Egy kutatócsoport zsizsikeken végzett kísérlete ellentmond a női promiszkuitás - több hímmel való párosodás - eddigi elméletnek. Az állatvilágban széles körűen elterjedt jelenség, hogy a termékeny nőstény több hímmel is közösül. Az evolúcióbiológusok erre a viselkedésre azzal a magyarázattal szolgálnak, hogy az ezzel járó idő- és energiabefektetés megtérül az utódokban: a spermiumok vetélkedőjében azok nyernek, amelyek a legrátermettebb hímtől származnak. Az utódok így a lehető legjobb genetikai adottságokkal rendelkeznek, és jobb esélyük lesz az életben maradáshoz.

Egy zsizsikfajjal (Callosobruchus maculatus) végzett kísérlet azonban ellentmond ennek az elméletnek. A svéd-dán kutatócsapat nőstény zsizsikeket pároztatott két hímmel. Kiderült, hogy a megtermékenyítés során pont nem a genetikailag jobb hím spermiumai jutottak érvényre, hanem rosszabbiké. Ez azt jelenti, hogy a női promiszkuitásnak semmi köze nincs a jó gének felderítéséhez - vonják le a következtetést az uppsalai és az aarhusi egyetem kutatói a Science című szaklapban megjelent írásukban. Lehetséges, hogy a nőstények egyszerűen csak szexéhesek.

Német élelmiszerkémikusok rájöttek, hogy az ember a nyelv mely érzékelőivel észleli a sör keserű ízét.

A müncheni Műszaki Egyetem Thomas Hofmann vezette kutatócsoportja annak járt utána, hogyan bontakozik ki a különböző sörök keserű íze erre szakosodott szervünkön. Tizenöt, komlóból és sörből származó kémiai vegyületet vizsgáltak meg, és három olyan receptorra leltek, amelyek a nyelven tapasztalt keserű ízérzetet jelentik az agynak. Az ember összesen 25, keserű ízre érzékeny receptora közül csupán ez a három reagált a komló ízére a laboratóriumi kísérletek során.

További eredmény, hogy a kísérlethez felkért gyakorlott italkóstolók nyelve kevésbé érzékenyen reagált a keserű ízanyagokra, mint a kémcsőben lévő érzékelősejtek. Az ivás során a keserű ízanyagok egy része felszívódik a száj nyálkahártyáján, valamint a nyálban lévő fehérjék semlegesítik őket - magyarázzák a kutatók. Így a szájban csökken a keserű ízanyagok tényleges koncentrációja, talán enélkül nem is ízlene sör.

Az emberek készségesebben dolgozzák fel a jobb fülüknél elhangzott információt, inkább teljesítik az ezen az oldalon elhangzott kéréseket - állapították meg olasz kutatók. A Naturwissenschaffen című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői ezt azzal magyarázzák, hogy bal agyféltekénk, mely a jobb füllel áll kapcsolatban, ügyesebb a kérések feldolgozásában.

Az első teszt során 286 klubtagot figyeltek meg, miközben hangos zene mellett beszélgettek: az összes kapcsolatfelvétel 72 százaléka a hallgató jobboldalán zajlott. A következő vizsgálatban 160 klubtag felé motyogtak érthetetlenül valamit, arra várva, hogy a szöveg értelmét kereső alany odafordítsa fejét. Ekkor cigarettát kértek tőlük. A kiszemelt egyének 58 százaléka a jobb, 42 százaléka a bal fülét fordította a kérő felé. Az utolsó próbánál 176 klubtagtól vagy jobb oldalukról, vagy bal
oldalukról kértek cigarettát a kutatók: jellemzően többször kaptak a jobb fülnél lejmolók.

A kutatók úgy vélik, a jobb fülből az agy némileg jobban megközelíthető részébe érkeznek a feldolgozásra váró szavak. "Az eredmények alátámasztják a korábbi feltételezést jobb és bal
agyféltekénk szakosodásáról" - írták tanulmányukban.

Néhány hónapja hasonló kísérletek azt bizonyították be, hogy a bal fülbe suttogott szerelmi vallomás hatékonyabb a jobb oldalon elhangzónál.

Az ebek gazdái gyakran hangoztatják, hogy tudnak olvasni kutyáik szeméből, különösen beszédes a kutyák tekintete, ha rossz fát tettek a tűzre. A New York-i Barnard Egyetem kutatói azonban arra jutottak, hogy a kutyák „arckifejezése” nincs összefüggésben viselkedésükkel, gazdáik hiedelme pedig, miszerint képesek érteni kutyájuk testbeszédét, gyakran teljesen megalapozatlan.

