Felállt a Facebook legfelsőbb bírósága, magyar tag is van benne

• A Facebook minden eddiginél nagyobb lépést tett az átláthatóság irányába: létrehoztak egy felügyelőtanácsot, amely független a cégtől, és a döntéseit kötelesek végrehajtani.
• Ehhez a tanácshoz fordulhatnak majd a felhasználók, ha úgy érzik, a Facebook indokolatlanul tiltotta le egy bejegyzésüket, vagy ha szerintük le kéne tiltani valamit, amit a Facebook nem akar. Maga a cég is vihet ilyen ügyeket a tanács elé.
• A felügyelőtanács nem az összes vitás ügyet fogja eldönteni, hanem azokat, amelyek a legtöbb embert érintenek vagy társadalmi szempontból jelentősek.
• A tanácsnak egy magyar tagja is van: Sajó András, akitől meg is kérdeztük, hogyan került képbe és mit vár a munkától.

Ahogy a Facebook egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik a világ mindennapos működésében, az elmúlt években egyre több és egyre erőteljesebb kritika is zúdul rájuk, amiért nem tudnak gátat szabni a félrevezető, sértő, zaklató, vagy egyenesen csaló bejegyzések áradatának. Pedig a cég egyre erőteljesebben próbálkozik, és még csak azt se lehet mondani, hogy ne lenne látható a fejlődés. Az algoritmusaik és az emberi moderátorok együttes munkájával darabszámra felfoghatatlanul sok jogsértő tartalmat szűrnek ki már azelőtt, hogy bárki egyáltalán láthatná ezeket.

Ilyen mennyiségnél azonban már a problémás tartalmak százalékosan elenyészőnek tűnő hányada is rengeteg olyan bejegyzést, kommentet, üzenetet jelent, amely átcsúszik a védőpajzs résein, és a végeredmény, hogy a gyűlöletbeszéd, a zaklatás, a terrorista propaganda, az álhírek és más jogsértő tartalmak ma is ellepik az oldalt. A másik oldalon pedig ott vannak azok a nagy nyilvánosságot kapott esetek, amelyekben a cég túlműködő immunrendszere ártalmatlan posztok eltávolításával sértett alapvető jogokat vagy csak okozott kellemetlenséget a felhasználóinak – elég csak a meztelenség miatt törölt festményekre, ikonikus fotókra és kőszobrokra gondolni.

Ezek a problémák az elmúlt években komoly elméleti és gyakorlati kérdéseket is felvetettek. Ki dönti, döntheti el, mi számít jogsértőnek és mi nem, milyen alapon vehet a kezébe ilyen súlyú döntéseket egy magánvállalat? És még ha joga is lenne erre, hajlandó-e beleállni, és kockáztatni, hogy folyamatosan cenzúrával vádolják emiatt?

A kezdeti hárítás után a Facebook fokozatosan belátta, hogy olyan óriási felelősséggel jár a befolyásos szerepe, amelyet egyszerűen nem tud azzal elhárítani, hogy ők minden jogszabályt betartanak, muszáj ezt a felelősséget elismerniük és annak minden következményével vállalniuk. Ehhez a felismerésre persze nem a puszta belátás segíthette a cég vezetőit, a társadalmi mellett a szabályozói nyomás is egyre növekedett rajtuk, így saját jól felfogott érdekükké is vált, hogy addig lépjenek, amíg van ehhez mozgásterük.

Ennek a folyamatnak a legújabb és eddig egyértelműen a legjelentősebb lépését jelentette most be a Facebook egy felügyeleti szerv felállításával. A testület neve Oversight Board, azaz Felügyelőtanács – így, egyszerűen, hangsúlyosan Facebook nélkül, ezzel is jelezve, hogy az ígéret szerint egy minden tekintetben független szervezetről van szó. Ezzel a lépéssel a Facebook saját maga fölé helyezett egy testületet, amely a cégtől függetlenül hoz rá nézve kötelező döntéseket a felületein megjelenő tartalmakról.

A Facebook legfelsőbb bírósága

A tanács a Facebook (és az Instagram) legjelentősebb tartalommoderálási döntései fölött fog őrködni. Fordulhat hozzá bármelyik felhasználó, aki elégedetlen egy döntéssel, és már minden cégen belüli fellebbezési lehetőséget kimerített, illetve maga a Facebook is továbbpasszolhat egy ügyet a testület elé.

