Blanka, Bianka
10 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Az élet kódjának újraírása kapta kémiai Nobel-díjat 2020-ban

2020.10.07. 11:58
A CRISPR-Cas9 génszerkesztés kidolgozói, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták a legrangosabb tudományos elismerést.

A Svéd Királyi Akadémia szerda délelőtti bejelentése szerint az idén a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna kapja a kémiai Nobel-díjat a genomszerkesztés eszközeinek kifejlesztéséért. 

Csodaolló az örökítőanyaghoz

A Nobel-díjas eredmény alapja, a CRISPR (a „halmozott és szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések” angol kifejezés rövidítése) egy genetikus immunrendszer, amely vírusok és plazmidok ellen véd. Az egyfajta zajszűrőként működő ismétlődések az őket másoló RNS segítségével aktiválják a Cas nevű fehérjéket, amelyek azonosítják és eltávolítják a betolakodó DNS-szakaszokat.

A CRISPR-jelenséget először Josizumi Isinó írta le 1987-ben az Oszakai Egyetemen. Holland kutatók tuberkulózisbaktériumok örökítőanyagának vizsgálata kapcsán írták le 1993-ban. A mechanizmus működését a kilencvenes évek végén ismerte fel az Alicantei Egyetem kutatója, Francisco Mojica.

A CRISPR-mechanizmusra 2012-ben épített hatékony génszerkesztő eszközöket Charpentier és Doudna. Az ő úttörő kutatásuk tette elérhetővé a gének olcsó, gyors és pontos szerkesztését.

A CRISPR génszerkesztő eszközök mára széles körben elterjedtté váltak kutatásban, biotechnológiai termékekben és gyógyászatban. 2014 végére több mint 1000 CRISPR-t érintő tudományos dolgozat született, egyebek között bioüzemanyagot előállító élesztőt, genetikailag módosított haszonnövényeket hoztak létre vele, illetve sarlósejtes vérszegénységet és szembetegséget kezeltek emberben. 

Charpentier és Doudna idén januárban már elnyerték a Nobel előszobájának tartott Wolf-díj orvostudományi kitüntetését is.

Tavaly az akkumulátor nyert

A 2019-es kémiai Nobelt az amerikai John B. Goodenough és M. Stanley Whittingham, illetve a japán Akira Josinó kapták a lítiumion-akkumulátorok fejlesztésén végzett munkájukért.

1901 és 2019 között 111 Nobelt ítéltek meg a kémia területén, 63 esetben nem megosztottan, vagyis egy tudósnak. A díjazottak között 5 nő volt. A legfiatalabb kémiai Nobel-díjas Frédéric Joliot volt 35 esztendősen, a legidősebb a tavalyi díjazott, John B. Goodenough, 97 évesen.