A szentpétervári műszaki egyetem kutatói Jevgenyij Moszkalev professzor vezetésével egy olyan új technológiát fejlesztettek ki, amivel bármilyen alkoholos ital (illetve elvileg bármilyen folyadék, de a tudósok elsősorban alkohollal kísérleteztek) por alakúvá alakítható, majd tabletta préselhető belőle. A folyamat csak a vizet vonja ki az anyagból, így a tabletta elfogyasztásával az eredeti ital összes többi összetevőjét megkapjuk.

A technikai részletekről egyelőre nem árultak el semmit az orosz tudósok, ahogyan arról sem, hogy hogyan tervezik a kereskedelmi célú hasznosítást.

A kutatók a vodka mellett whiskeyből, konyakból, sörből és borból készítettek szilárd verziót, de a tesztek során a 96 százalékos tiszta alkoholt is sikerült porítaniuk. A szárazvodka a feltalálók szerint roppant praktikus, hiszen nem kell üveggel bajlódni, néhány tabletta kényelmesen elfér az ember zsebében, és az ember pontosan megtervezheti, mennyi alkoholt fog velük a szervezetébe juttatni.

Kevesebbet böfögő birkák kitenyésztését tűzték ki célul ausztrál tudósok a földi légkör védelmében, az általános felmelegedés fékezése végett.

A juhok böfögésükkel sokkal több gázt engednek szabadjára, mint emésztőrendszerük másik végén. Egyes birkák kevésbé böfögősek, mint mások. A zöldkártyás birkák kitenyésztésében résztvevő ausztrál tudósok első lépésben azt próbálják megfejteni, milyen genetikai okokra vezethető vissza az eltérés. Ehhez böfögésmérőkkel felszerelt karámokat alakítottak ki, amelyekben eddig 200 juhot szondáztattak. Arra hamar rájöttek a kutatók, hogy minél többet legel egy birka, annál többet böfög, viszont annak okát nem tudják, hogy miért nagy az eltérés ugyanannyit evő példányok között.

A birkagáz zömmel metán, amely sokkal inkább erősíti az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. Ausztrália légkörmelegítő gázkibocsátásának 16 százalékát adja mezőgazdasága, a mennyiség kétharmada metán, annak pedig a 90 százaléka böfögéssel kerül ki juhok, marhák és kecskék szervezetéből.

Megvadult elefántokat megállító eszközt készített egy indiai feltaláló. Zachariah Mathew találmánya egy dobozból áll, amit az ormányos egyik hátsó lábára erősítenek. Ha támad az állat, akkor egy nejlonszalag csavarodik a másik hátsó lábra. A távirányítót az elefántgondozó, az úgynevezett mahut már az agresszió első jeleinek megjelenésekor használhatja. Az elefánt okos állat, tudja, hogy így nem tud mozogni. Ezért nem áll fenn a veszélye annak, hogy megsérül.

George szerint a szerkezet sokkal jobban kíméli az állatokat, mint a szokásos lenyugtatási gyakorlat. Ha például vallási ünnepségeken a gondozók az embertömegben elveszítik az elefántok feletti irányítást és ezzel pánikot okoznak, akkor nyugtatólövedékeket vetnek be az állatok ellen. Gyakran túl nagy dózist adnak be, ami az állat elpusztulásához vezethet.

A leeds-i egyetem tudósai a csókolózás evolúciós jelentőségéről jelentettek meg tanulmányt a Medical hypotheses című orvosi szaklapban. A csók az emberi kultúrák több mint 90 százalékában jelen van, a kutatók pedig arra próbáltak rájönni, hogy milyen evolúciós előnyökkel jár a csók, ami ellensúlyozza azt, hogy közben könnyen elkaphatunk valami csúnya fertőzést a partnerünktől. Arra jutottak, hogy éppen ez a hátránynak gondolt jelenség teszi potitív evolúciós stratégiává a csókolózást, méghozzá a HCMV (humán cytomegalovírus) nevű herpeszvírus miatt, ami a becslések szerint a felnőttek 50-85 százalékaban található meg. A primer HCMV-fertőzés borzasztó veszélyes a terhesség alatt: a gyerekek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt fertőződik meg először a vírussal, és megkapják a HCMV-t a méhlepényen keresztül, gyakran súlyos testi rendellenességekkel születnek.

Mivel a herpeszvírus a nyálban is jelen van, és nyelves csókkal lehet a legkönnyebben elkapni, a brit tudósok szerint a nő így befolyásolni tudja, hogy az adott férfitől már a terhesség előtt megkapja a fertőzést, a szervezete felkészüljön a védekezésre, így a terhesség során a magzat már ne kaphassa meg a veszélyes primer fertőzést. A csók tehát gyakorlatilag védőoltásként működik a még meg sem fogant gyermekek számára, írják a kutatók tanulmányukban, amiben felhívják a figyelmet arra is, hogy a HCMV minden emberben egyedi, így a nő a csók útján elkapott fertőzéssel csak az adott a férfitól való gyermekeit védi meg.

