Amerikai kutatók szerint jobban bírjuk a fájdalmat, ha elég sokszor látjuk szeretteink, vagy Benjamin Franklin arcképét. Kicsoda Benjamin Franklin? Neki köszönhető az USA függetlenné válása, de a cikkben leírt tudományos kutatás szempontjából sokkal fontosabb, hogy az ő arcképe látható a százdolláros bankjegyen.

A Minnesotai Egyetem tudósai a kísérleti alanyok felével kötegnyi pénzt számoltattak, egész pontosan 80 darab százdollárost (ami 1,4 millió forintot ér). A másik csoport tagjai csak üres papírt kaptak.

Ezután mindenki kínzóan meleg vízbe mártotta bele a kezét. A kutatók egyrészt mindegyiküknél mérték, hogy mennyi ideig bírja bent tartani karját, másrészt megkérdezték az alanyokat, hogy milyen erősnek érezték fájdalmukat. Az eredmény: a pénzszámlálók jobban bírták a fájdalmat.

A szakemberek szerint a kísérlet megerősítette azt a feltételezést, hogy az agy képes enyhíteni a fájdalmat gyógyszer nélkül is. A tudósok szerint azok, akik többre értékelik magukat, jobban tűrik a kínokat.

A Los Angeles-i Egyetem kutatói egy másik hasonló kísérletben arra jutottak, hogy egy szeretett személy fényképének nézegetése szintén segít a fájdalom elviselésében. 

A fura szerzetre Szecsuán tartományban bukkantak a vadászok a helybéli lakosok bejelentése nyomán, akik egy medvét véltek látni. Az állat farka a kenguruéra hasonlít, mondta a keleti jetit befogó vadászok egyike, Lü Csin.

A keleti jeti (forrás: youtube.com)

A lény által kiadott hangok viszont egyáltalán nem olyanok, mint a medvéké. "Mintha egy macskát hallanánk, amely állandóan szólongat valakit: lehet, hogy társait hívja, de előfordulhat, hogy ő faja utolsó képviselője" – mondta a vadász.

A környékbeli legendák az erdőségekben élő olyan medvéről szólnak, amely valaha ember volt. Sokan úgy vélik, hogy ezt a lényt fogták be. A rejtélyes állatot a tervek szerint elszállítják Pekingbe, ahol DNS-vizsgálatnak vetik alá.

Az idősebbeknek mindenekelőtt „társadalmi bölcsességük” nagyobb, ami az emberek közötti nézeteltérések elsimításában, és nem a lexikális tudásban vagy éppen a távkapcsoló kezelésének ismeretében merül ki – mutattak rá a Michigani Egyetem Richard E. Nisbett vezette kutatói.

A kutatásból kiderült: a korosabbak a fiataloknál és a középkorúaknál nagyobb eséllyel ismerik fel az értékkülönbségeket, fogadják el a bizonytalanságot és látják be, hogy a dolgok idővel változnak. Az életkor hatása a bölcsességre a társdalom minden rétegében érvényesül – írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban.

Az Egyesült Államokban élő idősek talán nem tudják, hogy kezeljék a számítógépet és a távirányítót, de az eredmények arra utalnak: az idősek előnyben vannak a társadalmi gondok elemzésében – fogalmazott Nisbett. „Remélem, mindez bátorítólag hat majd az emberekre, hogy elismerjék, az idősek is részesei lehetnek a társadalom ügyeiről szóló gondolkodásnak” – tette hozzá.

Kutatásukba a szakemberek 247 michiganit vontak be, a részvevőket kor szerinti megoszlásban (25-40 év, 41-59 év, illetve 60 év felett) vizsgálták. Az alanyoknak külföldi országok konfliktusos helyzetének lehetséges kimeneteleiről kellett véleményt alkotniuk. Az eredmények szerint az anyagi helyzet, a képzettség, valamint az intelligencia ugyan nagyban hozzájárul a fokozott bölcsességhez, de nem jelenti azt, hogy az értelmiségiek feltétlenül bölcsebbek lennének.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők több alkoholt fogyasztanak, mint kevésbé tanult társaik, derült ki londoni kutatók vizsgálatából. Az egyetemet végzett nők csaknem kétszer akkora eséllyel isznak naponta alkoholt, és az alkohol nagyobb eséllyel válik káros szenvedélyükké.

A férfiak esetében kevésbé mutatható ki hasonló összefüggés a végzettség szempontjából.

A London School of Economics kutatásában több ezer 39 éves nő és férfi életét követték nyomon évtizedeken keresztül, az összes vizsgált alany 1970-ben született, írja a Telegraph.

A kutatás szerint a nők várható alkoholfogyasztási szokásai már akár az általános iskolai felmérésekből megjósolhatók. Az iskolásként jobb eredményeket elérő kislányok később 2,1-szer nagyobb eséllyel ittak naponta felnőttként.

A kutatást vezető Francesca Borgonovi és Maria Huerta több lehetséges magyarázattal is szolgált megfigyelésükre. A tanultabb nők szerintük később vállalhatnak gyereket, vagy éppen aktívabb társasági életet élhetnek, mint kevésbé képzett társaik.

A házasságban élő férfiaknál háromszor, a nőknél kétszer nagyobb az elhízás esélye, derítették ki görög tudósok. Kutatásukban tizenhétezer 20 és 70 év közötti párt vizsgáltak, írja a Telegraph. A házaspárok kevesebbet sportoltak, kevesebbet szeretkeztek, egészségtelenebbül étkeztek, viszont elégedettek voltak életmódjukkal. Kiderült, hogy szeretnek együtt enni, tévét nézni, és ételt rendelni.

