Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Mennyire állják ki a valóság próbáját Orbán szavai klímaügyben?

DBZOL20191129013
2020.01.09. 15:48
Magyarország klímabajnok, többet teszünk a klímavédelemért, mint az osztrákok vagy a németek, 2030-ig pedig nagyon komolyan karbonsemlegesítünk – mondta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök az év első Kormányinfóján annak kapcsán, hogy a kormány jóváhagyta az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet. A részleteket csak később hozzák nyilvánosságra, de Orbán egy-két dolgot már megelőlegezett, miközben igyekezett a számára kedvező módon bemutatni a magyar klíma- és energiaügyet. Miben van igaza, hol csavarja meg a valóságot?

A klíma- és környezetvédelmi akciótervet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti, ennek szakpolitikai részleteit Orbán ígéretei szerint februárban mutatják majd be. Az ITM illetékes államtitkársága ebben a vonatkozásban idáig egyszerre tűnt valódi szakmai szempontok és a kincstári optimizmus képviselőjének, kritikusai szerint túlságosan csak az energiaügyre fókuszál, és a kormányon belül nem tartozik a nagyon fajsúlyos szakállamtitkárságok közé. A klímaügy közben azonban berobbant a nyilvánosságba, és az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak is az egyik legfontosabb politikai prioritása. A 2050-es EU-s karbonsemlegességi tervet Magyarország júniusban még megvétózta, decemberben azonban a kompromisszumos közös változatot már mi is elfogadtuk.

Nézzük a miniszterelnök klímaügyben tett főbb állításait, illetve hogy azok mennyire állják meg a helyüket.

2050-re teljesen karbonsemlegesek lehetünk

– mondta mostani sajtótájékoztatóján Orbán, vagyis elérhetjük a közös uniós célt.

Igaz, ehhez rengeteg pénz kell, tette hozzá, és megismételte azt az 50 ezer milliárd forintos összeget, amit a kormány idáig is kommunikált, bár az nem derült ki, hogy ezt miből számolták ki, azt az ITM helyettes államtitkára is jelezte, hogy sok az ismeretlen és az abból fakadó bizonytalanság.

„Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt”,

vagyis a kohéziós alapokból nem lehet elvonni pénzeket klímavédelmi célokra – kötötte ki Orbán az EU költségvetésével kapcsolatban.

Uniós szinten azon megy a harc, hogy az EU mennyi pénzt adjon a tagállamoknak a kizöldítéshez, és hogy mi lesz eközben a szegényebb tagállamoknak különösen fontos kohéziós pénzekkel. Az alapján, hogy decemberben a fél évvel korábban még vétózó visegrádiak (Lengyelország, Csehország, Magyarország) sokkal pozitívabban álltak hozzá a 2050-es tervekhez, úgy tűnt, hogy mégsem akarják elvinni a balhét az erősebb klímapolitika megpuccsolásáért, és talán ők is el tudnak érni valamit cserébe.

A 2021-27-es EU-s költségvetést illetően azonban továbbra is be vannak fagyva az álláspontok: korábbi javaslatok szerint a kohéziós alapok forrásait 24 százalékkal vagy még annál is többel csökkentenék – ez az, amivel szemben a magyar miniszterelnök ezúttal is felszólalt.

„A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk. Megelőzzük Németországot, Hollandiát, az osztrákokat a klímavédelmi politika tekintetében”

– mondta Orbán, kiemelve, hogy Magyarországgal együtt csak a világ 21 országa tudta csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását – 1990 óta 32 százalékkal – úgy, hogy közben nőtt a GDP-je.

Orbán Viktor más kelet-közép-európai vezetőkhöz hasonlóan most is arra hivatkozik, hogy 1990-hez képest jelentősen csökkentettük az üvegházhatású CO2-kibocsátásunkat. Ez tény, de alapvetően nem a magyar erőfeszítések eredménye, hanem egyszerűen annak a hatása, hogy a rendszerváltás után összeomlott az erősen szennyező nehézipar. A volt szocialista országok szennyezése emiatt valóban sokat csökkent, és mivel számukra ez egy kedvező beállítás, szeretnek is erre mutogatni, és még azt is elérték, hogy az EU-ban is 1990-et tekintik bázisévnek a kibocsátáscsökkentés szempontjából.