Gregory Thomas, a Kaliforniai Egyetem kardiológiaprofesszora vezetésével egyiptológusok bevonásával húsz múmiát vizsgáltak meg a kairói Egyiptom-múzeumból.

Szerveket kerestek

A múmiák teljes testéről CT rétegröntgen-felvételeket készítettek, elsősorban a szív- és érrendszerre összpontosítva. A húszból tizenhat múmiánál tudták megkülönböztetni a szívet és az ereket. A tizenhatból kilencnél voltak jelei az érelmeszesedésnek. Egyes múmiáknál hat elmeszesedett érszakaszt is találtak.

A csontok elemzéséből megállapították, hogy a fáraók hány éves korukban haltak meg. A 45 év felett elhunytaknál nyolc közül hétnek volt érelmeszesedése, a 45 év alattiaknál nyolcból csak kettőnek. Az éremeszesedés a nőknél és férfiaknál egyaránt előfordult.

Az ismert személyazonosságú múmiák többsége a felső társadalmi osztályokhoz tartozott, sokuk a fáraók udvartartásában dolgozott. Az egyéni táplálkozási szokásokat persze nem lehet már kideríteni, de azt tudni, hogy a szarvasmarhafélék, a kacsa és liba fogyasztása általános volt.

Több tényező

"Nem tudjuk, hogy bármelyik múmia halálát is az érelmeszesedés okozta-e, de azt meg tudjuk erősíteni, hogy sokuknál jelen volt ez a betegség" – jelentette ki Thomas professzor. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a betegség megértéséhez nem csak a modern kockázati tényezőket kell figyelembe venni, tette hozzá a kutató.

A vizsgálatról szóló beszámoló az amerikai orvosszövetség lapjában, a Journal of the American Medical Associationben jelent meg szerdán.

A BMJ legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint az idősebb emberek általános egészségi állapotát jelzi járásuk sebessége.

Az öt éven át tartó követéses vizsgálatban három francia városban összesen 3200 idős, 65 és 85 év közötti férfi és nő vett részt. Az 1999-es kezdeti felmérésben az önkéntesek járásának sebességét is megmérték: olyan gyorsan kellett végigmenniük egy folyosón, ahogyan csak bírtak.

A követés öt éve alatt 209 páciens halt meg; 99-en rákban, 59-en szívbetegségekben, 53-an pedig fertőzésektől vagy egyéb ok miatt. A legkisebb - férfiaknál 5,5 kilométer/óra, nőknél 4,8 kilométer/óra alatti - sebességgel haladó, alsó harmadba tartozó csoportban a halálozási arány 44 százalékkal magasabbnak bizonyult, mint a másik két csoport átlaga. A szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás pedig 2,9-szer volt magasabb a leglassabb harmadnál, mint a gyorsabbaknál.

A többi betegségtípusnál nem tapasztaltak a kutatók összefüggést a járás sebessége és a halálozási arány között.

A felmérésben háromezer fős reprezentatív mintát használtak. A 15 percnyi átlagveszekedés három részre oszlik, és általában mindegyik öt percig tart. A leggyakoribb ok a házimunka-megosztás, aztán, hogy a gyerekek "szállodának nézik a házat".

A családok évi civakodási időtartama 91 óra, azaz majdnem négy nap, a vitákban a családanyák a leghangosabbak. Minden tizedik családban legalább két tag nem volt beszélő viszonyban egymással a felmérés idején.

A Daily Telegraph című brit lapban megjelent felmérés kitért arra is, hogy a vitára ajtóbecsapással pontot tevők között a lányok a bajnokok, a családfők pedig szeretnek autójukba pattanni és hosszan levezetni a feszültséget. A tévéműsor is gyakori vitaok. Az anyák a sorozatokért bomlanak, az apák a sportért és a dokumentumműsorokért, a gyerekek meg a filmekért és a valóságshow-kért.

"A veszekedések fontos kötőanyagai a családoknak, feszültséglevezető szelepként működnek. A kisebb perpatvarok pozitív szerepet játszanak a családi életben" – mondta a felmérést szervező szervezet szóvivője.

A University of Arizona egyetem kutatói átfogó vizsgálatot végeztek arról, hogy mennyi por és egyéb szennyezőanyag jut be egy átlagos lakásba, és ott mi történik velük. Arra jutottak, hogy a por és a kosz nagy része nem az emberek cipőjéről vagy ruházatáról kerül a lakásba, hanem egyszerűen beszáll a levegővel (legalábbis az amerikai közép-nyugaton, ahol a vizsgálatokat végezték). A levegőben szálló porban vannak elhalt bőrsejtek, a talajból származó föld és homok, és a légszennyezésből származó részecskék, amelyek esetenként mérgezőek is lehetnek.