Az egyik szaloniki egyetem kutatói megállapították, hogy a házasság előtt az emberek odafigyeltek a kinézetükre, vonzók akartak lenni, az esküvő után viszont elengedték magukat.

Tanulmányukban azt javasolják a házaspároknak, hogy sportoljanak, mellőzzék a nasikat, helyette fogyasszanak sok gyümölcsöt, zöldséget és használjanak olivaolajat. Ha az egyik fél diétázni kezd, akkor általában a másik is követi, mondta Dimitrisz Papazoglou.

A terhességhez kapcsolódó mítoszokhoz tartozik (csakúgy mint az uborkaevés), de most kutatás is megerősítette, hogy a terhesség valóban feledékennyé teszi a nőket.

A kismamák főként a szülést közvetlenül megelőző hónapokban veszítenek emlékezőképességükből - mondta el egy machesteri konferencián Diane Farrar, az angliai Badford Egészségügyi Kutatóintézet munkatársa.

A kutatók azt gyanítják, hogy a terhesség miatt megváltozott hormonszint kihat az agynak azokra a területeire, amelyek az emlékezésért felelősek. Hogy ez a folyamat pontosan hogyan zajlik, még rejtély. Farrar szerint a hézagos emlékezőképesség a várandósság negyedik hónapjában üti fel a fejét, és a szülés után akár három hónnappal is tapasztalható.

A tesztek során 23 állapotos és 24 nem állapotos nő memóriáját vetették össze, de vizsgálták a hangulatukat is. Az eredmények azt mutatták, hogy a kismamáknál magasabb a depresszió kockázata. A nők hangulata azonban a szülést követően ismét javult, amiért megint csak a hormonok lehetnek felelősek.

Egy brit vizsgálat során nők és férfiak összehasonlításából kiderült, hogy az előbbiek sokkal jobb eredményt értek el az emlékezésben, igaz, a tanulmány kizárólag a szavak megjegyzésére korlátozódott.

A Londoni Egyetem kutatói 9600 egyidős ember bevonásával mérték fel az emberi emlékezetet. A résztvevők tíz szót hallgattak meg, amelyeket kettő és öt perc múlva kellett fejből elismételniük. A nők ennél öt, a második vizsgálatnál nyolc százalékkal jobban teljesítettek a férfiaknál. Ugyanez jellemezte a harmadik feladatot, amikor adott betűket kellett megtalálni egy mátrixban. A nemek csupán akkor végeztek fej-fej mellett, amikor egy percen belül kellett a lehető legtöbb állatnevet felsorolni.

A különbségek oka egyelőre tisztázatlan. Más kutatások arra utalnak, hogy a nők magasabb ösztrogénszintje jobban ellátja a hippokampuszt - magyarázta a kutatás vezetője, Brian Dodgeon. Az agynak ez a területe felelős a szavak megjegyzéséért. Az állatneves teszt esetében azonban a rendszerezési képességeken múlik az eredmény. Itt az ér el sikert, aki kategóriákat képez, mint például állatok a ház körül, a vízben vagy a szárazföldön.

A kutatásban részt vevő személyek 1958 egyazon hetében születtek. Azóta figyelemmel kísérik életüket, így az eredményeket korrigálni tudták a szociális tényezőkkel. Kiderült, hogy az életvitel döntően befolyásolja az emlékezetet. A nemdohányzók és exdohányosok sokkal jobb eredményt értek el dohányzó társaiknál, míg a kis mértékben fogyasztott alkohol enyhén javított az emlékezőképességen. A mozgás is hasznosnak mutatkozott. Aki legalább havonta egyszer úszik vagy fut, csupán ezáltal akár hét százalékkal is képes növelni emlékezőképességét.

Az ikreket, illetve hármasikreket nevelő szülők 28 százaléka dönt a különköltözés, vagy a válás mellett, míg más családok esetében ez az arány 24 százalék. A különválás egyik legfőbb oka anyagi problémákra vezethető vissza - derítették ki brit kutatók Az ikreket nevelő családok problémái és életkörülményei című tanulmányukban.

A kutatás azt mutatja, hogy az ikrek születése után a családoknak komoly anyagi problémákkal kell szembenézniük. Az egykéket nevelő háztartásokhoz képest kétszer akkora eséllyel kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe és nagyobb valószínűséggel lesznek kénytelenek felélni az összes tartalékukat. A szülők nehezen tudják előteremteni a gyermekneveléshez kötődő költségeket, például a nyaralások, az iskolai egyenruhák, a születésnapi zsúrok, vagy akár csak egy bicikli árát - mondta el a Daily Telegraph-nak a tanulmány szerzője, Steve McKay.

Az ikerszülés leginkább az idősebb és házasságban élő pároknál fordul elő, akik ráadásul munkaviszonyban vannak. Ezeknek a tényezőknek éppen, hogy védelmet kellene nyújtaniuk az alacsony jövedelemmel és a nélkülözéssel szemben. Így tehát aggasztó, hogy az ikreknek sokkal több dologról kell lemondaniuk, mint az egykéknek, és hogy a szüleik nagyobb eséllyel döntenek a különköltözés és a válás mellett - mondta a Birgmingham Egyetem Szociálpolitikai tanszékének kutatója.