A tanács gyakorlatilag a Facebook legfelsőbb bíróságaként fog funkcionálni: az elé kerülő ügyekben az ő szavuk jelenti majd a végső döntést, amely előtt az érintett felhasználóktól kezdve Mark Zuckerberg cégvezérig bezárólag mindenki köteles lesz meghajolni. Az analógia azért is találó, mert várhatóan a testület elé fognak kerülni a leginkább reprezentatív, önmagukon túlmutató jelentőségű ügyek is, és az ezekben meghozott döntés a későbbi moderálási gyakorlatra is hatással lehet.

A Facebook elhivatottságát jelzi, hogy nem siették el a dolgot. Zuckerberg először 2018 novemberében írt nyilvánosan az ötletről. 2019 tavaszán indítottak róla egy nyílt konzultációt, ennek az eredményeire alapozva ősszel kiadták a tanács alapszabályzatát, és csak most, másfél évvel később jutottak el a végeredmény bejelentéséig.

Nincs még egy ilyen független tanács, amit egy cég állított volna fel. Sok időnkbe és erőfeszítésünkbe került, hogy jól sikerüljön ez a projekt. Nem siettettük, próbáltuk minden lépésben sok tanács és szakértők széles körének segítsége alapján felépíteni, és izgatottan várjuk, mi lesz belőle

– mondta egy bejelentést megelőző háttérbeszélgetésen Brent Harris, a Facebook szabályozási és globális ügyekért felelős igazgatója, aki a cég részéről felügyelte a tanács felállítását.

A bizottság hivatott őrködni a szólásszabadság és az emberi jogok érvényesülése felett a Facebookon (és az Instagram, de innentől ezt is végig értsük hozzá). Ezentúl ők mondják majd ki vitás ügyekben a végső szót. Ha úgy döntenek, hogy egy eltávolított tartalomnak mégis helye van az oldalon, nincs moderátor, aki azt onnan újra törölhetné, de ha úgy határoznak, hogy valamit mégis törölni kell, azt maga Mark Zuckerberg a saját két kezével sem tarthatja fent többé.

A testület a Facebook irányelvei, illetve a nemzetközi jogi sztenderdek alapján fog döntéseket hozni, szem előtt tartva azok várható hatását a felhasználókra és a társadalomra. Amiket viszont egyáltalán nem fognak figyelembe venni a döntések meghozatalakor, azok a Facebook gazdasági és politikai érdekei, a cég hírnevének esetleges sérülése.

Legalábbis ez az ígéret, de a cég, illetve a tanács igyekezett úgy körülbástyázni magát, hogy ez az ígéret a gyakorlatban is megvalósulhasson:

• A tanács jogilag független entitás, nem a Facebook része, így a tagjai sem Facebook-alkalmazottak, a cégnek sem a kinevezésükbe, sem a lecserélésükbe nincs beleszólása. Több tanácstag a céget korábban nyilvánosan kritizáló szakértők közül került ki.
• A tagok mellett a tanács háttérapparátusa is független a cégtől. Ezt januártól Thomas Hughes vezeti, aki korábban az Article 19 nevű szólás- és információszabadságot védő nonprofit szervezetet irányította.
• A tanács működésének beindításához és fenntartásához szükséges anyagi forrást a Facebook biztosítja, de úgy, hogy a célra szánt 130 millió dollárt (42 milliárd forintot) egy erre létrehozott alapban helyezték el, ahonnan már nem tudják visszahívni, tehát a forrásmegvonás belengetése nem lehet befolyásolóeszköz a cég kezében.
• Ennek a független alapnak a tagjai felügyelik a tanács pénzügyi működését, és ők hagyják jóvá a tanács tagjai által választandó új tagokat is. Nekik lesz hatalmukban elmozdítani is egy tagot, ha felmerül valamilyen összeférhetetlenség vagy a magatartási kódexbe ütköző szabályszegés.
• A transzparencia jegyében a tanács tagjainak listája nyilvános, és minden döntésük is nyilvános lesz a weboldalukon (az érintettek személyazonosságának védelme mellett), ahogy a Facebooknak is nyilvánosan kell majd ezekre reagálnia. A tanács nyilvános éves jelentésben fogja értékelni a saját munkáját is, illetve hogy a Facebook betartotta-e az ezzel kapcsolatos vállalásait.
• De a legfontosabb, hogy a Facebook köteles lesz a tanács minden döntését mérlegelés nélkül végrehajtani. Az egyetlen kivétel, ha a döntés a helyi törvényekbe ütközne. A döntések teljesítésére hét napja lesz a cégnek.

