorját építik be a böngészőjükbe. A Windowst pedig kiadták ARM csipekre is, nehogy leragadjanak a mobiliparban marginális Intelnél. 

Annyira nagy hatású az új Microsoft gondolkodásmódja, hogy még a bukdácsoló Xbox One-ról is úgy írnak több helyen, hogy ez a legjobb dolog, ami történhetett a játékiparban, mert folyamatos fejlesztésekre ösztönözte a céget. Ennek lett az eredménye a feltuningolt One X változat, most pedig arra készülnek, hogy a videojátékok Netflixét rakják össze, vagyis a játékok ne egy konzolon fussanak, hanem - micsoda meglepetés! - a felhőből streameljük mindet. Ezáltal a játékok nagyjából bármilyen platformon futtathatóvá válhatnak, feltéve, hogy bejön Nadella számítása.

A vállalat fiatalítására jó bizonyíték, hogy megvette a Minecraftot kiadó Mojang fejlesztőcéget 2,5 milliárd dollárért, és bevitték az iskolákba a digitális világ legókészletét. De jó példa a Hololens is, a világ  legmenőbb és legfuturisztikusabb virtuális/kiterjesztett valóság megjelenítője - meg is kellett alkotni hozzá a kevert valóság kifejezést, annyira másképp működik, mint mondjuk a HTC Vive és az Oculus Rift. 

A bevételek és a részvényárfolyam egyértelműen azt jelzi, hogy a Microsoft felvirágzott Satya Nadella vezetésével. Hogy tényleg sikeresek legyenek, ahhoz viszont minden partnerüknek el kell sajátítani a növekedés gondolkodásmódját, azaz kemény munkával, jó stratégiával, és mások visszajelzéseire építve kell tovább építeni a jövőt.

(Borítókép: Bődey János / Index)