A tanulmány a The Millennium Cohort Study nevű felmérés és az éves Family Resources Survey adatait dolgozta fel, utóbbi a brit kormánynak szolgáltat statisztikai adatokat az országban lévő szegénység és alacsony jövedelmek mértékéről. Az adatok szerint az ikreket nevelő családok 62 százaléka került komoly pénzügyi válságba a gyerekek születése után, míg más családokban ez az arány csak 40 százalék volt.

Minél alacsonyabb a várható élettartam és minél gyakoribbak a fertőző betegségek egy adott országban, annál inkább előnyben részesítik a nők a maszkulin arcvonású férfiakat - állapította meg kutatócsoportja közreműködésével Lisa DeBruine, az Aberdeeni Egyetem tudósa. A Royal Society, a brit tudományos akadémia Proceeding B című kiadványában megjelent tanulmány szerint a párválasztás ősi asszociációkra vezethető vissza: a nők a férfias arcvonásokat a genetikai egészséggel kapcsolják össze, így próbálják meg növelni az ellenállóbb utódok nemzésének lehetőségét. Ennek a jelenségnek azokban az országokban van igazán jelentősége, ahol az egészség kiemelkedően fontos a túlélés szempontjából.

Az erős, férfias vonásokkal rendelkező férfiak ugyanakkor kevésbé őszintének, az együttműködésre kevésbé hajlamosnak hatnak és inkább a rövidtávú kapcsolatokban tűnnek érdekeltnek. Ez megmagyarázza, a fejlett országokban élő nők miért favorizálják kevésbé a férfias férfiakat. A vizsgálat során 4794 tizenhat és negyven év közötti nő értékelte különböző férfiak fotóját. DeBruine és csapata a képeket egy grafikai programmal is átalakította, így az egyes portréknak férfias és egy nőies változata is született. A kutatásban összesen harminc ország, például Németország, Brazília, Kanada, Oroszország és Svédország vett részt.

Az eredményeket összehasonlították az Egészségügyi Világszervezetnek az adott országok egészségügyi állapotára vonatkozó statisztikáival. Ide tartozik a gyermekek és felnőttek halálozási rátája, a várható élettartam illetve a fertőző betegségek miatt bekövetkező halálesetek száma. A tanulmány megállapítása szerint bár a maszkulin férfiak preferálása függ az adott ország egészségügyi indexétől, független az átlagéletkortól és az egyéni párválasztási stratégiáktól. Mivel a kutatásban résztvevő országok mindegyike viszonylag magas fejlettségi szintű, további vizsgálat tárgyát fogja képezni, hogy a megállapítás vajon a nagyon szegény országokban is megállja-e a helyét.

A rénszarvasok amellett, hogy tökéletesen alkalmazkodtak a sarkköri élethez, lemondtak biológiai órájukról is - fedezték fel brit kutatók. Az élőlények biológiai órája irányítja alapesetben a hormonok véráramba kerülését a különböző napszakokban. Elsősorban a melatonin nevű hormon szintje fontos, az határozza meg az alvás időpontját.

A rénszarvasoknál, úgy tűnik, hiányzik ez a belső metronóm - mondta Andrew Loudon, a Manchesteri Egyetem kutatója. Ehelyett a melatonin termelését közvetlenül a fény, illetve a sötétség befolyásolja, anélkül, hogy felismerhető lenne egy 24 órás napi ritmus. A rendszeresség valószínűleg inkább zavaró lenne északon, ahol hetekig tartó sarki éjszakák éppúgy előfordulnak, mint az éjféli nap - írják Loudon és kollégái a Current Biology című folyóiratban.

A két gyereket vállaló szülők a legegészségesebbek, állapították meg brit és norvég tudósok a Social Science & Medicine Journalban megjelent kutatásukban. Harminchárom éven át vizsgáltak meg másfél millió norvég nőt és férfit, írja a Telegraph.

Kutatásuk szerint az optimális gyermekvállalás számos betegség és kedvezőtlen állapot kialakulásának esélyét csökkenti, kezdve a ráktól a szívbetegségeken át egészen az alkoholizmusig.

A kutatók szerint leginkább azok vannak veszélynek kitéve, akiknek nincs gyerekük, vagy csak egy gyerekük van. Az ilyen vizsgált személyeknél különösen gyakori volt az alkoholizmus előfordulása, a nőknél főleg szív- és érrendszeri problémákat, míg a férfiaknál a tüdőt érintő betegségeket figyeltek meg. A kutatók feltételezése szerint az ebbe a csoportba tartozó emberek kevésbé figyelnek oda egészségükre.

A sokgyerekes családokban is számos betegség fordult elő, ugyanakkor a vizsgált nőknél a többi csoporthoz képest kisebb volt a mellrák kialakulásának esélye. A kutatók feltételezése szerint a négy vagy több gyerekkel járó stressz viselheti meg a szülők egészségét.

A University of Missouri amerikai egyetem kutatói azt vizsgálták egy kísérletsorozatban, milyen tudat alatti hatások érnek egy diákot vizsga közben, és azok milyen hatással vannak a teljesítményére, és a teszt végeredményére. Tanulmányukat a British Journal of Educational Psychology szakfolyóirat közölte.

A kísérletben 131 egyetemista vett részt, akik kölünféle teszteket töltöttek ki, véletlenszerű csoportokra osztva. Az egyes csoportok ugyanazokat a kérdéseket kapták, és a teszt kitöltésének körülményei között egyetlen különbség volt: a tesztlapokon az A, az F, illetve a J betű volt feltüntetve a sarokban. Az A az angolszász osztályozási rendszerben az ötös osztályzatot jelenti, az F az elégtelent, míg a J semmit.