A kutatók bonyolult számítógépes szimulációt dolgoztak ki a por viselkedésének modellezésére, ami figyelembe vette az adott lakás elhelyezkedését, a benne lakók számát, és az életstílusukat, az amerikai U.S. Environmental Protection Agency szervezet adatait felhasználva.

A szimuláció (aminek tanulságait az Environmental Science & Technology című szaklapban írták le a tudósok) megmutatta, hogyan gyűlnek össze a szennyező anyagok a a jól ismert porcicákká, és a kutatók reményei szerint az eredmények segítenek majd a higénikusabb otthonok és munkahelyek kialakításában, hiszen pontosabban tudják meghatározni, milyen gyakran kellene takarítani egy-egy helyiséget.

Egy héten legalább két napig nem kellene húst enni, és ez már elegendő lenne a globális felmelegedés megállításához - állapította meg egy új brit kutatás.

A tanulmány szerint az elkötelezett húsevőknek nem kellene teljesen feladniuk megszokott étrendjüket, elég lenne, ha áttérnek az úgynevezett flexitáriánus menüre, amelynek lényege, hogy bár leginkább növényi eredetű ételeket fogyasztanak, de néha húst is esznek. Az utóbbi fogyasztása azért okoz komoly problémákat, mert egyrészt a tehenek emésztésük során hatalmas mennyiségben termelik az üvegházhatásért felelős metángázt, másrészt, mert az állattartás és a hústermékek előállítása sokkal több energiát és vizet vesz igénybe, mint a zöldségek termesztése.

A Föld Barátai (Friends on Earth) környezetvédő és a Compassion in World Farming állatjóléti szervezet különböző étrendeket, gazdálkodási- és földkezelési módszereket tanulmányozva igyekezett kideríteni, hogy mely eljárások járnak együtt (közvetve vagy közvetlenül) a legtöbb szén-dioxid-kibocsátással. Felmérésük szerint elegendő élelmiszert lehetne termelni a világ egyre növekvő népessége számára anélkül, hogy fokozódna az üvegházhatás. Ehhez csupán fenntarthatóbb gazdálkodási módszereket kellene alkalmazni.

Mindemellett az embereknek is változtatniuk kellene fogyasztási szokásaikon. Jelenleg ugyanis egy európai egy hét alatt átlagban megeszik egy nagy adag marhasültet, két adag csirkemellet és ugyanannyi sertésszeletet, mindennap fogyaszt tejet és sajtot is. A két szervezet szerint két napi húskihagyással és az adagok csökkentésével hatalmas változásokat lehetne elérni a bolygó megmentése érdekében. Az átlagos heti európai étrendbe pedig továbbra is beletartozhatna egy kis adag marhasült, egy adag hal és csirke, két sertéskolbász és ugyanannyi tojás, minden nap valamilyen tejtermék vagy sajt, igaz, szerényebb mennyiségben.

Azok a játékosok, akik éjszaka a Doommal álmodnak, másnap a gép előtt könnyebben elbánnak a játékbeli szörnyekkel, derítette ki egy brazil idegkutató intézet két munkatársa. Sidarta Ribeiro és André Pantoja huszonkét önkéntesen vizsgálták, hogyan befolyásolják álmaik teljesítményüket a Doomban, minden idők egyik legmeghatározóbb egyes szám első személyű lövöldözős játékában.

Sikeresebb ügyvédek és bírók a férfias keresztnevű nők, mint a hagyományos nevet viselő pályatársaik - derült ki egy amerikai tanulmányból. A dél-karolinai Clemson Egyetem kutatói által készített tanulmány - amely a név férfias csengése és a személy jogi pályán elért sikere közti összefüggést vizsgálta - hipotézisek és különböző számítások alkalmazásával megállapította, hogy a Cameron nevű hölgyekből háromszor, a Bruce nevű nőkből pedig ötször olyan gyakran lesznek bírók, mint például a Sue nevű pályatársaikból.

Felvette a harcot a Facebook-függőséggel szemben egy olasz klinika; az Agostino Gemelli kórház olyan internetfüggőségben szenvedő betegeknek kínál kezelést, akik szinte egy percet sem bírnak ki anélkül, hogy szemmel ne tartanák virtuális kapcsolataikat.

Japán tudósok kifejlesztettek egy pislogásra késztető szemüveget, amely elsősorban megszállott videojátékosoknak és könyvmolyoknak ajánlott. A 40 ezer jenbe (78 ezer forintba) kerülő szemüveg érzékelői a szemhéj mozgását figyelik. Ha az eszköz viselője a számítógép előtt ülve a természetesnél kevesebbszer pislog, azaz legalább öt másodpercenként nem mozdul a szemhéja, akkor a szemüveg bepárásodik. A folyadékkristályos kijelző addig átláthatatlan marad, míg nem érzékel egy újabb pislantást.