A tudósok a kutyáknak tiltott ételeket etettek néhány kísérleti állattal, másokkal pedig nem. Az ártatlan kutyák gazdáinak azt mondták, ebük tiltott gyümölcsöt falt, és az emberek az állatok pofáján látni is vélték a bűntudatot. Ha a kutya képén mégis mutatkozott változás, az már a gazda érzelmeire történt reagálása volt – állítják a kutatók.

Ausztrál kutatók a University of New South Wales egyetemen arról végeztek kutatást, hogy milyen ma a férfiak számára a legvonzóbb női alkat. A meglepő eredmény: az átlagos formák, a „lány a szomszédból" típusú nők jobban szerepeltek a teszten, mint a szupermodellek.

Száz tesztalanynak kellett osztályozni 200 rajzot, amelyeket arc nélküli női testek voltak. Az osztályzatokat aztán összevetették a fotómodellek között, illetve a teljes népességben mért testméretekhez, és kiderült, hogy a legmagasabb értékelést kapott testek mind az utóbbihoz álltak közelebb. Az ausztrálok számára a legvonzóbb nő 162,5 centi magas, a derékbősége 76, a csípőbősége pedig 101 ceni (a mellméretet, eléggé el nem ítélhető módon, nem vizsgálta a kutatás).

A tudósok szerint mindez a gazdasági válsággal van összefüggésben. Jellemzően konjunktúra idején jönnek divatba a kislányos vonások, finomabb formák, a fiatal, már-már valószínűtlenül tökéletes alakú nők. Amikor viszont rosszabb idők jönnek, a férfiak számára inkább a valós, hétköznapi, átlagos nők válnak vonzóbbá.

Az American Academy of Sleep Medicine tudósai több mint 21 ezer önkéntes részvételével tartottak kutatást az alvási szokásokról. Az ember alvási szokásait alapvetően a fáradtságérzés, illetve a nappal és éjszaka váltakozása határozza meg. Ezt változtatta meg a tévé, ami miatt jóval később fekszünk le, mint arra a szervezetünknek szüksége lenne. A felmérés szerint az elalvás előtti két órában messze a legnépszerűbb időtöltés az amerikaiak körében a tévénézés. A tévé megváltoztatta az emberek alvási szokásait, és ez rengeteg alvászavarral, felborult bioritmussal, elhízással, magas vérnyomással kapcsolatos problémához vezet – vonják le a következtetést a tudósok, akik szerint az amerikaiak 40 százaléka nem alszik annyit, amennyire a szervezetének szüksége lenne.

A házi kedvencekre kötött utasbiztosítások közül a kifizetések több mint 70 százalékában hölgy a tulajdonos. Stefan Siman állatterapeuta szerint ennek valószínűsíthető oka, hogy a nők hajlamosabbak eltúlzott érzelmekkel viszonyulni kedvencükhöz. Ritkábban fegyelmezik őket, kevésbé határozottak állataikkal, mint a férfiak, így nyaralás közben azok hamarabb és gyakrabban kerülnek veszélybe vagy megbetegedést okozható helyzetbe.

Véletlenül jöttek rá a British Antarctic Survey kutatói, hogy hogyan tudnák az Antarktisz császárpingvin-kolóniáinak mozgását vizsgálni. A Global Ecology and Biogeography című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a megoldás a műholdas követés, a szatelitképeken ugyanis a végtelen fehér jégmezőn vörösesbarna csíkként látszik a pingvinek vonulása nyomán a maguk mögött hagyott guánó.

Légifelvétel egy antarktiszi pingvinkolóniáról

A Peter Fretwell által vezetett kutatócsoportnak 38 pingvinkolóniát sikerült ezzel a módszerrel felfedeznie, és a költözésüket feltérképezni. A tudós a Salon.com-nak elmondta, hogy a felfedezés igen fontos, mert a császárpingvinek élettere az antarktiszi jég olvadásával a közeljövőben a töredékére csökkenhet, így a faj a kihalás szélére sodródhat. Eddig a kutatóknak semmilyen módszer nem állt a rendelkezésükre, hogy télen, amikor az időjárás rosszra fordul, követni tudják a pingvineket.