A háromszor megismételt kísérlet azt mutatta, hogy az osztályzatok látványa tudat alatt valóban befolyásolja a diákokat: az A inspirálólag hat, az F frusztrálóan, a J pedig sehogy. Ennek megfelelően a legjobb pontszámokat rendre az A csoport érte el, a legrosszabbakat az F, a J pedig a kettő között teljesített. Az A és az F csoport eredményeinek átlaga között másfél pontnyi különbséget mértek a 12 pontos tesztben.

A kutatást vezető pszichológusok, Dr Keith Ciani and Dr Ken Sheldon szerint a tanulság az, hogy a tanulás, és a vizsgák környezetének kialakítása nagy hatással van a diákok teljesítményére, és a tantermekben elhelyezett inspiráló feliratokkal sokat lehet javítani a tanulók eredményein.

Holland kutatók adatokkal támasztották alá, hogy a depressziós embereknél nagyobb az elhízás kockázata, ugyanakkor az elhízottak között nagyobb a depresszió veszélye.

A leideni egyetemi orvosi központ munkatársainak megállapítása szerint az elhízás az eredetileg nem depressziós emberek körében 55 százalékkal emelte a betegség megjelenésének kockázatát, ugyanakkor a depresszió a korábban normál testsúlyú embereknél 58 százalékkal növelte az elhízás kockázatát.

Floriana S. Luppino kutatásvezető elmondta, hogy vizsgálatuk célja kifejezetten az összefüggés irányának felmérése volt, nem az egyéni kockázat mértékét vagy annak változását keresték. Az elemzéshez tizenöt, korábban megjelent, összesen 58 ezer emberre kiterjedt tanulmány adatait használták fel a kutatók. Míg az elhízás és a depresszió között oda-vissza ható kapcsolatot találtak, ugyanez nem volt érvényes a túlsúly és a depresszió viszonyára.

Az elemzés szerzői szerint megállapításaik nagyobb arányban jellemzőek az amerikaiakra, mint az európaiakra - legalábbis az alapul vett tanulmányok eredményei ezt mutatták.

A brit Institute of Food Research kutatóintézet végzett nagyszabású kutatást a friss és a fagyasztott zöldségekről. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a fagyasztott zöldség sok esetben több tápanyagot tartalmaz, mint a friss. Ennek oka az, hogy a friss valójában sosem igazán friss. Bár a szupermarketekben kapható zöldségek 80 százaléka négy napnál kevesebb ideje lett betakarítva, előfordul, hogy akár két hét is eltelik a zöldség vagy gyümölcs leszedésétől addig, hogy a vásárló végül megegye azt.

A kísérletek szerint 16 nap alatt a zöldségek nagyban veszítenek tápanyagtartalmunkról: a zöldbab például 45 százalékot, a brokkoli 25-öt, a sárgarépa pedig 10-et. A leszedés után azonnal lefagyasztott zöldségnél ez a veszteség nem lép fel, így táplálóbb és egészségesebb lehet, mint a friss – áll a fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó cég, a Birds Eye megbízásából készült tanulmányban.

Genfi tudósok megtalálták a tökéletes feleség képletét, írja a Telegraph. A menyasszonynak öt évvel kell fiatalabbnak lennie, hasonló kulturális környezetből kell érkeznie és okosabbnak kell lennie leendő férjénél.

A boldog házasságban élő férfiakat kisebb valószínűséggel sújtja agyi katasztrófa, mint az egyedül, vagy boldogtalan házasságban élő társaikat - derült ki egy izraeli kutatásból. A szakemberek szerint az egyedülálló, vagy sikertelen házasságban élő férfiak esetében 64 százalékkal magasabb az agyi katasztrófa kialakulásának kockázata, mint a boldog, kiegyensúlyozott házasságban élő társaiknál. Sőt, boldogtalan családfőként, vagy agglegényként egy férfinak ugyanakkora esélye van az agyi katasztrófára, mint a cukorbetegség kialakulására.

A tanulmány 10 059 köztisztviselő és önkormányzati alkalmazott életét követte figyelemmel 1963 óta isémiás szívbetegségekkel (a vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti oxigénhiányos állapotokkal) foglalkozó kutatásban. Két évvel az első felmérést követően a résztvevőket arról kérdezték, hogy sikeresnek, vagy sikertelennek tartják-e a házasságukat, illetve, hogy voltak-e egyáltalán valaha házasok. Ezután 1997-ig a különböző halálozási- és egyéb nyilvántartási adatokon keresztül követték figyelemmel a férfiakat, hogy megvizsgálhassák haláluk körülményeit.

Uri Goldbourt, a Tel Aviv Egyetem munkatársa szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy milyen fontos a férfiak számára a jó párkapcsolat. Nem gondoltam volna, hogy a rossz házasságnak ilyen kiemelkedő statisztikai jelentősége van – hangoztatta. A vizsgálat a nőkre egyáltalán nem terjedt ki, és bár a családi állapot és annak sikeressége valószínűleg hasonló hatással van rájuk is, szükség van e téren is önálló kutatásra - mondják a szakemberek.