A Maszunaga optikai vállalat szemüvegei azóta fogynak jobban, hogy Sarah Palin volt amerikai alelnökjelölt ilyen szemüvegben jelent meg tavaly a nyilvánosság előtt. Vezetés közben nem érdemes használni az eszözt.

Német kutatók kísérletekkel kimutatták, hogy viselkedésünket tudat alatt befolyásolja az idegen testszagok észlelése. A résztvevők a félelem okozta izzadságot érezve visszafogottabbaknak és félénkebbeknek mutatkoztak.

A mesterséges szagokkal ellentétben a szervezet által kibocsátott illatanyagok rögzített viselkedési programokat indítanak be. Miután megszagolták a félelem keltette izzadságmintákat, a kísérlet résztvevőinek viselkedése három területen változott meg. Egy kérdőíven azt állították, hogy ők maguk félénkebbnek érezték magukat az izzadság észlelése után, mint előtte. Kártyázásnál pedig visszafogottabb viselkedést tanúsítottak, mintha biztosra mennének.

A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat az agyban is kimutatott változásokat. Nem csupán a szagokért felelős területek aktiválódtak, de az érzelmi változásokért és az emlékezetért felelős régiók is.

Az ember testszaga sok mindentől függ - többek közt attól, mikor zuhanyozott utoljára, mennyire izzadós, vagy hogy evett-e bizonyos ételeket. Ezen kívül a kor, a nem és a genetika is szerepet játszik benne. Minél közelebbi rokona egymásnak két ember, annál inkább hasonlít a testszaguk. Az is érdekes megfigyelés, hogy valószínűleg az ember érzelmi állapota is hatással van testszagára.

Az állatok is kommunikálnak testszaguk segítségével - ezt legjobban a párkeresés szemlélteti. De vészhelyzetben is megbízhatnak a szagjelzésekben. A zebracsordának például csak a szélső tagjai látják az őket fenyegető oroszlánt, a szagkommunikáció által azonban az egész csorda értesül a veszélyről. Azt egyelőre nem tudni, mennyire hatnak az ember esetében ezek a mechanizmusok, mindenesetre úgy tűnik, hogy sokkal erősebben befolyásolja életünket a szaglás, mint eddig sejtettük - vélekedett Martin Wiesmann, a müncheni egyetem neuroradiológusa.

Az MIT és a Harvard közös kiadású lapjában, a Quarterly Journal of Economicsban jelent meg a Berkeley egyetem két kutatójának tanulmánya arról, hogy az erőszekos mozifilmek milyen hatással vannak a bűnügyi statisztikákra. Arra a meglepő következtetésre jutottak az 1995 és 2004 közötti amerikai mozis és rendőrségi adatokat összevetve, hogy határozottan megfigyelhető az összefüggés: az erőszakos filmek bemutatása csökkenti a való életbeli erőszakot.

Egy erőszakos film premierjének napján este 6 és éjfél között minden egymilliós növekedés a nézőszámban 1,1-1,3 százalékos csökkenést jelentett az erőszekos bűnesetek számában egy átlagos naphoz képest. Ezt részben magyarázza az, hogy amíg a moziban ülnek az emberek, addig sem bűnöznek, illetve ilyenkor jellemzően visszaesik az alkoholfogyasztás is, ami az erőszakos bűncselekmények egyik fontos mozgatórugója. A film bemutatója utáni éjjel, az éjféltől reggel hatig tartó időszakban még erősebb a bűnözést visszafogó hatás (bár itt már nem árultak el pontos százalékos értékeket a kutatók).

Bár a hosszú távú hatásokat nem tudták megfigyelni, rövid távon egy sláger-akciófilm bemutatója egy hétvégén nagyjából ezerrel csökkenti az erőszakos bűncselekményekk számát az amerikai utcákon.

Azon a megrázó híren már túlvagyunk egy ideje, hogy a vörös mezben játszó focicsapatok sikeresebbek a többieknél; most ezt a kutatást virtuális csatatereken ismételték meg a bukaresti orvosi egyetem kutatói.

A román tudósok három hónapon át gyűjtögették az adatokat publikus szerverekről, ahol az Unreal Tournament csapatalapú lövöldözős játék futott. A mindenkori toplista élmezőnyében szereplő csapatok meccseiből készítettek statisztikát, és 1347 összecsapás kielemzése után arra jutottak, hogy a vörös egyenruhás katonákkal játszó csapat 54,9 százalékát nyeri meg a meccseknek, a kékeknek pedig csak 45,1 jut, az elvárható 50-50 százalékos eloszlás helyett. A kutatók szerint ez azért van, mert a vörös színt tudat alatt az agresszióval és hódítással köti össze az ember, ami megnöveli az önbizalmunkat, jobb teljesítményre ösztönöz, az ellenfélben pedig gátlásokat ébreszt és megzavarja a játékát.