A pingvinekkel foglalkozó szakemberek szerint egyébként a pingvinek ürüléke riasztóan büdös, és annyira sok a só benne, hogy rövid úton szétmarja az Antarktiszon az állatokkal rendszeresen foglalkozó kutatók csizmáit.

A LiveScience tudományos portál számol be kanadai kutatók tanulmányáról, ami az Archives of Disease in Childhood szakfolyóiratban jelent meg, és arról szól, hogy a csecsemőknek kevésbé fájnak az olyan kisebb beavatkozások, mint a vérvétel vagy a körülmetélés, ha közben zenét hallgathatnak. Összesen kilenc, 1989 és 2006 között végzett kísérlet eredményét összegezték, és arra jutottak, hogy a zene megnyugtat, és segít stabilizálni az életfunkciókat orvosi beavatkozások közben. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy kevésbé gyorsult fel körülmetélés közben a csecsemők szívverése, és kevesebb fájdalmat is éreztek, mint zene nélkül.

Összefüggést mutattak ki brit közgazdászok a háztartásokban élő lány-, és fiúgyermekek száma és a családfő politikai beállítottsága között. Andrew Oswald, a Warwick Egyetem professzora Nattavudh Powdthavee, a York Egyetem munkatársa megállapította, hogy a lánygyermekek hatására az emberek inkább a baloldal, a fiúk hatására inkább a jobboldal politikai nézetei felé hajlanak.

Harminc év felett nagyjából évente egy százalékkal csökken a férfiakban a férmi nemi hormon, a tesztoszteron termelése (túlsúlyosaknál, cukorbetegeknél, alkoholistáknál és vegetáriánusoknál kicsit gyorsabb ez az ütem). Ennek ellensúlyozására a több szer is létezik, amelyek óriási forgalmat hoznak a gyógyszeriparnak. Csak Amerikában, ahol nagyjából ötmillió középkorú férfi szenved tesztoszteronhiányban évi egymillió fogy az egyik legnépszerűbb ilyen szerből, az AndroGel nevű kenőcsből.

A Rutgers egyetem kutatói egyszerűbb megoldást találtak a problémára. Kutatásaikat az Emory egyetemen készült tanulmányra alapozták, ahol megfigyelték, hogy a hím majmok 400 százalékkal megnövekedett tesztoszterontermeléssel reagálnak a szexuálisan aktív nőstények puszta látványára. Egy német kísérletsorozat pedig azt bizonyította, hogy a férfiaknál a merevedés attól függetlenül fokozza a nemi hormon termelését, hogy mi idézte elő: tevékeny részvétel a szexben, vagy csupán annak látványa.

Tanulmányában Helen Fisher az interneten korlátlanul, és jórészt ingyen hozzáférhető pornót ajánlja hormonkezelés és gyógyszerek helyett. A pornó megemeli a nézőjének dopaminszintjét, ami jótékony hatással van a férfi nemi hormon termelésére, és így a természetes öregedési folyamattal járó tesztoszteronhiány ellenében hat.

A túlzásba vitt kólafogyasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet az International Journal of Clinical Practice szaklapban görög kutatók tanulmánya. Dr. Moses Elisaf és szerzőtársai több olyan esetre is felhívják a figyelmet, ahol bizonyíthatóan a kólaivás miatt kialakult kóros káliumhiány okozott a pácienseknél izombénulást, sőt, egy esetben tüdőparalízist is. Utóbbiet egy ausztrál farmernél diagnosztizálták, akinek a kólafogyasztása napi 4 és 10 liter között ingadozott. Egy másik esetet egy amerikai nőnél írták le, akinél étvágyvesztés, gyakori hányás és szívritmuszavar volt az eredménye annak, hogy hat éven át minden nap legalább három liter kólát ivott.

A kutatók a kóla koffein-, fruktóz- és glükóztartalmát hibáztatják a káliumhiány, avagy hypokalaemia kialakulásáért. Azt elismerik ugyan, hogy ehhez rendszeresen, irreálisan sokat kell inni az italból, de hozzáteszik, hogy az agresszív marketing miatt több tízmillió embernek lehet a világon heti 15-20 literes a kólafogyasztása, ami már magában hordozza a vér káliumszintjének csökkenését.