A rendszeresen cigarettézóknak alacsonyabb az átlagos intelligenciahányadosuk, mint a nem dohányosoknak, derítette ki egy 20 ezer fővel végzett felmérés Izraelben. A Sheba Medical Center kutatóközpont orvosai a hadseregbe besorozott fiatalok egészségügyi adatait elemezték, és arra jutottak, hogy minél többet dohányzik valaki, annál gyengébben teljesít az intelligenciateszten. Napi egy doboz cigaretta átlagosan 7 IQ-pont lemaradást jelent a nem dohányosokhoz képest az Addiction szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A vizsgálatban csak azok vettek részt, akiket az orvosi vizsgálat alkalmasnak talált a katonaságra. Az izraeli 18 éveseknek a statisztika szerint 28 százaléka dohányzik (legalább napi egy szál elszívásával lehetett ebbe a kategóriába kerülni), 68 százalék mondta azt, hogy sosem dohányzott, a maradék pedig már leszokott róla. A kutatás szerint a dohányosok akkor is kimutathatóan alacsonyabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, ha azonos családi és anyagi hátterű, azonos iskolázottságú tesztalanyokat hasonlítottak össze.

A nem dohányzók átlagosan 101 pontos IQ-t mutattak fel a teszten, a napi 1-5 szálat fogyasztók átlagos eredménye 98, az egy dobozzal fogyasztóké 94, míg az ennél is többet füstölőké 90 pont volt.

A kutatók szerint a jelenségre inkább az a magyarázat, hogy általában a kevésbé intelligens emberek szoknak rá a dohányzásra, és nem az, hogy maga a dohányzás butít. Ebből fakad az is, hogy ha valaki leszokik a dohányzásról, attól nem lesz okosabb. Megjegyzik azt is, hogy esetleg torzíthatja az eredményeket, hogy az IQ-teszt kitöltése közben nem volt szabad rágyújtani.

Az amerikai Georgia Gwinnett College egyetem tudósai arra keresték a választ nagyszabású kutatásukban, hogy mennyire van bevésve az agyunkba, hogy a férfiak milyen alakú nőket tartanak vonzónak. Mint kiderült, a férfiagy az úgynevezett homokóra-alakra (nagy mell, vékony derék, széles csípő) indul be, az ilyen látvány az agynak ugyanazokat a régióit aktivizálja, amit az alkohol, és a drogok többsége.

Az amerikaiak Plos One orvosi szaklapban megjelent tanulmánya egy kísérleten alapult, amiben 14 tesztalany (mind férfi, az átlagéletkorul 25 év) vett részt. Olyan nők körvonalait ábrázoló képeket kellett osztályozniuk, akik kozmetikai műtéten estek át: a derekukról eltávolított zsírszövetet ültették vissza csípőtájékon. A tesztalanyok vonzóbbnak találták a műtét utáni képeket, amit alátámasztott az is, hogy közben folyamatosan figyelték az agyi aktivitásukat, és a homokóra-típusú nők képeinél észlelték az említett agyterületeken a megemelkedett aktivitást. Egy 2005-ös brit felmérés szerint egyébként a nőknek mindössze 8 százaléka ilyen alkatú.

A kutatók szerint a felfedezésük segíthet a merevedési zavarral küszködők és a pornófüggők kezelésében.

„Brit kutatók számos olyan kulcsfontosságú tudományos felfedezés és technológiai fejlesztés részesei voltak, amelyek vezető hírként szerepeltek-szerepelnek a médiában. Ugyanakkor vajmi keveset tudunk ezekről a személyiségekről, akik megváltoztatták világunkat” – hangsúlyozta közleményében Rob Perk, a brit nemzeti könyvtár, a British Library projektjének kurátora. Nem készültek hangfelvételek a XX. századi brit tudomány olyan nagyságaival, mint a modern informatika atyjának tartott Alan Mathison Turing (1912-1954) matematikus, Archibald Vivian Hill (1886-1977) Nobel-díjas fiziológus, vagy Christopher Cockerell (1901-1999) fejlesztőmérnök, aki 1955-ben jelentett be szabadalmi jogot az általa megalkotott légpárnás hajó modelljére.

Nem sokkal jobb a helyzet a kortárs brit tudósok esetében sem, közülük igen kevéssel készültek eddig hosszú beszélgetések. Nem végeztek személyes emlékeken és tapasztalatokon alapuló átfogó történelmi kutatásokat a brit tudományos törekvésekről és felfedezésekről. A brit tudomány elbeszélt történelme projekt keretében egyrészt meginterjúvolják a szigetország neves tudósait, másrészt rögzítik az utókornak a kevésbé ismert műszaki szakemberek és kutatónők emlékeit is. Az egyenként 10-15 órás hanganyagokat rövidebb videofelvételekkel egészítik ki.

A program a második világháború végétől napjainkig terjedő időszak brit tudománykultúráját kívánja felvázolni, a kulcsfontosságú eseményeket, módszereket és helyszíneket dokumentálva. Az archívum anyaga négy fő téma köré csoportosul, amelyek a XX. századi tudomány karakterét és főbb trendjeit tükrözik.

Harry Kroto brit Nobel-díjas kémikus szerint a projekt nagy segítséget jelent a brit tudomány megértéséhez. „A személyes emlékekre és tapasztalatokra építkező program egyedülálló szerepet tölt be, hiszen betekintést enged a tudomány világába, rávilágítva a kutatók motivációjára, s arra a befolyásra, amelyet a művelt és felvilágosult társadalomra gyakoroltak” – hangsúlyozta. A projekt a www.bl.uk/historyofscience weboldalon érhető el.