A kutatók szerint ezt a hatást figyelembe kellene venni az egymás elleni játékra fókuszáló játékok fejlesztőinek, és az ilyen versenyek szervezőinek.

A férfiak kemény külseje érzékeny belsőt takar: ők is sírnak, mégpedig évente hat-tizenhét alkalommal - hangzott el a Német Szemorvos Társaság konferenciáján Münchenben.

Ezzel azonban nem tudják felülmúlni a nőket, a gyengébbik nem képviselőinek szemét ugyanis évente akár hatvannégy alkalommal is elfuthatja a könny. A vizsgálat eredményeit az orvosszervezet a Der Ophthalmologie nevű szaklapban is megjelentette.

A kisfiúk és a kislányok tizenhárom éves korukig hasonló gyakorisággal sírnak, később azonban megváltoznak az arányok. Még a sírás időtartamában is különböznek a nemek: a nők általában hat percig, a férfiak legfeljebb négy percig hullajtják könnyeiket.

A csokoládé olyan agyi területet aktivál, amely tompítja a fájdalmat, és megnehezíti az evés abbahagyását - közölték amerikai kutatók a Journal of Neuroscience című szaklapban. A vízivásnak azonban ugyanilyen hatása van, ráadásul a víz nem hizlal - állítja Peggy Mason és Hayley Foo, a Chicago Egyetem munkatársa.

A kutatók csokoládét vagy vizet adtak a kísérleti patkányoknak, amikor azok felkapcsolták a ketrecükben lévő izzólámpát. A forró lámpa hatására a rágcsálók evés és ivás előtti állapotukban azonnal elkapták lábukat, ám csokievés vagy vízivás után tompult a fájdalomreakciójuk. Azt is megfigyelték a kutatók, hogy ilyenkor tovább ettek az állatok.

A vizsgálat eredményét azzal magyarázzák, hogy az evés az agynak egy olyan területét ingerli, amely a fájdalom tompításában is szerepet játszik. Mason szerint ez a mechanizmus előnnyel járt az állatok és az ember számára akkor, amikor szűkében voltak az élelemnek, hiszen amikor eledelhez jutottak, raktároztak is belőle. A mostani bőségben azonban - nagy kalóriatartalmú ételekkel körülvéve - túlevéshez, elhízáshoz vezet a tudattalan válaszreakció.

A fájdalom tompítása ugyanakkor az energiamentes víz hatására is bekövetkezik, ezért Mason ezt javasolja nassolás helyett. Az evés-ivás fájdalomcsillapító, de nincs szükség ehhez cukorra, a víz is tompítja a fájdalmat - mondta.

Jobb túlsúlyosnak, mint vékonynak lenni negyvenévesen egy japán tanulmány szerint, amely arra világít rá, hogy a kövérebbek tovább élnek, mint soványabb társaik. A túlsúlyos negyvenesek várható élettartama átlagosan hat évvel hosszabb, mint a karcsúaké - állítják a japán kutatók, akik 44 ezer, a Miyagi prefektúrában élő, 40 és 79 év közötti embert vontak be vizsgálatukba.

A kutatók megvizsgálták a kísérleti alanyok egészségi állapotát, testsúlyát és várható élettartamát, majd testtömegindexük alapján négy kategóriába sorolták őket: soványak, normál testsúlyúak, túlsúlyosak és elhízottak. A vizsgálat szerint a negyvenévesek közül a várható élettartam versenyében a túlsúlyos kategóriába tartozók nyertek, mivel a kutatók számításai közül az ebbe a csoportba tartozó férfiak további 40,5, a nők pedig 47 évre számíthatnak.

Őket követték a normál testsúlyúak: a kutatók számításai szerint az ebbe a csoportba tartozó férfiak várható élettartama további 38,7, míg a nőké 46,3 év. Különös módon a soványak esetében kalkulálták ki a legrövidebb várható élettartamot a negyvenesek körében: a férfiaknál újabb 33,8, a nőknél pedig 41,1 évet számoltak.

Az eddigi kutatások azt mutatták, a túlsúlyosak szíve veszélyben van, ám a mostani vizsgálat arra is rávilágított, hogy a soványak is ki vannak téve a szív és érrendszeri betegségek kockázatának, ráadásul nagyobb az esélye a tüdőgyulladás kialakulásának is a hiányos táplálkozás miatt.