A londoni King's College egyetem kutatói több mint kétezer női ikerpár bevonásával végeztek kutatást az intelligencia és a szexualitás kapcsolatáról. Nem a hagyományos intelligenciahányadost (IQ), hanem az úgynevezett emocionális intelligenciát (EI) vizsgálták, ami az érzelmek és hangulatok felismerésének, kezelésének képessége. A 18 és 83 év közötti ikerpárok (azért választottak ikreket, hogy a genetikai különbségek minél kevésbé torzítsák az eredményeket) két kérdőívet töltöttek ki, az egyik az érzelmi intelligenciájukat mérte, a másik a szexuális életükről gyűjtött adatokat.

Az eredmények azt mutatták, hogy az intelligenciateszten jól teljesítőknek kimutathatóan több orgazmusuk van, akár partnerrel, akár önkielégítés közben. Az EI-tesztben a leggyengébb eredményt elért egynegyed feleannyi orgazmusról számolt be, mint az átlag.

A kutatók a The Journal of Sexual Medicine szaklapban megjelent tanulmányukban két lehetséges okot vázoltak fel a jelenség megmagyarázására: az emocionális intelligencia és a fantázia szoros kapcsolatát, illetve azt, hogy magasabb érzelmi intelligenciával könnyebben kommunikál a nő a partnerével a vágyairól.

Előfordult már önnel, amikor egy péniszre (akár a sajátjára, akár máséra) pillantott, hosszan gondolkozott azon, hogy vajon miért éppen olyan az alakja, amilyen? Gordon Galluppal, a New York-i állami egyetem evolúciós pszichológusával éppen ez történt, ezért hosszú évekig vizsgálta a férfi nemiszerv tulajdonságait.

Távolról sincs vége, olvasson még

Hajnalig ébren maradni, aztán reggel sokáig aludni nem csak jó, de kimondottan hasznos is, derítette ki Dr. Philippe Peigneux kutatócsoportja a Liege-i egyetemen. Korábbi felmérések már kimutatták, hogy a rendszeresen sokáig alvók átlagban intelligensebbek, és többet keresnek, mint a koránkelők – a belga professzor ezúttal a miértekre kereste a választ.

A kísérletben részt vevőket két csoportra osztotta, akikre a pacsirta, illetve bagoly kódneveket ragasztotta. A pacsirták voltak azok, akik korán fekszenek le, és korán kelnek, a baglyok pedig a sokáig ébren maradó, későn kelő típus. A kísérleti alanyoknak teszteket kellett kitölteniük közvetlenül ébredés után, illetve tíz órával később, délután is, illetve az agyi aktivitásukat műszerekkel is mérték.

Kiderült, hogy a baglyok jobb eredményeket értek el a teszteken, és az MRI is erősebb aktivitást mutatott az agyukban, mint a pacsirtáknál – annak ellenére, hogy mindkét csoport ugyanannyit aludt, és az ébredéstől számítva ugyanannyi idő telt el mindkét csoport számra a teszt kitöltéséig (tehát nem volt fáradtabb egyik csapat sem a másiknál). A későn kelés jót tesz a gondolkodás sebességének és a memóriának is a kísérlet szerint.

Dr Peigneux szerint az, hogy koránkelésre, vagy sokáig alvásra vagyunk inkább hajlamosak (vagyis hogy hogyan van gyárilag beállítva a biológiai óránk), genetikai örökség, és egészen az őskorig nyúlik vissza az eredete, amikor a korán a zsákmány nyomába eredő vadászok és az éjjelente a törzsre vigyázó őrök voltak az első baglyok és pacsirták.

Aki hisz abban, hogy az idős kor elkerülhetetlenül az emlékezet romlásával jár, az az önbeteljesítő jóslat eredményeképpen valóban rosszabb eredményt ér el a memóriateszteken – állapította meg egy amerikai kutatás. Az észak-karolinai állami egyetem professzora, Tom Hess idős emberekkel végzett kísérleteket. Azok, akiknek a teszt kitöltése előtt elmondták, hogy a koruk miatt valószínűleg gyengébb eredményt fognak elérni, valóban alacsonyabb pontszámokat produkáltak, mint azok, akiket nem bélyegeztek meg ilyen módon.

A professzor szerint a jelenség pozitív oldalát kell nézni: ha nem hisszük el, hogy az idő mindenképpen az emlékezet hanyatlásával jár, az nem is fog bekövetkezni. Vagy legalábbis később, és érezhetően gyengébben.

A kérdés csak az, hogy mi történik, ha valaki hisz az időskori szenilitásban, ezért rossz lesz a memóriája, és ezért elfelejti az önbeteljesítő jóslatot is.

