Sámuel, Hajna
21 °C
32 °C

Miért van ilyen borzalmas idő mindenhol?

000 17R0F0
2018.07.23. 13:51

A globális felmelegedés mellett számos más tényező okolható azért, hogy az északi féltekén hetek óta szélsőségesen meleg és száraz az időjárás. A klimatológusok szerint az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagy sebességű széláramlás (jetstream), és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is tehet a mostani időjárásról.

  • Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot.
  • Több mint 50 erdőtűz – egy tucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban a hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt. 
  • Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. 
  • Japánban a két héttel ezelőtti esőzések után fellépő, napok óta tartó, több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet már 30 embert ölt meg, és több ezren kerültek kórházba a hőség miatt.
  • Montrealban már három hete tartósan 30 fok fölött van a hőmérséklet, míg tavaly nyáron csak kilenc ilyen napot regisztráltak. Tucatnyian haltak meg a hőség miatt. A montreali halottasház megtelt. Az illetékesek szerint példátlan, hogy a hőség ennyi halálos áldozatot szed.

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget. A legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.

Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami ma a bolygón zajlik. Szembeszökő szélsőségeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást; vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak az időjárásra.

– mondta Dann Mitchell, a bristoli Egyetem kutatója.

Az egyik ilyen tényező a a magas légköri nagy sebességű széláramlás az Atlanti-óceán fölött. A Föld felszíne fölött öt-hét kilométerre kelet-nyugati irányú széláramlás irányítja a bolygó időjárását. A gyengébb jetstreamek nyugodt, csendes napokat eredményez.

A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magasnyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött.

– mondta Mitchell.

Egy másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja, ami az egész északi-féltekére hatással van. A jelenséget a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló kölcsönhatás eredményezi.

A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő. Természetesen, az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a XX. században.

– mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól.

A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van egy lényeges különbség 1976 és napjaink között.

Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat.

(MTI)

(Borítókép:  Erdőtüzek a svédországi Karbole közelében, 2018. július 15-én. Fotó: AFP  / TT News Agency / Mats Andersson)