Profi gamer lenne? Ezek a tulajdonságok kellenek hozzá, hogy a legjobb lehessen!

A legtöbb embernek, ha a számítógépes játékok egyszerű szerelmeseiről vagy profi gamerekről van szó, általában zárkózott, csendes és lusta tinédzserek jutnak eszébe, akiket egyszerűen lehetetlen elrángatni a tévé előtti kanapéról. Azt azonban kevesen tudják, hogy a profivá váláshoz a rengeteg gyakorlás mellett különleges adottságokra és képességekre van szükség. 

Az e-sport nemcsak a felkészültség szintjében, hanem a fizetésekben is egyre közelebb kerül a profi sportolók által megkeresett elképesztő összegekhez, egy számítógépes játékosnak azonban részben hasonló, mégis rendkívül specifikus képességekre, tulajdonságokra és diétára van szüksége ahhoz, hogy a legjobbak között lehessen. 

A gamerek ideális életkoráról, fizikumáról, diétájáról, kézméretéről most a DailyMail gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat. 

Igenis számít a méret!

Egy tavaly készített tanulmány szerint az egyik legfontosabb kritérium ahhoz, hogy valaki kimagasló gamer lehessen, az a kézméret. A kutatást végző Dr. Lindsey Migliore 90, 14 és 44 év közötti játékost vizsgált meg, kézméretüket pedig összehasonlította a személyek olyan játékokban elért eredményeivel, mint a népszerű focis játék, a FIFA, a lövöldözős-akció kategóriába tartozó Call of Duty vagy a már-már ikonikus Mario Kart. 

Az eredmények tudatában megállapították, hogy ugyan az ideális kézméret játékonként eltér, azonban valós jelentősége van annak, hogy kinek mekkora... A Mario Kart típusú játékok a kis kezű gamereknek kedveznek igazán, míg a nagyobb kézzel rendelkezők a FIFA-ban és a Call of Dutyban lehetnek sikeresek. 

A résztvevők egy kattintási teszten is átestek, ahol a kutatók azt vizsgálták, hogy 5, 30, 100 másodperces időkereteken belül ki hány kattintást tud végrehajtani. Az öt másodperces teszten a kisebb kezűek teljesítettek jól, míg hosszabb időtávon a nagyobb kézzel rendelkezők értek el jobb eredményt. 

„Dr. Migliore arra a következtetésre jutott, hogy a játékosok számára az optimális kézméret a mutatóujj hegyétől a mutatóujj tövéig 7,6 cm, a mutatóujj hegyétől a csukló redőjéig 18,1 cm, a hüvelykujj és a kisujj közötti optimális táv 22,8 cm, míg a tenyér szélessége 8,7 cm. Mivel egyre több kutatás folyik a videójátékokkal kapcsolatban, az e-sport tudománya folyamatosan fejlődik. A tanulmány rávilágít annak fontosságára, hogy a kontroller vagy az egér megfelelő méretű legyen a kéz méretéhez képest, aminek köszönhetően a nagy kattintási sebesség fenntartható” – vélekedett a kutató.

Nem a lusták sportja

Talán kevesen gondolnák, de a többnyire egy székben végzett tevékenységnél is igazán fontos a játékosok fizikuma. Egy nemrég készült kutatás feltárta, hogy egy-egy hosszabb játékmenet komoly sportmozgáshoz hasonlítható, egy kétórás játék során a férfiak 420, míg a nők 472 kalóriát égethetnek el, ami körülbelül 1000 elvégzett felüléssel egyezik meg. 

Egy profi játékos azonban ennél sokkal többet, 10-15 órát is eltölthet akár a monitor előtt, a kölni Német Sportegyetem kutatóinak tavalyi tanulmányából kiderült, egy-egy e-sportoló legalább akkora terhelésnek van kitéve egy 15 órás játék során, mint egy maratonfutó. 

„A termelődő kortizol mennyisége nagyjából megegyezik egy versenyautó-pilótáéval. Ez magas pulzussal párosul, néha akár 160-180 ütés is lehet percenként, ami megközelítőleg egyenértékű azzal, ami egy hosszú távú futás, majdhogynem maratoni futás során történik. Véleményem szerint az e-sport ugyanakkora fizikai felkészültséget igényel, mint a legtöbb sportág, hiszen legalább akkora, ha nem nagyobb igénybevételt jelent” – vélekedett a tanulmányt vezető professzor, Ingo Froböse.