Akár autót vezetünk, buszra szállunk vagy kerékpározunk a városban, megérkezés után az esetleges szívrohamnak egy órán át háromszor nagyobb a valószínűsége, mint akkor, ha ki sem mozdultunk volna otthonunkból, vagy az irodából. A városlakók szempontjából nyugtalanító adatokat az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették német kutatók.

Régi hiedelmet cáfoltak meg a Leicester Egyetem kutatói Vincent Egan pszichológus vezetésével. A kutatók felkerestek több bárt és kocsmát, és összesen 240 férfival végeztek egy egyszerű kísérletet. Az alanyok fele sörtől volt mámoros, másik felük viszont teljesen józan volt. A tudósok nők képeit mutogatták a férfiaknak, és azt kérték tőlük, hogy egyrészt mondják meg, mennyire tetszenek nekik a nők, másrészt tippeljék meg a korukat – írja az ABC News.

A felmérés, amelyet a tudósok a Journal of Psychology című brit tudományos lapban közöltek, meglepő eredményt hozott: kiderült, hogy a sör egyáltalán nem tette vonzóbbá a nőket, sőt a józan alanyoknak kicsit jobban tetszettek a képek, mint a sörivóknak. A kapatos és a józan alanyok hasonlóan teljesítettek az életkor megtippelésében is. Egan szerint ez azt jelenti, hogy a kiskorúakkal elkövetett szexuális bűncselekmények esetén nem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni, ha a férfi részeg volt.

A kövér emberek többet esznek, mint a soványak – állapítják meg az International Journal of Epidemiology szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatói.

Emellett többet járnak autóval is, ami miatt kétszeresen is rosszat tesznek a környezetnek. A tudósok számításai szerint a túlsúlyos emberek így a nagyobb benzin- és élelmiszerfogyasztás miatt átlagosan évente egy tonnával több szén-dioxid légkörbe juttatásáért felelősek, mint a soványak. Az EU a klímaváltozással kapcsolatos modelljeiben egyébként fejenként és évente 11 tonna szén-dioxid-kibocsátással számol minden állampolgárára.

Az elhízás elleni küzdelem sokkal fontosabb, mint eddig gondoltuk, hiszen a túlsúlynak közvetlen befolyása van a klímaváltozásra – foglalta össze a tanulságot Phil Edwards és Ian Roberts, a tanulmány két szerzője.

Az Indiana állambeli DePauw egyetem kutatói 650 önkéntes tesztalanytól kértek gyermekkori fotókat, majd osztályozták, hogy a ma 21 és 87 év közötti alanyok ötéves korukban mennyire szélesen mosolyogtak a fényképeken. Ezeket az adatokat aztán összevetették azzal, hogy a kísérlet résztvevőinek mennyire voltak sikeresek a párkapcsolatai felnőttkorban.

Arra jutottak, hogy akik szélesen mosolyogtak a gyerekkori fényképeken, háromszor kisebb eséllyel váltak el aztán felnőttként, mint akik komoly arccal néztek ötévesen a kamerába. A Motivation and Emotion pszichológiai szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók leírják, hogy később egy másik csoporttal is megismételték a kísérletet, és hasonló eredményre jutottak: a vidám gyermekkor erősen kihat arra, hogy felnőttként mennyire lesz boldog az ember.

A munkahelyi előrelépés árthat az egészségnek, és a magasabb beosztásba kerülőknek kevesebb idejük marad arra, hogy orvoshoz forduljanak - állapították meg brit tudósok. A Warwicki Egyetem közgazdász és pszichológus kutatói azt találták, hogy az előreléptetés 10 százalékkal növeli a lelki feszültséget, és 20 százalékkal csökkenti betegség esetén az orvosra fordított időt.

A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy a munkahelyi előremenetel az egyén jobb önértékelésén keresztül az egészségi állapotot is javítja. De körülbelül ezer, 1991 és 2005 közötti egyéni előléptetési eset elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy a kinevezést nem követte az egészségi állapot javulása. Sőt ellenkezőleg: akik magasabb beosztásba kerültek, lényegesen stresszesebbekké váltak.

"A munkahelyi előrelépés egyáltalán nem olyan jó dolog, mint sokan gondolják. Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a menedzserek lelki egészsége az előléptetés után általában romlik, méghozzá nem is csak átmenetileg" - írta Chris Boyce.