Ha valaki görnyedten ücsörög, nemcsak mások szemében, hanem önmaga előtt is kevésbé hat komolynak. Az egyenes tartás ezek szerint erősíti a saját magunkba vetett hitet – erre a meglepő eredményre jutottak ohiói kutatók 71 hallgatón végzett tanulmányuk alapján. A hallgatóknak saját magukat kellett jellemezniük pozitív, illetve negatív tulajdonságok felsorolásával.

A magukat egyenesen tartó személyek jobban bíztak önértékelésük hitelességében, mint azok a hallgatók, akik görnyedve hajoltak az asztal fölé – írja a Die Welt a European Journal of Social Psychology című szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

Az egyenes tartású hallgatók attól függetlenül bíztak saját gondolataikban, hogy azok pozitívak vagy negatívak voltak – emelte ki Richard Petty, az Ohiói Egyetem kutatója a vizsgálat eredményei közül.

Azt, hogy egy tűzharcban esélyesek vagyunk pár golyóra, ha magunk is fegyvert viselünk, és ezzel potenciális veszélyforrás vagyunk, valahogy eddig is sejtettük. A University of Pennsylvania kutatói Charles Branas vezetésével azonban most azt is kiszámolták, hogy pontosan mennyivel növekednek az esélyeink a sebesülésre vagy akár a halálra, ha fegyvert hordunk. A kutatásról egyébként a nagy nevű tudományos magazin, a New Scientist számolt be.

A csapat az elmúlt két év philadelphiai bűnügyi statisztikáit fésülte át, és a 677 lövöldözés adatainak kielemzése után arra a következtetésre jutott, hogy két azonos nemű, korú és bőrszínű embre közül a fegyveresnek 4,2-szeres az esélye arra hogy meglőjék, és 4,5-szörös, hogy megöljék egy lövöldözésben. A szabad fegyverbirtoklás amerikai támogatói hevesen kritizálják a kutatók eredményeit, maga Branas annyit mondott, hogy ez a tanulmány csak a kezdet, és még sok hasonlóra van szükség ahhoz, hogy kiderítség, a fegyver védelmet vagy veszélyforrást jelet-e a viselőjének.

Ha jó a szex, elégedett az ember, hát ez nyilvánvaló, gondolnánk, de az ausztráliai Monash University kutatócsoportja egy egy hónapon át tartó, 300 tesztalany részvételével zajló kísérlettel ezt tudományosan be is bizonyította. Sok feltételezés van, amit természetesnek veszünk, de tudományosan még sosem vizsgálták meg vagy dokumentálták – mondta a LiveScience-nek Susan Davis, a kutatás vezetője.

A kísérletben részt vevő nők négy héten keresztül számoltak be minden nap a nemi életük alakulásáról, és az általános hogylétükről egy teszttel, ami az idegességet, stresszt, vitalitást és hasonlókat mérte fel, majd osztályozta egy 110 pontig terjedő skálán az alany általános jó, vagy rossz kedvét. A 20 és 65 év közötti nőkből álló csoport fele arról számolt be, hogy a szexuális életük nem kielégítő, ők a boldogság-skálán 76 pontos átlageredményt értek el - míg a csoport másik fele 84 pontos átlagot hozott.

Sajnos azt még nem tudták kideríteni, hogy a szex és a boldogság között milyen irányú az ok-okozati összefüggés, vagyis a kielégületlenség miatt boldogtalan egy nő, vagy éppen fordítva – nyilatkozott a Journal of Sexual Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője, Sonia Davison.

Brit kutatók szerint a hím muslicák spermájában olyan vegyületek találhatók, amelyek a párzás után fokozott házimunkára késztetik a nőstényeket. A lusta muslicahímek ehhez képest sziesztáznak az aktust követően.

A muslicák alapvetően napkeltekor és napnyugtakor a legaktívabbak. A nap legmelegebb részét általában átalusszák, hogy erőt gyűjtsenek. A muslica spermáját azonban egyfajta peptid - kis számú aminosav-molekulát tartalmazó fehérje - borítja, amely hatására a frissen párzott nőstények kihagyják szokásos szunyókálásukat, és inkább táplálékot gyűjtenek, valamint keresnek egy helyet, ahol lerakhatják petéiket. A peptid hatása akár tíz napig is eltarthat.

A jelenséget Elwyn Isaac, a Leedsi Egyetem professzora fedezte fel, amikor nőstény muslicák alvási szokásait vizsgálta. A professzor, aki nyolc éve tanulmányozza a muslicák párzási viselkedést, a Daily Telegraphnak elmondta, hogy a szex ellustította a hím muslicákat, míg a nőstények életmódja kalandosabbá vált, mint szűz társaiké. A spermát borító vegyület a nőstényeket hűségessé is teszi, más hímeket az aktust követően visszautasítanak. Maga a párzás egyébként akár húsz percig is eltarthat, és komoly rituálé előzi meg: a hím szárnya rezegtetésével „énekel” a nősténynek, majd üldözőbe veszi, nyalogatja, végül meghágja.