Az más kérdés, hogy a gyakorlatban is beváltja-e a hozzá fűzött reményeket a tanács. A Facebooknak több olyan, a transzparencia növelését és a problémás tartalmak visszaszorítását célzó lépése volt már, amelyet elméletben jól hangzottak, de végül nem felemás módon sikerültek. Ilyen volt a külső tényellenőrző csapatok bevonása az álhírek elleni harcba, amelyből azóta több nagy név is kiszállt, mert nem tartották elég elhivatottnak a céget, illetve úgy látták, a Facebook leginkább válságkezelésre használja őket, a pr fontosabb neki, mint az eredmények.

A legfontosabb ügyekre fognak koncentrálni

A tanács a következő hónapokban fokozatosan fogja megkezdeni a munkát. A felhasználók eleinte a Facebook által eltávolított tartalmaikkal kapcsolatban nyújthatnak be panaszt, de később lehetőség lesz a cég által fent hagyott tartalmak eltávolítását is kérelmezni. Idővel pedig hirdetésekkel, csoportokkal, oldalakkal, profilokkal kapcsolatos döntéseket is ellenőrizhetnek majd. A Facebook is dönthet úgy, hogy akár egy bejegyzés, akár egy hirdetés tartalmával kapcsolatban a tanácshoz fordul.

A tanácshoz felhasználóként akkor lehet majd fordulni, ha a Facebook az adott ügyben elutasította a felhasználó fellebbezését. Ilyen esetben a Facebook már az elutasításról szóló értesítésben jelzi, hogy lehet az ügyet továbbvinni a tanács elé. Hogy ez mennyire lesz zökkenőmentes, vagy egy bírósági procedúrára emlékeztető bürokratikus útvesztőben kell-e majd bolyongania annak, aki az igazát keresi, azt majd a gyakorlat dönti el, de a tanács azt ígéri, minden szempontból gyors és könnyen hozzáférhető folyamatra törekednek.

Minden ügyre nyilván nem lesz idejük, ezért azokat az eseteket fogják előnyben részesíteni, amelyeknél a döntés sok embert érinthet, a közbeszéd szempontjából jelentős ügyről van szó, vagy a Facebook irányelveivel kapcsolatban vet fel általánosabb kérdéseket. A tanács a konkrét ügyekre vonatkozó – kötelezően végrehajtandó – döntések alapján az irányelvek megváltoztatására vonatkozó javaslatokat is tehet a Facebooknak, amelyek a cégnek figyelembe fog venni, bár megfogadnia nem muszáj.

A tanács választhatja majd ki az ügyeket, amelyekkel foglalkozni akar, ezekről a tagok közül véletlenszerűen kiválasztott ötfős bizottság fog dönteni. Ezeknek az ötfős bizottságoknak az összetétele nem lesz nyilvános az egyes ügyeknél. Az ötfős bizottságok által hozott döntéseket a közzététel előtt a teljes tanácsnak jóvá kell hagynia. Ha nincs egyetértés, felállíthat egy újabb ötfős bizottságot. A döntések mindig a húsz fő nevében születnek. A kisebbségi vélemények is nyilvánosak lesznek, de név nélkül.

Lesznek olyan tartalomtípusok, amelyekről a tanács nem dönthet majd, például ha a döntés helyi jogszabályokba ütközne vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdést érintene.

