Mit hoz a következő évtized a technikában?

Szintetikus média

Ha nem is jó álom, de álom: döbbenet a deep fake, és még csak most indult, igazi trendhullám lesz, mint a nyolcvanas években a szintipop. Az előttünk álló évtizedben meg fognak jelenni az élőktől megkülönböztethetetlen mesterséges médiaszemélyiségek. És persze lesz sok kiváló mesterséges zene.

Elektromos repülés

A probléma, hogy egy akkumulátor 250 wattórát tárol kilogrammonként, szemben a repülőgép-üzemanyag 12 ezer wattórás kilogrammonkénti energiatartalmával. Az akkumulátorok így túl nehezek és nagyok a repüléshez. A dolog ennek ellenére egyáltalán nem reménytelen. Sok olyan terület van, ahol egy elektromotor optimalizálhatja repülést. Az üzemanyag-fogyasztást 90, a karbantartásigényt 50, a zajt 70 százalékkal csökkentheti. Már csak jó akkumulátorok kellenének.

Zöld hidrogén

A fosszilis üzemanyagok kiváltásának történetében újra felbukkan és elmerül a hidrogén hasznosíthatóságának kérdése, függően attól, hogy mennyire halad vagy akad épp el az akkumulátorok fejlesztésének szekere. A hidrogén oxigénnel elégetve pukkanást és kevés vizet eredményez, ezért tiszta robbanómotorok építhetők rá. Létezik már olyan megújuló energetikai projekt, ami a hidrogént használja energiatárolásra és szállításra. A 100 megawattos Ørsted’'s Hornsea Two tengeri szélturbinarendszer például ipari mennyiségű hidrogént állítana elő. Ráadásul már biológiai utat is találtak a termelésre: képesek oxigénről hidrogén termelésére átállítani fotoszintetizáló algákat.

Genomszintézis

Nem science-fiction, hanem gyakorlatilag az évtized nyitánya: Kínában beazonosították a Covid–19-vírust, szekvenálták a genetikai állományát és feltöltötték egy nemzetközi adatbázisba. Svájcban letöltötték a genomot és szintetizálták a vírust, és kezdődhetett is a kutatás. 2002-ben sikerült először 7500 nukleotidos vírust létrehozni. Tavaly már több millió bázispárból álló, különböző biológiai trükkökre alkalmassá tehető Escherichia colit sikerült kinyomtatni, a jövő pedig több milliárd bázispáros növények és állatok és persze az ember genomjának szintetizálása és fénysebességgel való továbbítása. Nem kell konteóhívőnek lenni, hogy valakinél a vírusteleportáció felkapcsolja a vészfényt, az eljárás etikai problémákat vet fel, gyakorlatilag biológiaifegyver-rendszer részeként is felhasználható, ezért komoly szabályozásra szorul.

Kvantumszámítógép

A bitek helyett az anyag alapjainak fura világába tartozó qubitekkel működő, kódtörésre kiválóan alkalmas kvantumszámítógépek az egyik olyan technika volt, amelynek megvalósulásától mindig harminc évre voltunk. A befektetett pénz miatt, a folyamatosan érkező technikai áttörések miatt és nem utolsósorban a világ nagyhatalmai között kialakuló versengés miatt lassan célegyenesbe kanyarodik kvantumszámítógép története, hiszen a Google és Kína is elérte a kvantumfölényt.

Megérkezünk a Marsra

Bár az űr sok kalandot tartogat a következő tíz évben is. Ezek közül a két legfontosabb Kína és India megjelenése lesz az űrversenyben, továbbá a Nemzetközi Űrállomás tervezett élettartamának várható vége az évtized közepén. Mindent összevetve azonban a legfontosabb, hogy a húszas évek a Mars évtizede. Ha minden a tervek szerint halad, az emberiség visszatér a Holdra, és 2030-ra a SpaceX és a NASA közösen vinnének embert a Marsra (amennyiben a SpaceX-tulajdonos, Elon Musk pénze kitart addig).

Futottak még

Fúzió

A fúzió a másik technológia, amitől örökké három évtizedre vagyunk, ebből a tehetségesebb olvasóink rögtön tudhatják, hogy ha az idén elkezdődött az ITER fúziós reaktor építése, akkor várhatóan 2050-re kezdi meg a kereskedelmi célú energiatermelést. Az persze gond lehet, hogy harminc év múlva az emberiség már egy másik csillagrendszerbe költözik. Fúzióra tehát nem számítunk a húszas években.

Repülő autó

Jövőbe tekintő listánkra majdnem felkerült az önvezető autó, ami vagy elkészül pár éven belül, vagy nem készül el soha, mert átveszik a helyét a repülő autók, amivel a már említett elektromos repülésnél tartanánk.

Mesterséges intelligencia

A végére jöjjön az elszállás, vagyis Ray Kurzweil, aki szerint 2029-re megérkezik az emberi szintű gépintelligencia. Köszönjük.