A tudós szerint ha többet tudunk meg a vegyületek alvásra gyakorolt hatásairól, közelebb kerülünk az olyan idegrendszeri zavarokhoz, mint például a narkolepszia. A muslicák kiváló modellt szolgáltatnak az emberi alváshoz, mivel pihenésük jó pár vonása megegyezik az emlősökével - éjjel mély álomba szenderülnek, és kedvenc alvópozíciójuk is van. Amennyiben éjszaka ébren tartják őket, a következő napon álmosság jeleit mutatják, de ha koffeint kapnak, ébren maradnak.

A belgiumi Université Catholique de Louvain kutatói (emlékezzünk meg róluk név szerint is: Nicholas A, Brody S, de Sutter P, és de Carufel F.) annak a feltételezésnek jártak utána, hogy a rendszeres hüvelyi orgazmus oly módon változtatja meg a nők izomzatának felépítését, hogy az észrevehetően befolyásolja az olyan hétköznapi mozgásokat is, mint az egyszerű gyaloglás.

A kísérletekhez nők járását vették videóra, a csoport egyik felének volt hüvelyi orgazmusa, a másik felének pedig vaginális anorgazmiája (az erre való képtelenség, általában pszichés okai vannak). A kutatók természetesen nem tudták, melyik tesztalany melyik csoportba tartozik, mégis, a videófelvételek alapján 81,25 százalékos biztonsággal állapították meg azt. Ez pedig jóval magasabb arány annál, hogy a véletlen számlájára legyen írható.

A belga szexológusok tanulmánya az amerikai egészségügyi kutatóintézet publikus on-line könyvtárában, a PubMed-en érhető el, de sajnos nem árulják el benne a trükköt, hogy pontosan mit is kell nézni a nők mozgásán a diagnózishoz.

A dolgozók kétharmada mondaná el egyenrangú kollégájának, hogy étel ragadt annak fogai közé vagy az arcára, de csak a felük tenné meg ugyanezt egy magasabb rangú személynek, derül ki a CareerBuilder.com számára készített tanulmányban. Ugyanez a helyzet a lecsúszott slicc esetében is.

A megkérdezettek egyharmada figyelmeztetné a munkatársát arra, hogy nem megfelelő az öltözéke vagy hogy rossz a lehelete, de mindössze tíz-tizennégy százalékuk mondaná el ezt a felettesének. Huszonnyolc százalék súgná oda a kollégának, hogy szüksége lenne egy zuhanyra, de csak tizenegy százalék merné ezt közölni a felette állóval.

A felmérést a Harris Interactiv készítette teljes munkaidőben dolgozók közében május 22. és június 10. között.

Négy amerikai egyetem (University of Southern California, Indiana University, Ohio University és a Virginia Polytechnic Institute) közös kutatással próbálta kideríteni, hogy a popkultúra egyre fontosabb részének számító videojátékokban az egyes rasszok reprezentációja mennyiben különbözik a való élettől.

A felméréshez kilenc platformon (Xbox, Xbox 360, PlayStation, PS2, Nintendo GameCube, PSP, Game Boy Advance, Nintendo DS és PC) vizsgálták meg az eladási sikerlista első 150 játékát, ezek nagyrészt amerikai cégek által fejlesztett és kiadott játékok voltak. Önkéntesek 30-30 percet játszottak minden játékkal, ezt videón rögzítették, majd megszámolták, hogy az ezalatt feltűnő karakterek milyen bőrszínűek. Az adatokat ezután súlyozták a játékok eladási mutatói szerint (tehát ha egy játékból kétmilliót adtak el, abban minden feltűnő szereplő kétszer annyit ért, mint egy egymilliós eladásúban), hogy általános képet kapjanak a játékosok szeme elé kerülő látványról. Az eredményeket végül a 2000-es amerikai népszámlálás adataival hasonlították össze.

A nemek szerinti megoszlás a férfi játékhősök nyomasztó fölényét hozta: míg a valóságban 51 százalék a férfiak aránya az amerikai lakosságban, a játékok szereplői közt 89,5 százalék ez a mutató. A bőrszín szerinti felosztásban a fehérek és az ázsiaiak voltak felülreprezentálva (80 százalék fehér és 5 ázsiai a játékokban - 75, illetve 4 a való életben), a feketék a 12,3 százalékos amerikai aránya mellett viszont a játékokban csak 10,7 százalékot kaptak. Még durvább az eltérés a félvérek (2,4 százalék az 1,2-vel szemben), a latínók (12,5 százalék Amerikában, 2,7 a játékokban), és az indiánok (0,9, illetve 0,1 százalék) esetében.