Ahhoz, hogy megbirkózzanak ezzel az igénybevétellel, a játékosoknak a legjobb fizikai állapotban kell lenniük.

„A profi játékosoknak – akárcsak minden más sportágban – gyakorolniuk kell, elméjüket és testüket pedig jól fel kell készíteniük, ha jó eredményt szeretnének elérni. A legfontosabb az, hogy aktív maradjon, az általános erőnléti gyakorlatoknál pedig tartsa az egyensúlyt, az erősítő gyakorlatok mellett elegendő kardiót is el kell végezni a jó forma elérése érdekében” – tette hozzá Mat Taylor e-sport-csapatmenedzser. 

Elavult klisé a pizzaszelet és a csipsz

A gyorséttermek ételeit és a nassolnivalókat előnyben részesítő játékosok vélhetően sosem juthatnak el arra szintre, mint a legjobbak. A kölni egyetem kutatása szerint ugyanis a profi gamerek sokkal kevesebb cukrot és gyorskaját fogyasztanak, mint a hétköznapi emberek. Ezek a játékosok hetente átlagosan egy tábla csokit és egy kis tálnyi sós rágcsálnivalót fogyasztanak el, és csak heti két alkalommal esznek gyorskaját.

A konzol előtti „gyorskaja és pizzaszelet” klisé már a múlté

– vélekedett a professzor. 

A profi játékosok 14,8 százaléka ugyan már vegán vagy vegetariánus, a nagy részük azonban továbbra is húsevő. 

„Ugyanazt a problémát látjuk az e-sportolók körében, mint a lakosság nagy részénél, még mindig túl sok hús és túl kevés zöldség van az étlapon. Különösen a vörös húsok fogyasztását kellene csökkenteni, mert azok negatív hatással lehetnek az egészségre” – mondta Froböse.

Rossz hír a korosabbaknak

Ahogyan a legtöbb hagyományos sportnál, úgy az e-sportolóknál is azok jutnak általában a csúcsra, akik már egészen fiatal koruktól kezdve arra teszik fel az életüket. Így minél később vág bele valaki, annál valószínűtlenebb, hogy a hobbiból profi karrier lesz. A német egyetem kutatása szerint egy profi gamer pályafutása meglehetősen rövid, és az általában tinédzserként belevágó fiatalok pályája a 20-as éveik közepére véget is ér. 

Ennek ellenére a skála meglehetősen széles, Johan „N0tail” Sundstein 2019-ben például 25 évesen lett a legtöbbet kereső e-sportoló, míg ugyanabban az évben Kyle „Bugha” Giersdorf 16 évesen nyerte meg a Fortnite Világkupát. Ingo Froböse professzor szerint ennek ellenére a megfelelő táplálkozás és testmozgás mellett ezek a karrierek akár plusz öt évvel is kitolhatók, ha a játékos odafigyel az egészségére. 

Ne csak nézzen, lásson is!

A számítógép előtt órákon át ülni még a munkában is rendkívüli megterhelés a szemnek, nemhogy az, ha valaki tényleg csak a képernyőt figyelve tölt el 10-15 órát.

„A számítógépes látás szindróma az American Optometric Association által használt kifejezés a szem digitális úton való megerőltetésére. A digitális eszközök túl gyakori használata szemfájdalmat, szemszárazságot, valamint nyak- és vállfájdalmat okozhat” – írja a texasi Optometry Center for Vision Therapy, kiemelve, hogy emiatt a távol- és rövidlátóknak is nagy nehézséget jelenthet a profivá válás. Hozzátették: „A tüneteket a tükröződés és a képernyő alacsony kontrasztja okozza, ami miatt a szem erősebben dolgozik, mint általában. A videójátékokhoz a szem állandó fókuszálása szükséges, ami gyakoribb számítógépes látás szindrómát eredményezhet, mint az elektronikus eszközök egyéb használata.”

A játékosok kék fénytől védő szemüvegekkel tehetnek leghatékonyabban a szem betegségei és károsodása ellen, illetve a legtöbb új gyártású monitor már alapvetően rendelkezik különböző szűrőkkel, amelyek megvédik a játékost a komolyabb károsodásoktól. 

(Borítókép:   Emanuele Cremaschi / Getty Images)