Általában 25 százalékra tehető azoknak a dolgozó férfiaknak és nőknek az aránya, akik szívesen beszélnek a munkahelyen szexről. Ugyanakkor általában ők azok, akik a legtöbbet hiányoznak a munkából, ezen felül önértékelési zavaraik vannak és hajlamosak a depresszióra.

A torontói és a Brit Columbia-i egyetem kutatói állapították meg a fentieket, amikor a szexuális hátterű munkahelyi viselkedés hatását vizsgálták tréfákon, többé-kevésbé nyílt utalásokon, a témába vágó vitákon, flörtökön keresztül. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: vannak-e az ilyen aktivitásnak pozitív hatásai akár mentális, akár fizikai síkon; hogy mindez megszilárdíthatja-e a kapcsolatokat a munkatársak között, erősödik-e a szolidaritás vagy a cinkosság közöttük, és hogy jótékonyan hat-e a munkavégzésre.

Az eredmények ennek éppen az ellenkezőjét igazolták. Az a bizonyos 25 százalék, amelyet szórakoztatnak a szextémák a munkahelyen, a leginkább kitett a társkapcsolati problémáknak. Ezen kívül úgy érzik, hogy nem értékelik őket kellőképpen és a depresszióra is fogékonyabbak. Ennek alapján a kutatók azt ajánlják mindenkinek, hogy „hagyják a szexet a munkahelyen kívül".

Az Aarhus-i egyetem dán tudósai mágneses rezonanciavizsgálatnak vetettek alá 20 keresztény hívő tesztalanyt. Azt vizsgálták, hogy az agyi aktivitásuk hogyan változik egyes helyzetekben, beleértve az imádságot.

A kísérletben résztvevők szinte tökéletesen azonos agyi jeleket mutattak akkor, amikor a Miatyánkot mondták el, és amikor egy gyerekmondókát: az agynak azok a területei mutattak aktivitást, amik jellemzően monoton, sok ismétlésre alapuló szellemi feladatoknál lépnek munkába.

A következő kísérletben arra kérték a tesztalanyokat, hogy a saját személyes imájukat mondják el, „beszélgessenek Istennel", illetve a Mikulás felé sorolják el a karácsonyi kívánságaikat. Itt, várható módon, azok az agyi területek aktivizálódtak, amelyek a személyes motivációkért felelősek. A legnagyobb különbség az volt, ahogy az agy elülső területei (prefrontal cortex) csak az imádságnál mutattak aktivitást. Az ima alatt az alanyok agya pontosan úgy viselkedett, mint amikor egy barátjukkal beszélgetnek, a Mikulásnál azonban azok a részek, amelyek a beszélgetőpartner megszemélyesítéséért felelősek, inaktívak maradtak, pontosan úgy, mint például amikor egy számítógépes játékkal lép interakcióba az ember.

„A kísérletünkkel nem Isten létezésére próbáltunk bizonyítékot találni, csupán azt mutattuk meg, hogy a hívők valóban hisznek a létezésében", mondta el a New Scientistnek Uffe Schjødt, a kutatást vezető professzor.

A melegirodalom közé sorolták a Manchesteri Egyetem könyvtárosai a brit szigetek történetéről, lakosságáról szóló tudományos munkát, a Homo Britannicus-t, írta pénteken a The Daily Mail.

A Homo Britannicus szerzője Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum antropológusprofesszora, aki az emberi eredet egyik legismertebb szakértője. Az antropológus irányítja a Nagy-Britannia ősi betelepülése elnevezésű projektet, korábban Chris Stringer tollából jelent meg Az afrikai exodus: A modern ember eredete című mű.

Ha megvakarjuk a viszkető bőrfelületet, 30-40 másodpercre kikapcsoljuk a kellemetlen érzésről az agyunkat értesítő idegpályákat - állítják amerikai kutatók. A Minnesotai Egyetem kutatóinak meggyőződése szerint felfedezésük révén sikerül hatékonyabb készítményeket kifejleszteni a bőrviszketéssel járó betegségek kezelésére. Félszáznál több olyan betegség ismert, amely nehezen csillapítható bőrviszketéssel jár. Például az AIDS-ben és a Hodgkin-kórban (a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedésében) szenvedőknél a bőrviszketés nem csillapítható könnyen úgynevezett antihisztaminszerekkel és szteroidkészítményekkel.