A kutatók kiemelik, hogy az eredmények nagyon hasonlítanak a hasonló témájú, tévéműsorokat vizsgáló kutatások adataira, és arra figyelmeztetnek, hogy a valóstól eltérő etnikai eloszlás a fiatal játékosokban önértékelési problémákhoz és a valóságkép torzulásához vezethet.

Egy tokiói vasúttársaság halvány kék fénnyel világítja ki a pályaudvarait: így kívánja megakadályozni, hogy az öngyilkosjelöltek a vonat elé vessék magukat. „A kék színről azt tartják, hogy nyugtató hatása van. A kék világítással az öngyilkosságokat, valamint a helytelen magatartást, grafittizést, szemetelést akarjuk megelőzni” – magyarázta JR East vasúttársaság szóvivője.

Japánban igen magas az öngyilkosságok száma: 2008-ban több mint 32 ezren vetettek véget önkezükkel az életüknek, azaz több mint 25-en 100 ezer ember közül, ami a kétszerese az Egészségügyi Világszervezet által nyilvántartott világátlagnak. A rekordszintű munkanélküliséget kiváltó gazdasági válság kezdete óta csak tovább romlott a helyzet.

A JR East adatai szerint a 2008-as üzleti évben (2008 márciusa és 2009 márciusa között) hatvannyolcan vették magukat vonat alá. A szám növekedést jelez a két korábbi évhez képest, amikor még 58, illetve 42 ember vetett véget az életének a síneken.

Robert Clark, az Oxfordi Egyetem munkatársa kutatócsoportjával 19 ezer brit állami hivatalnok férfi adatait elemezte, akiknek egészségi állapotát a hatvanas években mérték fel, amikor életkoruk 40 és 69 év között volt. A résztvevők részletes adatokat szolgáltattak kórtörténetükről, életmódjukról és dohányzási szokásaikról, az orvosok pedig megmérték testsúlyukat, vérnyomásukat, tüdőfunkciójukat, valamint koleszterin- és vércukorszintjüket.

28 évvel az első vizsgálat után, 1997-ben hétezernél több résztvevőt újra felmértek. A British Medical Journal című orvosi folyóirat legutóbbi számában közzétett tanulmány szerint azok a férfiak, akiknél kezdetben több kockázati tényezőt találtak, kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri probléma miatt, mint a többiek. A magas koleszterinszinttel és vérnyomással élő, dohányzó férfiak élettartama átlagosan egy évtizeddel volt rövidebb.

Kétezer ember vett részt abban a nagyszabású felmérésben, amit a Hazudsz, ha tudsz című tévésorozat brit dvd-premierjének reklámkampánya finanszírozott. A kutatás a sorozat központi témájával, a hazugságokkal foglalkozott, és arra próbált meg fényt deríteni, hogy hányszor hazudunk egy nap.

Az eredmények szerint a férfiak hajlamosabbak az igazság elferdítésére, mint a nők: napi hat hazugság volt az átlaguk, míg a nőké csak három. Mindkét nem esetében a „Semmi baj, minden rendben van” volt a leggyakoribb hazugság, a férfiaknál az „Ez lesz az utolsó korsó mára”, és a „Nem, egyáltalán nem tűnik nagynak a feneked ebben a ruhában” fért fel még a dobogóra, míg a nőknél az „Á, ez nem új, már évek óta megvan”, illetve a „Nem is volt olyan drága”.

A kutatásban részt vevők 83 százaléka állította, hogy azonnal kiszúrja, ha a partnere hazudik neki. Szakértők szerint ez erős túlbecslése a valós adatnak, és valójában nagyon kevesen ismerik fel a testbeszédből, ha hazudnak nekik.

Hasonló kutatást legutóbb szintén brit kutatók végeztek egy vodkagyár megbízásából, akkor a férfiaknál napi öt, a nőknél három hazugság volt az eredmény. Az továbbra sem világos, hogyan küszöbölik ki a kutatók azt, hogy a tesztalanyok esetleg hazudnak nekik arról, hogy egyébként mennyit szoktak hazudni.

A manzi egyetem tudósai 77 férfit vizsgáltak meg, átlagéletkoruk 38 év, és persze mindannyian vezetnek autót. Összevetették bal kezük gyűrűs és mutató ujjainak hosszát, majd pedig előkeresték vezetési szabálytalankodásaik nyilvántartását öt évre visszanyúlón. Az eredményeket az Accident Analysis and Prevention - Balesetelemzés és -megelőzés - című lapban tették közzé.

A gyűrűs ujj akkor minősül hosszúnak, ha rövidebb nála a mutató ujj. Már korábban is összefüggést találtak tudományos kutatások a két ujj egymáshoz viszonyított hossza és magatartásformák meg az egészség között. A feltételezések szerint az anyaméhben dől el a dolog, a magzatba kerülő tesztoszteronhormon mennyisége befolyásolja.