A kutatók rendszeresen megkeresnek 21 000 férfit és nőt, arra kérve a felmérés résztvevőit, hogy egytől hétig osztályozzák közérzetüket, megelégedettségüket - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

Mint kiderült, a kamaszkortól egészen negyvenig csökken a boldogságérzet. A továbbiakban, 46 éves korig kiegyenlítődnek a pozitívumok és negatívumok, innentől viszont egyre jobban érzik magukat az emberek, akik 74 éves korban a legboldogabbak. Míg a tinédzserkor végén a boldogságindex 5,5, negyvenéves korra ez a mutató 5-re esik vissza, a hetvennégy évesek esetében viszont eléri az 5,9-es szintet.

A kutatók szerint - akik vizsgálataikról a Social Indicators Research című szaklapban számoltak be - nincs mit csodálkozni a hetvenesek megelégedettségén. Míg a 20-30-as korosztályok a családalapítással, házvásárlással, karrierépítéssel vannak elfoglalva, az idősebbeket már kevesebb felelősség terheli, s több időt fordíthatnak önmagukra, amit aligha tehettek meg fiatalabb éveikben. Ráadásul a korral nagyobb hangsúly helyeződik a lelki tényezőkre, az emberek elfogadóbbak, jobban megbecsülik, amijük van.

Érdekes módon a boldogságérzet korral összefüggő változásáról inkább a brit válaszadók számoltak be. A megkérdezett német férfiakra és nőkre beszámolójuk alapján a viszonylag állandó elégedettség jellemző egész életük folyamán.

A Duke University és a University of Chicago amerikai egyetemek kutatói Valentin-nap alkalmából végeztek nagyszabású kutatást online randioldalakon. 22 ezer felhasználó adatait elemezve arra a nem meglepő következtetésre jutottak, hogy a nők a magas és gazdag férfiakra buknak. A kutatás azonban itt nem állt meg, a pszichológusok számszerűsítették is a kutatók a nők preferenciáit.

Ezek szerint egy 5 láb 9 hüvelyk (175,3 cm) magas férfinak évi 30 ezer dollárral kell többet keresni egy 5 láb 10 hüvelyk (177,8 cm) magasnál, hogy ugyanolyan sikereket érjen el a nők körében a társkereső oldalon. Mindezt forintra és havi keresetre konvertálva azt kapjuk, hogy havi 197 959 forint plusz keresettel tudunk kompenzálni egyetlen centi magasságkülönbséget.

A pszichológusok évtizedek óta kutatják a két ember közti vonzalom kialakulásának tudományos hátterét, és az online társkereső oldalakon fellelhető óriási tömegek, és a párkeresés felgyorsult tempója, sosem látott mennyiségű adatot ad a tudósok kezébe, hogy kiderítsék, ki kit miért tart vonzónak – írják az Association for Psychological Science szervezet Observer című lapjában megjelent tanulmány szerzői.

A tudósok egy olaszországi szigeten tanulmányozták, hogy mennyit időznek ott vonulás közben a madarak. Felfedezték, hogy míg a kövérebbek általában már aznap éjjel továbbálltak, a soványak átlagosan csaknem két napig maradtak.

Pihenő

A kistermetű vonuló madarak, mint amilyen a kerti poszáta (Sylvia borin) is, hosszú útjuk során, a nagyobb ökológiai akadályok - például sivatag vagy tenger - leküzdése után kénytelenek olykor-olykor megállni, hogy feltöltsék zsírtartalékaikat.

A kutatók tíz kövér és tíz sovány madárra szereltek fel rádióadókat. A poszáták reggel érkeztek Ventonene szigetére, hogy aztán továbbrepüljenek északabbra fekvő költőterületeikre. A madarászok rendszeresen ellenőrizték, hogy hallhatók-e még a készülékek jelei a szigeten.

A tíz kövér egyed közül kilenc továbbrepült még aznap éjjel, míg a soványak több mint negyven órát töltöttek el Ventonenén.

Estére vártak

A kövérek csak az este beálltára vártak, hogy továbbrepülhessenek, a soványaknak azonban addig kell maradniuk, míg kellő tartalékot nem gyűjtöttek - magyarázta Wolfgang Goymann, a németországi Max Planck Madártani Intézet munkatársa.

A megfigyelés bizonyítja, hogy a megállások időtartama nemcsak a környezeti tényezőktől és a genetikai programtól függ, hanem elsősorban a bőr alatt felhalmozott zsír mennyiségétől.

Az adatok alátámasztják az ökológiailag érintetlen pihenőhelyek fontosságát. Csak azokon a területeken képesek a madarak gyorsan feltölteni hiányzó energiatartalékaikat, és gyorsan továbbrepülni költőhelyeik felé, ahol elegendő rovar-, nektár- és virágporválaszték fogadja őket. Az elsőként érkezők foglalhatják el ugyanis a legjobb fészkelő helyeket.

A University of Florida egyetem kutatóinak sikerült egy kutatás során véletlenül rábukkanni azokra a génekre, amelyek a virágok illatát szabályozzák. Az első kísérletek alapján a rózsaillatú petúnia, illetve a fenyő- és sörillatú (pontosabban a root beer nevű üdítőital, ami nagyjából annyira sör, mint a gyömbérsör) rózsa létrehozása tűnik a legegyszerűbb feladatnak, később azonban szabadon manipulálhatók lesznek a virágok illatai.