A kutatók már korábban kimutatták, hogy amikor viszketést keltő szerek érintkeznek a bőrrel, a gerincvelőben az úgynevezett spinothalamicus pálya aktiválódik. Ez a pályarendszer közvetíti a hő-, fájdalom és bőrfelületi tapintási impulzusokat a köztiagyban lévő szürke magkomplexushoz, a thalamushoz. A kutatást irányító Glenn Giesler szerint a viszketés a fájdalom egyik formája, és máig nem volt világos, hogy a vakarózás miként csillapítja ezt a kellemetlen érzetet. „Azt akartuk kideríteni, hogy miként működik a vakarózás” - magyarázta Giesler, aki csoportjával majmokon végzett kísérleteket.

A kutatók apró elektródákat erősítettek azokra az idegekre, amelyek a bőrviszketés impulzusait továbbították az agyba. Ezután a majmoknak olyan szert fecskendeztek a bőrük alá, amely viszketést váltott ki. Amikor az állatok elkezdték vakarni az érintett bőrfelületet, a viszketésimpulzusok eltűntek. A vakarózás által megszűnt a gerincvelő idegsejtjeinek stimulálása, amelyek 20-30-40 másodpercig nem küldtek impulzusokat az agyba. Ennyi időre szabadítja meg a vakarózás az embert a viszketéstől. „Ez azt jelenti, hogy a gerincvelő ezen neuronjait mintegy lekapcsoljuk a vakarózással” - magyarázta Giesler.

A kutató szerint a következő feladat kideríteni, hogy miként működik ez a rendszer, és milyen idegi ingerületátvivők, neurotranszmitterek vesznek részt a folyamatban. Giesler szerint e mechanizmus megértése révén ki lehetne dolgozni a terápiát olyan esetekre, amikor az antihisztamin-készítmények nem csökkentik a viszketést. A Minnesotai Egyetem kutatói vizsgálataikról a Nature Neuroscience legújabb számában számoltak be.

A sültbaconos szendvics csökkenti a másnaposságot - állítják brit kutatók. Elin Robert, a Newcastle-i Egyetem Élettudományi Központjának kutatója szerint az étel ugyan nem szívja fel az alkoholt, ám felgyorsítja az anyagcserét, megkönnyítve a szervezet méregtelenítését.

"A kenyér gazdag szénhidrátforrás, a bacon viszont tele van fehérjével, amely aminosavakra bomlik le. A szervezetünk pedig igényli az aminosavakat" - magyarázta Elin Roberts. Mint kifejtette, a túlzott alkoholfogyasztás kimeríti az agy ingerületátvivő anyagait, az úgynevezett neurotranszmitterek készleteit is. A baconban lévő proteinek aminosavakká bomlanak le, ezek pedig felszaporítják az ingerületátvivő anyagokat, és ezáltal kitisztul a tivornyázó feje.

A baconos szendvics jótékony hatása azonban nem merül ki az anyagcsere fokozásában és az ingerületátvivő anyagok szintjének emelésében. A piruló szalonna illata is szükséges, amely a brit kutató szerint komplex vegyi reakciót indít el a szervezetben. Ez az illat Elin Roberts szerint még a megrögzött vegetáriánust is kísértésbe viheti. "Valami mélyebb dolog van a háttérben. Nem csupán az ízletes étel gondolata ötlik fel bennünk, hanem valamilyen komplex vegyi reakció indul be szervezetünkben" - emelte ki a kutató.

A hús gyakorlatilag vízből és fehérjéből áll, utóbbi biztosítja a szervezet számára szükséges aminosavakat. "Szükségünk van azonban egy kis zsírra is. Minden diétázó tudja, hogy a teljesen zsírtalanított húsnak egészen más az íze. Kell egy kis zsiradék, hogy ízletes legyen az étel" - mondta Elin Roberts, aki szerint az illat hozza lázba az étkezőt, elősegítve a gyomornedvek kiválasztását. "Az illat és az íz szorosan összetartoznak. Amennyiben nem érezzük az illatokat, az étel sem ízlik majd annyira" - magyarázta a kutató. (MTI)

Az emberek meglehetősen pontosan eltalálják, melyik gazdihoz melyik kutya tartozik, ám a hasonlóság felületes - ismertették tanulmányukat egy konferencián brit kutatók.