A kép egész mást mutat, ha frissebb számokat használunk:

2013 óta a magyar kibocsátás nemhogy nem csökkent, hanem az EU-s átlagot jelentősen meghaladó mértékben, évi átlag 3 százalékkal emelkedett egészen 2017-ig – igaz, tavaly kismértékű (0,8 százalékos), de valódi csökkenés volt a statisztikák szerint.

A magyar energiatermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz 2030-ra. Ez a paksi atomerőműre és a napenergiára fog épülni

– ígérte Orbán.

A megfogalmazás nem pontos: valójában nem a teljes energiatermelés, hanem az áramtermelés karbonsemlegesítése kapcsán szokták emlegetni ezt a célszámot. Ugyanerről beszélt korábban Áder János köztársasági elnök is. Jelenleg a magyar áramtermelés 60 százaléka karbonsemleges, vagyis itt valóban jelentős emelkedés a cél. Ennek két fő forrása lenne: a naperőművi kapacitások tervezett megtízszerezése és Paks II megépítése.

A napenergiát illetően ez robbanásszerű fejlődést feltételez, jelenleg ugyanis a teljes erőművi kapacitás 7 százalékát teszi ki a napenergia, a tényleges energiatermelésben pedig alig másfél százalékot. A fotovoltaikus rendszerek gyors technológiai fejlődése és árcsökkenése miatt ebben komoly potenciál van Magyarországon is, bár a tízszerezést illetően sokan szkeptikusak.

Akárcsak Paksot illetően: Paks II. átadását korábban 2027-re tervezték, a csúszást már hivatalosan is elismerik, jelenleg 2030-ról beszélnek, de a nemzetközi példák szerint ennél hosszabb csúszás a tipikus.

„Az EU is elismeri, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemleges gazdaságot építeni”

– állította Orbán.

Ez nem igaz: most decemberben egy ennél jóval enyhébb szöveget fogadott el az atomenergiával kapcsolatban az Európa Tanács. Orbánék és a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš álláspontja szerint az energiaszektor kizöldítése csakis nukleáris energiával lehetséges. A kérdés körül más országokban és az energiaipari szakmán belül általában is vita van, az európai zöldek erősen ellenzik a nukleáris energia használatát.

Az Európai Unió 2050-es klímatervét decemberben végül úgy sikerült átnyomni, hogy az elfogadott szöveg engedményeket tett egyebek mellett az atomenergia használatával kapcsolatban is. A megszavazott változat szerint „szükség van az energiabiztonság megteremtésére, és arra, hogy a tagállamoknak joguk legyen dönteni a saját energiamixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról”. Cseh, magyar és francia nyomásra azt is beletették, hogy „néhány tagállam jelezte, hogy az energiamixben nukleáris energiát is használ” – vagyis nem azt mondják, hogy nukleáris energia kell, csakhogy ez is létező, elfogadható gyakorlat. Tudósítások szerint Magyarország azt szerette volna, ha az atomenergia ennél jóval konkrétabban szerepel a megfogalmazásban, de ez már ellenállásba ütközött.

Jön a magyar klímaterv

Orbán bejelentése szerint a kormány klímavédelmi akciótervét februárban fogják elfogadni. 

Ebből egyelőre néhány elemet említett:

  • 2022-től minden városban csak elektronikus buszokat lehet forgalomba állítani;
  • minden illegális szemétlerakót meg kell szüntetni;
  • még idén mentesíteni kell a folyókat a PET-palackoktól;
  • a műanyag csomagolás visszaszorítása is tervben van.

Ezek környezeti szempontból pozitív lépések lehetnek, a részletekre érdemes majd figyelni, de klímaszempontból ezek közül valójában csak egy, az elektromos buszoké bír relevanciával. Az illegális szemétlerakók és a többi nem a klímáról szól – a hulladék- és műanyagkérdés ettől nagyrészt független, bár szintén megoldandó problémát jelent.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)