A kutatócsoport a petúnia génjeit vizsgálta; ezt a virágot szokták modellként használni a paradicsommal, krumplival, dohánnyal, és más haszonnövényekkel kapcsolatos kísérletekhez. Az amerikai genetikusok azokat a géneket keresték, ami virágok etiléngáz-kibocsátását szabályozza. Az etiléntől hullanak le a be nem porzott bimbók – ha ezt a funkciót sikerül kikapcsolni, vagy késleltetni, akkor több ideje marad a beporzódásra a virágoknak, és a végeredmény több termés az adott növényen.

A petunia genomjának feltérképezésekor bukkantak rá a kutatók arra a 12-13 génre, aminek eddig ismeretlen volt a funkciója, és kiderítették róluk, hogy az illatanyagok termeléséért és kibocsátásáért felelősek. Ezeknek a géneknek a manipulálásával sikerült elérni az ismert üdítőitalra emlékeztető illat, vagy a jellegzetes fenyőillat kibocsátását. A kutatók most arra várnak, hogy a génkezelt petúniák frissen elültetett magjai kihajtsanak, és kiderüljön, hogyan öröklődnek a génmanipulációval megváltoztatott illatok.

Ha a kísérletek beválnak, az intenzívebb illatú, így kívánatosabb virágok és gyümölcsök létrehozásához vezethet, aránylag olcsón (a kutatók szerint a rózsa illatának genetikus felturbózása nagyjából 10 centtel drágítaná meg a virág árát); illetve fel lehetne támasztani olyan illatokat is, amelyek az utóbbi évszázad növénynemesítési során elvesztek, mert a nemesítők csak a termés növelésével törődtek.

Egyetlen csésze presszókávé is káros hatással lehet a szív működésére, állapította meg olasz kutatók egy új vizsgálata.

A Palermói Egyetem szakemberei önkénteseken azt vizsgálták, mi történik a vérkeringéssel egyetlen csésze presszókávé elfogyasztásakor, szemben azzal, amikor koffeinmentes kávét iszunk. A presszókávé mintegy 107 milligramm koffeint tartalmaz, egy csésze instant kávé pedig 75 milligrammot.

A kutatók azt találták, hogy 22 százalékkal kevesebb vér áramlott a szívbe a presszókávé megivása után egy órával, miközben a koffeinmentes presszókávé fogyasztása esetében alig vagy egyáltalán nem tapasztaltak változást.
A vizsgálat megerősítette, hogy kedvezőtlen hatással van a vérkeringésre a presszókávéban található nagymennyiségű koffein. Az azonban nem világos, hogy a szívre gyakorolt rövidtávú hatását ellensúlyozza-e az, hogy a kávé az emberi szervezet számára hasznos antioxidánsokat tartalmaz - írták a European Journal of Clinical Nutrition szaklapban megjelent cikkükben a szakemberek, akik lehetségesnek tartják, hogy megállapításuk a koffeinre érzékeny emberekre korlátozódik. Becslések szerint minden második ember érzékeny lehet a koffeinre.

Korábbi vizsgálatok már felszínre hozták a kávé esetleges káros hatásait, ám voltak olyanok is, amelyek az ellenkezőjét mutatták ki - emlékeztet a The Daily Telegraph brit napilap honlapja

Ausztrál matematikusok a University of New South Wales's School of Mathematics and Statistics egyetemen (jó érzékkel Valentin-napra időzítve) megalkották azt az egyenletet, amivel kiszámolható a házasságkötés optimális időpontja. Tony Dooley professzor és kollégái abból indultak ki, hogy ha közgazdaságtanban létezhetnek olyan egyenletek, amelyek megadják egy üzletben azt az időpontot, ahol a be- vagy kiszállással maximalizálható a nyereség, az érzelmi életünkre is alkalmazható hasonló képlet.

A csodaegyenletet statisztikai módszerekkel határozták meg, és aránylag távol van attól, hogy tökéletesnek nevezzük: 40 százalék körülire tartják a hatékonyságát a megalkotói.

Az optimális házasodási időpont néhány matematikai alapművelettel megállapítható az ausztrál tudósok szerint. Két változóval kell dolgoznunk: az egyik az az életkor, amikor elkezd az ember gondolkodni azon, hogy meg kellene állapodni egy végleges partner mellett, a másik pedig az a legkésőbbi kor, amikorra már mindenképpen házas szeretne lenni. A kettő különbségét meg kell szorozni 0,368-cal, majd hozzáadni az első (a kisebb) számhoz, és máris megkapjuk az ideális életkort, amikor házasodnunk kellene. Vagy kellett volna.

A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatóközpont pszichobiológus csoportja arra kereste a választ egy kísérletsorozattal, hogy miért szeretik egyes gyerekek jobban az édes ízeket mint mások. Mivel a cukorbevitel az agyban hasonló idegpályákat ingerel, mint az alkohol, a kutatás a gyerekek cukorfogyasztása és a később esetleg kialakuló alkoholizmus kockázatának kapcsolatát is megvizsgálta.

Erre nem találtak egyértelmű összefüggést, azt viszont megállapították, hogy ha a szülők és rokonok között előfordult alkoholizmus, az növeli a gyerekek vonzalmát az édességek, és úgy általában az édes íz iránt.

A kísérletben 300, 5 és 12 év közötti gyerek vett részt, akiknek öt, különböző cukortartalmú italból kellett kiválasztaniuk a kedvencüket (más-más mértékben cukrozott vizet használtak a kutatók, hogy az ízesítés ne befolyásolja a választást). Később pszichológiai vizsgálatnak vetették alá a gyerekeket, hogy megállapítsák, mennyire hajlamosak a depresszióra, a szüleiket pedig kikérdezték a családban fellelhető alkoholproblémákról.

