Nagy támogatottságot kapott a zöldügy a kormány eldugott konzultációján

Ezek az adatok a kormányzati klímakonzultáció most nyilvánosságra hozott (zip-ben innen letölthető) adataiból származnak. Ez az a novemberben egy hét alatt, érdemi kormányzati nyilvánosság nélkül lebonyolított kérdőíves felmérés, amit más országokban jelentős kommunikációs kampányok kísértek, Németországban például 2,5 millió eurót szántak rá, hogy minél többen mondják el a véleményüket klímaügyekben. Magyarországon ehhez képest hivatalos csatornákon szinte teljes csend volt, és később a minisztérium azt hangsúlyozta, hogy egy EU-s előírás miatt volt szükség egyáltalán az emberek megkérdezésére.

Az uniós tagállamoknak ebben az évben kell kidolgozniuk a hosszú távú klímastratégiájukat. Nálunk a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön tette közzé a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ehhez kellett az EU-s előírás szerint lefolytatni ezt a társadalmi egyeztetést, és a magyar kormányt sok kritika érte, hogy míg korábban a nemzeti konzultációk központi szerepet játszottak a politikai kommunikációjában, a Fidesz által idáig elég ambivalensen kezelt klímatémáról mintha kevésbé lettek volna kíváncsiak az emberek véleményére.

Az ITM által kezelt Facebook-oldalra kitett klímakonzultációs kérdőívet szinte csak véletlenül lehetett megtalálni, és csak egy hetet adtak a kitöltésére. A kérdőív híre ennek ellenére villámsebességgel terjedt a közösségi és a kormánytól független médiában, rengetegen osztották meg a rá mutató linket azzal, hogy most lehet megmutatni, hogy az embereknek fontos a környezet állapota és a klímaváltozás problémája. A kérdőívet végül egy hét alatt 208 ezren töltöttek ki (ebből 192 ezer bizonyult érvényesnek), ami elképesztően magas szám.

Mielőtt megmutatjuk, hogy milyen részletes eredményeket hozott a kérdőíves felmérés, érdemes tisztázni, hogy tartalmilag azért elég behatárolt, hogy mennyire lehet mérvadó egy ilyen vizsgálat. A korábbi konzultációkhoz hasonlóan reprezentativitásról nem lehet beszélni, az önkéntes válaszadás és a mintavétel hiánya miatt feltételezhető, hogy elsősorban azok találják meg a kérdőívet, és azok motiváltak a kitöltésére, akiknek ezek az ügyek eleve fontosak. A kérdések ráadásul, bár szakmailag rendben vannak és nem manipulatívak, nagyon szakmaiak. A tömeges kitöltés és a válaszok megoszlása így elsősorban szimbolikus értékkel bír:

A kérdőívek minisztériumi összegzése alapján a kitöltők 97 százaléka úgy gondolja, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra – vagyis tisztában van a klímaváltozás antropogén okaival és személyes emberi felelősségével is.

92 százalék azt állítja, hogy hajlandó lenne saját életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait is megváltoztatni annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. (További 1 százalék feltételekkel lenne hajlandó erre, 2 százalék pedig ezt már meg is tette.)

A magyar lakosság téma iránti érdeklődése és jelenlegi ismerete, tájékozottsága rendkívül magas

– jelenti ki a kérdőív adatai alapján a minisztérium is. A zöldügyekre feltehetően eleve fogékony kitöltők nagyjából az összes felvetett lehetőségben azt jelezték, hogy fontos problémának tartják, válaszaik alapján leginkább az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és a természetvédelem szektorokban érzik legnagyobb szükségét az intézkedéseknek, de jelentősnek tartják a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás klímaváltozásnak való kitettségét is. A válaszadók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az ágazatok közül az energiaiparnak (82 százalék) és a közlekedésnek (77 százalék) kell a leginkább hozzájárulnia.

A magyar kormány júniusban három másik keleti tagállammal együtt még blokkolni igyekezett az EU klímatervét, hogy 2050-re minden tagállam vállalja, hogy eléri a karbonsemlegességet, vagyis hogy nem bocsát ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit el is tudnak nyelni. Decemberre végül a többi renitenshez hasonlóan a magyar kormány is elfogadta ezt, és a most nyilvánosságra hozott konzultáció szerint ennek a klímasemlegességi céldátumnak a társadalmi támogatottsága is rendkívül magas:

A magyar kibocsátáscsökkentésben a válaszadók a közösségi közlekedés fejlesztését tartják a leghatékonyabbnak, ezután jön az erdőtelepítés, fásítás. Legtöbb ötlet, észrevétel a megújuló energiával, a lakosság szerepével és a hulladékgazdálkodással kapcsolatban érkezett a minisztériumhoz.

A konzultáció kiértékelésében az ITM azt hangsúlyozza, hogy az emberek reálisan értékelik a helyzetet, és „a válaszadók osztják a kormány álláspontját a kérdésben”. Ez már a politikai kommunikáció területe: „Mindez alátámasztja a kormány eddigi intézkedéseit a hazai energiaellátás függetlenedésének és alacsonyabb kibocsátásúvá tételének előmozdítása érdekében.”

A kormány most már deklarált célja, hogy 2030-ra a mostani 60-ról 90 százaléka emelkedjen a karbonmentes áramtermelés aránya. Ezt részben a paksi atommal, részben a megújuló kapacitás jelentős emelésével akarják elérni, miközben közlekedészöldítési programot is ígérnek – minderről Orbán Viktor is beszélt a múlt héten, kijelentéseit mi is vizsgáltuk. Az igazán megosztó kérdésekkel, mint Paks II megépítése vagy a szélerőművekről való lemondás, a konzultációban nem kérdezték meg az embereket.

A Klímaügyekkel kapcsolatban ősszel az Index is készített a Závecz Research-csel egy reprezentatív közvélemény-kutatást. Ebből sok egyéb mellett az derült ki, hogy az emberek háromnegyede szerint a politikusoknak „végre valóban cselekedniük kellene a klímakatasztrófa elkerülése érdekében”, ennél azonban jóval kevesebben bíztak benne, hogy ezt meg is teszik.

(Borítókép: Globális klímatüntetés Budapesten, a Kossuth téren 2019. november 29-én. Fotó: Bődey János / Index)