Tényleg lehet alvás közben nyelvet tanulni?

A horkolásos tanulás módszerét már Aldous Huxley felvetette a Szép új világban. Nem is csoda, hiszen óriási ötlet, hogy a tétlen szuszogás alatt is elsajátíthatunk valami újat, de vajon tényleg működik-e? Ma már tudjuk, hogy az agy alvás közben is aktív, és reagál a külvilág információira.

Csak tíz éve ismert, hogy az agy képes új információkat megtanulni alvás közben. A korai kísérletekben hangokat illatokkal és szagokkal párosítottak, így derült ki, hogy az agy emlékszik alvás közben is. A dohányzásról való leszokásban komoly sikereket értek el azzal, hogy alvás közben a dohányszagot a rothadt halak kellemetlen szagával kötötték össze, az ezt megtapasztaló ébredők 35 százalékkal kevesebb cigit szívtak a rossz élmény hatására. Ezután kezdték vizsgálni, hogy a szunnyadó agy képes-e összetettebb tanulásra, például egy idegen nyelv elsajátítására.

A párizsi teszt

Sid Kouider, a Párizsi Egyetem munkatársa Maxime Elbazzal és Damien Légerrel, a Párizsi Kórház kutatóival kidolgozott egy módszert a japán szavak alvás közbeni elsajátítására.

A japán egy viszonylag egyszerű szerkezetű nyelv, és más ázsiai nyelvekkel ellentétben kevés benne az ékezet, ráadásul a franciához hasonló hangregiszterrel rendelkezik. A párizsi kísérletben huszonkét fiatal, japán vagy egyéb ázsiai nyelvet nem ismerő felnőttet teszteltek alvás közben japán tanulására. Éber állapotban hang- és képpárokat mutattak nekik, például egy kutya ábráját, amihez ugatást játszottak le. Majd jött az alvós fázis, amikor hallhatták a kutyahangokat és a japán eb szót (inu). Amikor felébresztették őket, össze kellett párosítaniuk a kutya képét az alvás közben hallott inu szóval. Jól be tudták azonosítani a kutyát, de ez persze lehetett szerencse is, úgyhogy megkérdezték tőlük, mennyire biztosak a dolgukban. Nem voltak azok, és ugyanolyan bizonytalanok voltak, ha rossz, és akkor is, ha jó választ adtak. Ez azt bizonyította, hogy az emberek nem tudják, milyen információkat tanulnak meg alvás közben.

Mi történik horkolás alatt?

Az EEG-hullámok megfigyelésével meg tudták jósolni, hogy ébredéskor mely szavakra emlékeznek, mert a rögzültek több lassú hullámot generáltak, mint az elfelejtett kifejezések. Ezek az eredmények is egy nemrég megjelent publikáció következtetéseit támasztják alá: a lassú agyhullámoknak van nagy szerepük az alvás közbeni tanulásban.

Az alvó agy tehát meg tud tanulni új szavakat, és jelentést is társít hozzájuk, de vajon mindenki képes erre? Egyelőre azt sem tudni, hogy hosszú távon fennmarad-e a megtanult információ, és függ-e az egyéni memória kapacitásának különbségeitől.

De az kiderült, hogy az öntudatlanul végbemenő alvós tanulás sokkal kevésbé hatékony, mint az ötször eredményesebb, ébrenlét alatt történő gyors és tudatos információelsajátítás. Az optimális tehát talán az, ha a nappali és az éjszakai tanulást egymás kiegészítőinek tekintjük, és az alvásra inkább mint az ébren bevitt információk megszilárdítására tekintünk, és nem fő tanulási formára.

(Borítókép:  Andrew Lichtenstein / Corbis / Getty Images)