Az alkoholista felmenőkkel rendelkező gyerekek sokkal inkább az édesebb italokra szavaztak (ez még hangsúlyosabb volt, ha depresszió jeleit is mutatta az alany), mint a többiek. A kísérlet folytatásában arra kérték a gyerekeke, hogy miközben a cukros vizet a szájukban tartják, a kezüket merítsék hideg vízbe, amíg csak bírják. Itt azt jegyezték fel, hogy a depresszió jeleit nem mutató gyerekek jóval tovább bírták a hideget.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a problémák elől az alkoholba menekülő felnőttek viselkedése pontosan megfigyelhető a gyerekeknél is cukorral, és a túl sok édességet fogyasztó gyerekek leszoktatása erről sokkal összetettebb probléma, mint eddig gondoltuk.

A színek és a depresszió, a szorongás közti összefüggéseket kutatta a University Hospital South Manchester brit orvoscsaporotja. A BMC Medical Research Methodology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kísérleteksorozatben összesen több mint 500 tesztalany vett részt: az egyik csoportban 105 pszichológiailag egészséges, 110 szorongással kezelt, és 108 depressziós felnőtt volt, míg a kontrollcsoport 204 önkéntesből állt.

A tesztalanyoknak egy 38 színből álló skáláról kellett kedvenc színt választaniuk, illetve egy olyat, ami a legjobban kifejezi az általános hangulatukat. A színkeréken a fekete és a fehér mellett kilenc szín (vörös, narancs, zöld, lila, kék, sárga, rózsaszín, barna, szürke) négy-négy árnyalata szerepelt.

A kedvenc színeknél a sárga és a kék emelkedett ki a tömegből, az egészségeseknél a kék legvilágosabb árnyalata kapta a legtöbb szavazatot, a másik két csoportban pedig az ennél eggyel sötétebb verzió. A hangulathoz legjobban illő szín kiválasztása már nem volt ennyire egyszerű, a tesztalanyok jelentős része (volt olyan csoport, ahol 61 százalék) egyszerűen nem tudott mit kezdeni ezzel a kéréssel, és nem választott. Akik viszont igen, azok a citromsárgát hozták ki legjellemzőbbnek az egészséges embereknél, a szavazatok egyötödével; és a szürkét a depressziósoknál (50 százalék feletti arány) és a szorongóknál (30 százalék) – a kontrollcsoportban a szürke árnyalataira leadott szavazatok aránya mindössze 10 százalék volt.

A kutatók szerint az eredményeik remekül használhatók lesznek olyan páciensek pszichológiai kezelésénél, az állapotuk felmérésénél, akiknek vagy kommunikációs problémáik vannak, vagy annyira fiatal gyerekek, hogy nem tudják rendesen megfogalmazni, mit éreznek.

A sörivás, különösen a világos sör fogyasztása erősíti a csontokat, segíti, hogy ne törjenek el, állapította meg a Kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmánya, ami a Journal of the Science of Food and Agriculture szaklapban jelent meg.

A sörben, leginkább a világos sörben nagy mennyiségben található szilícium, amelyről köztudott, hogy lelassítja a csonttöréseket okozó csontritkulás folyamatát, és elősegíti új csont képződését. A sörkészítés tényezőit, amelyek hatással vannak a szilícium mennyiségére, még nem tanulmányozták alaposan, idézte Charles Bamforth-t, a tanulmány vezető szerzőjét a The Daily Telegraph. A szakértők felfigyeltek arra, hogy a több komlót tartalmazó világosabb sörökben van nagyobb mennyiségű szilícium.

A „halálra unom magam” kifejezés nem csak üres szófordulat, állapították meg a  University College London kutatói, akik 25 éven át követték figyelemmel több mint 7000 tesztalany életét: rendszeresen felmérték az egészségi állapotukat, és kérdőíveket töltöttek ki. Azok közül, akik gyakran panaszkodtak unalomra, 40 százalékkal többen haltak meg a kísérlet végére, mint a nem unatkozók. Két és félszeres volt a szívbetegségek kialakulásának, illetve az agyi érkatasztrófa, a stroke bekövetkezésének esélye az unatkozók között.

A kísérlet eredményeit összefoglaló tanulmány a Journal of Epidemiology szakfolyóiratban jelent meg. A jelenség fő okaként azt jelölték meg a kutatók, hogy akinek szürke és egyhangú az élete, ezáltal sokat unatkozik, gyakrabban lesz az alkohol rabja, szokik rá a dohányzásra, vagy lesz depressziós, amelyek mind az életkilátások romlásával járnak. A hétezer tesztalany adatainak kielemzésekor arra jutottak a tudósok, hogy az unalom leginkább a fiatalokra és a nőkre jellemző – utóbbiak kétszer olyan sűrűn panaszkodtak erre, mint a férfiak.

Graham Price, a kutatást vezető pszichológus a tanulmány fő iránymutatásaként azt fogalmazta meg, hogy akiknek unalmas és monoton a munkájuk, keressenek valami olyan szabadidős elfoglaltságot, ami felrázza őket, ha nem akarják a szó szoros értelmében halálra unni magukat.

A macskát tartó embereknek gyakrabban van felsőfokú végzettségük, mint a kutyák gazdáinak, derült ki a Bristoli Egyetem Nagy-Britanniára vonatkozó kutatásából.