Kell-e rettegnünk az új kínai tüdőgyulladástól?

Kína messze van tőlünk. Ez nem csak az ő problémájuk?

Egy új kórokozó megjelenése sohasem csak az adott ország problémája. A globális turizmus mellett, az utazások egyszerűsödésével a fertőzés pillanatok alatt eljuthat a Föld túlsó sarkába is. A legutóbbi hírek szerint Kínában megháromszorozódott a fertőzöttek száma, a fertőzés terjedését a holdújévi utazási időszak segíti. Egyébként a járvány már korántsem csak Kínában szedi áldozatait. A vírus már Japánban, Thaiföldön, Dél-Koreában, Tajvanon, Szingapúrban, Vietnamban, Nepálban és Ausztráliában is feltűnt.

Ez megint egy új influenza?

Nem. A megbetegedéseket nem az influenzavírus, hanem a koronavírus egy eddig nem ismert változata okozza. Kezdetben - természetes módon - sok találgatás látott napvilágot a kórokozó természetét illetően. Sokan gyanakodtak különféle influenzákra, végül azonban e feltételezések tévesnek bizonyultak. A fertőzések egy vuhani piacról indultak ki, és épp Vuhanban van Kína legmodernebb mikrobiológiai laborja is. Ott szekvenálták meg a kórokozó genomját, és ebből egyértelműen kiderült, hogy koronavírusról van szó. Bár kezdetben jelentős volt a félelem a nemzetközi tudományos közösségben, hogy a Kínára jellemző átláthatósági problémák miatt nem fognak megosztani minden kutatási adatot másokkal, erre rácáfoltak, amikor azonnal feltöltötték a genomszekvenciát egy bárki által elérhető szerverre.

Még sosem hallottam a koronavírusról. Ez valami új cucc?

A koronavírusokat először a múlt század hatvanas éveiben fedezték fel, hétköznapi megfázással küzdő betegek orrüregében. Ezek a vírusok alapvetően felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket okoznak. Vannak közöttük olyanok, amelyekkel fél kézzel elbánik az emberi immunrendszer, mások azonban halálosak is lehetnek. A megfázásnak nevezett fertőzések egy részét is különféle koronavírusok okozzák, bár elterjedésük pontos mértéke nem ismert, mert igen nehéz őket tenyészteni a laboratóriumban. Emellett a vírusfertőzés felismerését nehezíti, hogy a vírus okozta betegségek tünetei megkülönböztethetetlenek más kórokozók hatásától. Koronavírus okozta a pár éve világszerte pánikot okozó SARS-ot is.

Aha, a SARS, arra emlékszem! Akkor ez most megint ugyanaz a betegség?

Nem. Koronavírus, de annak egy másik fajtája okozta a 2002-2003-ban világméretű pánikot kiváltó súlyos akut légzőrendszeri szindrómának (SARS-nak) nevezett tünetegyüttest Ázsiában. Éppen a két megbetegedés hasonlósága miatt féltek sokan, hiszen a SARS nagyon is halálosnak bizonyult. Összesen 8098-an betegedtek meg benne, közülük 774-en meghaltak. Ez igen magas, 9,6 százalékos halálozási arány. 2004-óta azonban nem fordult elő egyetlen SARS-eset sem. A kínai kutatóknak 2017-re sikerült visszakövetniük a betegség forrását a Jünnan provinciában honos patkósorrú denevérekig.

Azóta nem is volt komolyabb koronavírus-járvány?

De, 2012-ben tört ki a MERS, vagyis a közel-keleti légzőszervi szindróma-járvány, ami még halálosabb volt, mint a SARS. Szerencsére ezt is sikerült megállítani, mielőtt szerte a világon elterjedhetett volna. A neve arra utal, hogy a legtöbb megbetegedés a Közel-Keleten, főként Szaúd-Arábiában és Jemenben történt,  de volt néhány beteg az Egyesült Államokban és Franciaországban is. Tavaly decemberig 2468 MERS-megbetegedést jelentettek, és arányaiban döbbenetesen sok, 851 ember (34,5 százalék) halt meg.

A mostani vírus is ilyen durva?

Bár a helyzet folyamatosan változik, egyelőre úgy tűnik, hogy szerencsére nem. Eddig igazoltan négyen haltak meg a vírusfertőzés következtében, mind Kínában, és mindegyiküknek egyéb súlyos betegségeik is voltak. Az eddigi utolsó halálos áldozat vasárnap veszítette életét. 89 éves nő volt, és szívkoszorúér-betegségben szenvedett. A betegség lefolyása ugyanakkor ijesztően gyors volt. Január 13-án jelentek meg nála a tünetek, 18-án került kórházba, és másnap meghalt.

Hűha, már érzem is hogy megy fel a lázam, és kicsit köhögnöm is kell. Mik is a betegség tünetei?

Elöljáróban fontos megjegyeznünk, hogy Magyarországon nem jelent meg a betegség. Az Egyesült Államok járványügyi hivatala, a CDC tájékoztatása szerint a figyelem indokolt, a pánik nem. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a “megszokott” szezonális influenza sokkal nagyobb veszélyt jelent az amerikaiak életére, mint a kínai koronavírus. Ez a helyzet a magyarokkal is. Legalábbis jelenleg, ugyanis a helyzet gyorsan változhat. A betegség tünetei - sajnos - egyáltalán nem specifikusak. Nagyjából ugyanazok, amelyek bármelyik influenzánál vagy megfázáskor előfordulnak: láz, köhögés, orrfolyás, általános levertség, torokfájás. A betegség súlyosbodása esetén légzési nehézségek. A kórházba került betegek tüdőgyulladást kaptak.

Hányan fertőződtek meg eddig?

