A háború lökheti a zöldenergia karjaiba a világot

Ugyan egy háborút csak nagyon ritka esetben lehet egy mondatban említeni a jó szóval, azonban a komoly veszélyek ellenére környezeti szempontból még az orosz–ukrán konfliktusból is származhat előnye a Földünknek. Az üvegházhatású gázok kibocsátása évek óta a legnagyobb fejfájást okozza a klímakutatóknak, az Oroszországot érintő szankciók miatt a korábbi, 2050-es vállalással szemben azonban már jóval korábban teljesen karbonsemlegessé válhat Európa, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is – írja a Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború kirobbanását követő első napokban reménykedhetett csak abban, hogy az Oroszország gázvezetékeitől függő államok nem szabnak ki komoly szankciókat rájuk, azonban terve nem vált be. Az európai államok emellett elkezdték a tiszta, megújuló zöldenergiára való átállás sürgetését is, és ennek köszönhetően a jövőben akár kétharmadára csökkenhet az orosz gáztól való függőség a kontinensen. Emellett az Egyesült Királyság olyan energiabiztonsági stratégia kidolgozásán munkálkodik, amely a megújuló energiaforrásokat helyezi előtérbe, míg a tengerentúlon az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden is törekszik a legkörnyezetkímélőbb alternatívákat megtalálni.

A társadalmi és környezeti tényezőket előtérbe helyező, fenntartható pénzügyi befektetésekkel foglalkozó cég, a Generation Investment Management társalapítója, David Blood szerint az ukrajnai háború biztosan felerősíti majd a zöldenergia iránti keresletet.

Az irónia az egészben, hogy ezt a háborút a Nyugatnak az orosz szénhidrogénektől való függése finanszírozza. Mára jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szénhidrogének nemcsak környezeti szempontból fenntarthatatlanok, hanem világunk társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetét is gyengítik. Ez a háború még több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy miért nincs vesztegetni való idő a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra a tisztább jövő felé

– vélekedett Blood. 

Az üzletember mellett azonban többen úgy érzik, Putyin nem alapozhat tovább arra, hogy a Nyugat gázfüggősége miatt nem sújtják Oroszországot súlyos szankciókkal. 

„A szén-dioxid-mentesség új lendületet kapott, ami vélhetően meglepte magát Putyint is, mivel eddig örült, hogy a klímaválságot a Nyugaton belüli ellentétek szítására használhatja” – vélekedett Rachel Kyte, a Világbank korábbi klímaszakértője.

Kyte szerint az, hogy az Európai Unió országai megegyeztek arról, hogy 2050-ig teljes mértékben karbonsemlegesek lesznek, elősegítette, hogy Putyin minél hamarabb kénytelen legyen végrehajtani területi ambícióit Ukrajnában. 

Minél több idő telik el, úgy csökken a fosszilis tüzelőanyagok iránti étvágy. A Nyugatnak az orosz üzemanyagtól való elfordulása valószínűleg nem volt része Putyin számításának

– folytatta a szakértő. 

Az ENSZ évek óta tartó klímatörekvéseivel ugyan sosem ment nyíltan szembe Oroszország, a Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok klímamegbízottjaként dolgozó Todd Stern szerint a segítséget sem vitte túlzásba az orosz fél. 

Ennek ellenére az orosz elnököt nem tartják klímatagadónak, hallgat a szakértőire, akik már évekkel ezelőtt világossá tették számára, hogy a szén-dioxid kibocsátása milyen hatással lesz az egész Földre. Az elnök azonban nemhogy hátrányt, még előnyt is remélhet a negatív környezeti hatásoktól, az Éghajlatváltozási Kormányközeli Testület (IPPC) február végi jelentése szerint ugyanis az elkövetkezendő évek kedvezni fognak Oroszországnak a búzatermelés tekintetében. Emellett Vlagyimir Putyin kihasználná az északi jégsapka rohamos olvadását is, amellyel új hajózási útvonal nyílhat meg az oroszok számára, és és ami megkönnyítheti az olaj és a földgáz fúrását. 

Bill Clinton korábbi amerikai elnök környezetvédelmi tanácsadója, Paul Bledsoe szerint az Ukrajna ellen offenzívát indító elnöknek nincsenek aggályai afelől, hogy klímakatasztrófát okoz, mindaddig, amíg neki abból előnye is származhat. 

Putyin hatalmas új olaj- és gázfejlesztéseket tervez az Északi-sarkvidéken. Ezek elpusztítanák ezt a törékeny régiót, többek között a globális klímastabilitás szempontjából kulcsfontosságú sarkvidéki tengeri jég eltűnésének felgyorsításával. Az orosz elnök emellett semmit sem tett a szibériai tundra olvadásának megakadályozása érdekében, és ez óriási új metánkibocsátást fog eredményezni. Putyin éghajlati törvényen kívüli állammá tette Oroszországot

– vélekedett Bledsoe. 

Az optimista elemzések szerint az Ukrajnában zajló konfliktus felgyorsíthatja azon törekvéseket, amelyek elősegítik az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megújuló energiákra való átállását. Ennek azonban az ellenkezőjeként is elsülhet a háborús helyzet, ugyanis a fosszilis tüzelőanyagok szerepének kiterjesztését is eredményezheti, amely ha megvalósul, szinte biztosan lehetetlenné válik, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot. 

Ugyan a szén-dioxid-kibocsátás valóban csökkenhet akár a fosszilis energiaforrások hiányában vagy azok mellőzése miatt, azonban maga a háború akár árnyékot is vethet az elmúlt és az elkövetkezendő időszak klímatörekvéseire, a katonai, gazdasági és diplomáciai gondok miatt pedig az országok kormányai is meglehetősen rossz helyzetben lesznek ahhoz, hogy a klímaváltozás gondjaival érdemben tudjanak foglalkozni. 

A háború intenzív összpontosítást igényel, így csökkenti a vezetők éghajlatra való összpontosítását. Amikor nagy dolgokat akarsz véghez vinni, az elviheti a fókuszt a többi dologról

– vélekedett Todd Stern. 

(Borítókép: Rakétatámadás ért egy üzemanyagtartályt Kijevben, Ukrajnában 2022. március 12-én. Fotó: REUTERS / Thomas Peter)