Minden égtájról választottak tagokat

A tanács az induláskor 20 taggal áll fel, ez idővel körülbelül 40-re fog bővülni. A tagok mindegyike valamilyen releváns terület, például a szólásszabadság, a digitális jogok, a vallásszabadság, a digitális szerzői jog, az online biztonság, az internetes cenzúra, az átláthatóság vagy az emberi jogok elismert szakértője, van köztük egykori bíró, volt kormányzati tisztviselő és újságíró is. A kiválasztás során a jelek szerint már-már kínosan ügyeltek a kiegyensúlyozottságra minden téren: a tagok földrajzi, nemzetiségi, nyelvi, nemi és szakterületi eloszlása is mintha patikamérlegen lenne kimérve, ahogy az ezen az összefoglaló ábrán is látszik:

A 20 jelenlegi tagból négyen a tanács társelnökei. Az ő kiválasztási folyamatukat még a Facebook vezette, de toborzócégeket és külső tanácsadókat is bevontak, illetve bárki állíthatott jelöltek egy erre létrehozott felületen, hogy a jelöltek toborzása és kiválasztása transzparens legyen. A tanács többi 16 tagjának kiválasztását már a társelnökök felügyelték.

A négy társelnök:

• Helle Thorning-Schmidt, Dánia korábbi miniszterelnöke, később a Save the Children nevű gyerekjogi szervezet vezetője.
• Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora.
• Michael McConnell, korábbi amerikai szövetségi bíró, a Stanford Egyetem alkotmányjogásza, gyakorló jogvédő ügyvéd.
• Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Andesi Egyetem jogi karának dékánja.

Magyar tagja is van a tanácsnak

A dán társelnököt leszámítva az egyetlen uniós ország által adott tag a magyar Sajó András jogtudós, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, korábbi bíró, aki 2008-tól 2017-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, 2015-től alelnöke volt. Sajó a CEU jogi karának alapító dékánja, de tanított a mai Corvinus Egyetemen és az ELTE-n, illetve vendégelőadóként számos amerikai és más külföldi egyetem is. A rendszerváltás alatt részt vett az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság munkájában, majd jogi tanácsadóként is dolgozott Göncz Árpád köztársasági elnök mellett. A több nemzetközi jogi szervezeti tagsága mellett a Halálbüntetés-ellenes Liga alapító tagja. 2006-ban Prima Primissima díjat kapott.

Sikerült elérnünk Sajó Andrást, akit a kiválasztása körülményeiről kérdeztünk. Mint az Indexnek elmondta, nem tudja, hogyan került képbe, ki jelölte őt, akkor szerzett tudomást arról, hogy a jelöltek között van, amikor a kiválasztási folyamat során hivatalosan megkeresték. Ezután még legalább négy beszélgetésre hívták, mielőtt a tanács 20 tagja közé választották. A megbízatása három évre szól. A tanács tagjai eddig még csak egy videóhívásban találkoztak, amikor megtudták, ki a többi kiválasztott.

Ha, valakinek a bejegyzését letiltották, az cenzúra. Én úgy látom, hogy az én szerepem az, hogy a cenzúra ellen, ha az indokolatlan, föllépjek. Ebben látom a magam és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsunk az embereknek

– mondta Sajó András az Indexnek.

Arról is kérdeztük, garantálva látja-e, hogy valóban független munkát fognak tudni végezni. "Ha úgy láttam volna, hogy nincs garantálva, akkor nyilván nem kockázatom a szakmai renomémat. Ha pedig kiderül, hogy még sincs biztosítva, akkor abban a pillanatban lemondok, ez ennyire egyszerű. De semmi jele nincs annak, hogy bele akarnának szólni. Nem is hiszem, hogy érdeke lenne a Facebooknak, mert ez az egész az ő presztízsük helyreállításáról vagy megerősítéséről szól. Abban a pillanatban, hogy valamiféle módon bármikor nyomást akarnának gyakorolni, az mindennél nagyobb kárt okozna nekik, úgy gondolom, ez nekik is világos."

Mivel a régiónak Sajó András lesz egyelőre az egyetlen képviselője a tanácsban, minden regionális ügynél benne lesz az ötfős bizottságban, hogy segítse a kulturális kontextus jobb megértését. Mivel a magyar kormány többször is politikailag motivált cenzúrával vádolta korábban a Facebookot, illetve Sajót már EJEB-bíróként is érték politikai támadások, megkérdeztük, számít-e ezúttal is ilyesmire. "Őszintén szólva erre a problémára nem gondoltam, ez valahogy kevésbé foglalkoztatott, de nyilván ez ezzel jár, nincs ebben semmi" – mondta.