Kínából eddig összesen 217 igazolt fertőzést jelentettek, ezek közül 198 Vuhanban történt. Kínán kívül a vírus már megjelent több ázsiai országban és Ausztráliában is, országonként jellemzően egy-egy, Kínából érkezett beteggel. De ezek csak a hivatalos számok, és sokak szerint jelentősen alulmúlják az esetek valós számát. Az Imperial College London becslése szerint ennél sokkal több, akár 1700 megbetegedés is a vírushoz köthető.

Mit tesznek a hatóságok a járvány elterjedése ellen?

A kínai járványügyi intézkedésekről nem sokat tudunk, ezt nyilván államtitokként kezelik, és nemzetbiztonsági kockázatot látnak a helyzetben. A hírek szerint utazási korlátozásokat vezettek be, a piacokon, nagyobb köztereken, illetve a repülőkön járványvédelmi öltözékben dolgozó egészségügyi alkalmazottak vizsgálják az embereket. Három nagy amerikai reptéren (New York JFK, Los Angeles, San Francisco) a CDC munkatársai szűrik a Vuhanból érkező utasokat. Infravörös szenzorokkal lázat mérnek rájuk, és a láthatóan beteg utasokat külön ellenőrzik.

Terjed a vírus emberről emberre?

Ez központi jelentőségű kérdés. A legtöbb új kórokozó általában állatokból jut át az emberre, majd későbbi evolúciója során nyeri el az emberről emberre terjedés képességét. Úgy tűnik, hogy az új koronavírus nemrégiben meglépte ezt a küszöböt, és ez elég rossz hír. A kínai hatóságok megerősítették, hogy Guangdong tartományban két esetben is embertől fertőződött meg egy-egy egészségügyi dolgozó. A többi megbetegedésről úgy tartják, hogy állattal történt érintkezés következtében alakult ki (a vuhani és más piacokon). Ez nem jelenti azt, hogy a vírus most már levegőn keresztül is terjed. Sokkal valószínűbb, hogy testnedvek által került át a fertőzés. De ahogy ezt is megoldotta, nem lehet kizárni, hogy előbb-utóbb a levegőn keresztüli fertőzés képessége is meg fog jelenni.

Gyógyítható a betegség?

Jelenleg nem ismerünk hatékony szert, amely a már megfertőződött betegekben elpusztítaná a vírust. A gyógyult betegeknél tüneteket kezeltek: jószerivel a kiszáradást előzték meg, illetve a lázukat csillapították és a bakteriális szövődmények ellen küzdöttek antibiotikumokkal. A vírust a szervezet immunrendszere gyűrte le.

Van-e ellene oltás?

Lesz, ha minden jól megy. Az amerikai orvosbiológiai kutatásokat végző Országos Egészségügyi Intézet (NIH) bejelentette, hogy megkezdték a vakcina kifejlesztését. Ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az első klinikai tesztekig is hónapokra van szükség, az elkészült vakcina talán csak jövőre lesz elérhető. Persze, az ebolánál is láttuk, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a kísérleti stádiumban lévő oltóanyagot is be lehet adni tömegeknek. De inkább ne kívánja úgy.

Megakadályozhatom a fertőződésemet, ha orvosi maszkot hordok?

Talán csökkenthető valamennyivel a fertőzés veszélye, de a mindennapos körülmények között a hatás elhanyagolható. Az ázsiai országokban egyébként is divat, hogy boldog-boldogtalan orvosi maszkban közlekedik az utcán. Csakhogy ez a módszer sokkal kevésbé csökkenti a fertőződésüket, mint gondolják. A CDC szerint az adatok alapján nem lehet ajánlani a tünetmentes egyéneknek, hogy influenzajárvány idején maszkot hordjanak. Ahhoz, hogy valóban érzékelhető legyen a megbetegedés csökkent kockázata, tényleg egyfolytában viselniük kéne a maszkot, ha kilépnek a házból, illetve ha otthon bárki beteg, akkor éjjel-nappal.

Az orvosi maszkot alapvetően arra találták ki, hogy a műtő orvos maga ne fertőzze meg a beteget, és erre a célra igen hatékonyak. Ahogy a szánkból, orrunkból kilépnek a kórokozókat tartalmazó folyadékcseppek, kezdetben még nagyobbak. Ezek fennakadnak a szánk előtt hordott maszkon. A fertőző betegeknek ezért kifejezetten ajánlott a maszk viselése. Csakhogy ha a vírusok már kikerültek a levegőbe, ott a folyadékcseppek gyorsan aprózódni kezdenek, aeroszollá alakulnak, és e miniatűr cseppecskék majdnem gond nélkül átjutnak a maszkon.

De csak majdnem, mert a kísérletek szerint - legalábbis az influenza esetében - bizonyos fokú védelmet azért jelent a maszk. Az egyik vizsgálat szerint 2,8-szor kisebb a fertőzés esélye, ha rendesen és egyfolytában viseljük. Egy ausztrál felmérésben azt találták, hogy a maszkot viselő rokonok 60-80 százalékkal kisebb eséllyel fertőződnek meg influenzával, ha a beteg gyereket otthon maszkban ápolják. Ugyanakkor ezt az eredményt fenntartással kell kezeljük, mert kevés (egy-két tucat) beteg alapján határozták meg ezt az értéket, a maszkviselési szokásokat utólagos bemondás alapján határozták meg, a csoportok pedig egyéb tekintetben (például a kézmosás gyakoriságában) is különböztek egymástól.

(Borítókép: Liu Csu-csen gyógyszerész és az általa kifüggesztett Elfogytak a védőmaszkok jelentésű felirat a sanghaji patikájában 2020. január 21-én. / Fotó: MTI/AP/Fu Ting)