Hetven, kutyát nem tartó önkéntest kért meg Lance Workman, hogy 41 kutyatulajdonos fényképéhez társítsák három kutyafajta (labrador, uszkár és staffordshire bullterrier) egyikét. Ez az esetek több mint felénél sikeres volt, noha véletlenszerű választásnál az egyezés esélye egy a háromhoz, azaz 33 százalék lenne.

Workman szerint ez azt jelzi, hogy bizonyos típusú emberekhez meghatározott kutyafajták kapcsolhatók a sztereotípiák alapján. A vizsgálatban részt vevő önkéntesek meghatározott személyiségjegyeket is társítottak az egyes kutyafajták tulajdonosaihoz, a kutatók azonban nem találtak összefüggést a kutyatulajdonosok bármely személyiségjegye és kutyájuk fajtája között, a hasonlóság felületes.

A megállapításokat a Brit Pszichológiai Társaság brightoni éves konferenciáján ismertették a szakemberek. (MTI)

Az Ulsteri Egyetem szakemberei 571, 17-25 év közötti fiatalt kérdeztek ki életükről, és azt találták, hogy azok, akik lánytestvérek között nőttek fel, sokkal boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak voltak.

A kutatók szerint a lánygyerekes családok nyitottabbak és könnyebben megbeszélik érzéseiket. A lányok hatása különösen fontos az olyan szorongást keltő családi események után, mint például a válás. A kutatás vezetője, Tony Cassidy professzor a BBC-nek elmondta, hogy a lánytestvérek erősítik a nyitottabb kommunikációt és az összetartást a családokban. Az érzelmek kifejezése alapvető a jó lelki egészséghez, és a lányok ezt elősegítik a családokban. A résztvevők közül sokan elvált szülők gyerekeként nőttek fel, ezekben a családokban még jelentősebb volt a lányok hatása. "Át kell gondolni, hogyan bánjunk a fiús családokkal" - tette jelentette ki Cassidy.

Geri Burnikell, egy fiataloknak és családoknak tanácsadást nyújtó brit jótékonysági alapítvány koordinátora elmondta, a kutatók megállapításai egybevágnak a tapasztalataikkal. "A fiúk befelé fordulnak problémáikkal, és azokban a családokban, ahol sok fiú van, azt látom, hogy ez gondot okoz. Szerintem az a legfontosabb, hogy ilyen körülmények között a családtagok egy független személlyel beszélgethessenek" - tette hozzá. (MTI)

Egy brit Playstation3-weboldal megbízásából végzett felmérésen 1130 angol férfi válaszolt arra a kérdésre, hogy egy régóta várt videojáték megjelenésének estéjén mit választana szívesebben programnak: a játékot az új szerzeménnyel, vagy szexet a barátnőjükkel.

A tesztben résztvevők 72 százaléka a játékot választotta. Némileg árnyalja a képet, hogy amikor a statisztikát leszűkítették azokra, akik párkapcsolatban élnek, az arány 32 százalékra csökkent.

A Northumbria University egyetem kísérletsorozatban arra keresték a választ a pszichológusok, hogy milyen tudat alatti összefüggések alapján tartják a nők a férfiakat vonzónak. Meglepő módon a legpozitívabb tulajdonságnak a humorérzék mutatkozott. A vicces férfiakat a nők okosnak tartják (holott más kutatások már bebizonyították, hogy nincs direkt összefüggés a humorérzék és az intelligencia között), és őszintének.

A kísérletben 45 heteroszexuális nő vett részt, akiknek férfiak önjellemzéseit kellett elolvasni, majd kiválasztani közülük, hogy kikkel ismerkednének meg szívesen, illetve pontozni őket többféle szempontból. A húsz rövid leírásból tíz hangsúlyozta, hogy viccesnek tartja magát a gazdájuk. Az értékeléseknél kiderült, hogy a nők a humoros férfiakat intelligensebbnek, őszintébbnek és vonzóbbnak tartották, mint azokat, akik nem említettek semmit a humorról.

A férfiak könnyen az ágyba tudják nevettetni a nőket - foglalta össze a tesztek tanulságát a brit pszichológusok szövetségének brightoni konferenciáján a kísérleteket vezető professzor, Kristofor McCarty, aki szerint ezzel tudományos igazolást sikerült tenni a jelenség mögé, amit társkereső hirdetésekben látni: hogy a legtöbbször feltűnő pozitív tulajdonság a jó humorérzék.

Érdekes módon a jelenség fordítva nem működik, vagyis a férfiek nem vonzódnak különösebben a humoros nőkhöz.