Lehet-e bűncselekményt elkövetni az űrben?

A világűr aranybullája, a nemzetközi űregyezmény (Outer Space Treaty vagy világűrszerződés) 1967 októberében lépett életbe 112 ország, köztük a nagyhatalmak részvételével – ha előtte törvénytelen vadnyugat is volt az űr, azóta már nem az. Rendelkezéseinek betartatása persze nem triviális, hiszen nem lehet minden űrhajó mellé rendőrt lebegtetni, de működésére jó példa, hogy az Egyesült Államok kongresszusa 1969-ben törvényben nyilvánította ki, hogy az Apollo–11 űrhajósai a nemzeti büszkeség szimbólumaként állítottak amerikai zászlót a Holdon, nem pedig azért, mert az USA területének tekintik az égitestet. A világ közben fordult egy picit, hiszen a magáncégek és milliárdosok is megérkeztek az űrbe, ezért fokozódik a fennforgások kialakulásának esélye.

A statisztika mindenesetre makulátlan: hivatalosan eddig senkit sem vádoltak meg vagy ítéltek el űrben elkövetett bűncselekmények miatt.

Kozmikus adóelkerülés

1970 áprilisában az Apollo–13 űrhajósában, Jack Swigertben nyomasztó mulasztás ötlött fel: elfelejtette kitölteni az adóbevallását. A történtek egyik oka, hogy Swigert beugró volt, egyik kollégája orvosi probléma miatt kényszerült kihagyni a küldetést, az űrhajós így az utolsó napokban került a legénységbe. Mire eszébe jutott az adóbevallás, már az űrben volt.

Swigert aggódva tájékoztatta tényállásról a földi irányítást, akik jót röhögtek rajta. Az űrhajós később hivatalos halasztást kapott az amerikai adóhivataltól „külföldi tartózkodásra” hivatkozva.

Banki visszaélés

2019 augusztusában a The New York Times arról adott hírt, hogy Summer Worden az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottságnál azzal vádolta meg korábbi feleségét, Anne McClaint, hogy bankszámlájára belépve törvényellenesen személyes pénzügyi információkhoz jutott.

A kisebbik csavar az ügyben, hogy a lap ezzel kiugrasztotta McClaint a szekrényből, és így Sally Ride és Wendy B. Lawrence után ő lett a harmadik leszbikus űrhajósnő. A nagyobb csavar, hogy az állítólagos elkövetés idején 400 kilométer magasságban, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodott. Az űrállomás üzemeltetéséről szóló nemzetközi szerződés értelmében a küldő ország törvényei vonatkoznak a fedélzeten tartózkodó űrhajósra, McClaint ezért a NASA képviselte az ügyben. A vádak nem bizonyultak valósnak, sőt végül az exfeleséget idézték bíróság elé két rendbeli hamis vádaskodás miatt.

Egy kis közveszély

2021 novemberében Oroszország az Sz–500 rakétaelhárító rendszer egyik rakétájával telibe találta katonai műholdját, a Kozmosz–1408-at. Az eszköz 37 éve keringett működésképtelenül a Föld körül, de személyautónak megfelelő, 1750 kilogrammos tömegéből következik, hogy rengeteg törmelékkel terítette be környezetét. 1500, radarral követhető darabját azonosították, emellett további több százezer kisebb szilánk keletkezhetett.

Különböző fegyverkísérletek 1959 óta folynak az űrben, de az orosz húzás komolyan kiverte a biztosítékot. Az 1967-es egyezmény szerint ugyanis űrbéli tevékenységek során tekintettel kell lenni mások biztonságára. Az űrszemét miatt azóta többször is módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályájának magasságát. Egy másodpercenként több kilométeres sebességgel mozgó festékdarabka egy puskagolyó mozgási energiájával rendelkezik, űrséta során egy ilyen találat azonnali halált jelent. Az Egyesült Államok hivatalosan is gondatlansággal vádolta Oroszországot. Kína nem kommentálta az eseményt, de hivatalosan is hírt adtak róla, hogy a fegyverkísérlet egyik maradványa 14 méterrel suhant el egyik műholdjuk mellett. 2022 áprilisában az Egyesült Államok törvényben rögzítette, hogy nem kísérleteznek az űrben műholdak megsemmisítésével.

Azért az oroszoknak is volt pár sérelmük: ők a Nemzetközi Űrállomás szándékos megrongálásával vádolták Serena Auñón-Chancellor amerikai űrhajósnőt, miközben az ő űrhajósaik kedvenc illegális tevékenysége az alkoholcsempészet a kozmikus viszonylaton.

(Business Insider)

(Borítókép: NASA / Getty Images)