A csok a meddő pároknak is kedvez

Csok a családnak

A kormány december végén jelentette be, hogy átszabják és kibővítik a családi otthonteremtési kedvezményrendszert, vagyis a csokot. Az új csok leglátványosabb része, hogy a korábbinál jelentősen több pénzzel támogatja azokat a családokat, amelyek új otthonban költöznének, és emellé három gyereket is vállalnak. Ők 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, és ezen felül további 10 milliós kedvezményes hitelt is felvehetnek. A felújított támogatási program akár egymillió családot is érinthet, és már lehet is igényelni.

De mi történik, ha mégse születnek meg időben az előre vállalt gyerekek? Ebben az esetben bizony vissza kell fizetni a kapott pénzt, a kérdés csak az, hogy kamatostul-e. Ahogy korábban írtuk, az új szabályozás is tartalmaz engedményeket arra az esetre, ha egy pár önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a vállalást, vagyis ha nem lehet gyerekük:

• ha legalább ötször részt vettek valamilyen meddőségi kezelésen, vagy
• ha igazolásuk van róla, hogy egészségügyi okokból ilyen kezelés nem jöhet náluk szóba,

akkor büntetőkamatot nem kell fizetniük az államtól kapott pénz törlesztésén felül.

De mi a helyzet akkor, ha sikeres a meddőségi kezelés, vagyis a mesterséges megtermékenyítés? A kérdés azért érdekes, mert az ilyen kezelések egyik mellékhatása, hogy jelentősen megnövelik a többes terhesség, vagyis az ikrek, vagy akár hármasikrek születésének esélyét. Látszólag ezzel egy füst alatt elintézhető a támogatás teljesítéséhez szükséges babakövetelmény, de érdemes lehet-e erre játszani? Reális forgatókönyv-e, hogy a kibővített csok mellékhatásaként megszaporodnak az ikreket vállaló családok? Nem igazán, mert ez a megoldás

• eleve csak meddőség esetén jöhet szóba, akkor is csak az első öt próbálkozást fizeti az állam;
• nem lehet garantálni a többes terhességet, hiába gyakoribb;
• és egyébként is inkább ennek az elkerülése lenne az egészségügyi szempontból támogatandó cél.

Meddőség és hármasikrek

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy párnak egyévnyi rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet során nem sikerül gyereket nemzenie. Magyarországon a statisztikák szerint ez legalább 150 ezer párt érint.

A meddőségi kezelések típusait külön rendelet határozza meg, részletesen felsorolva a különféle eljárásokat. Ezek két fő csoportba sorolhatók:

• a szervezetet kevésbé megterhelő, méhen belüli megtermékenyítést segítő módszerek, mint a mesterséges ondóbevitel; illetve
• a méhen kívüli eljárások, mint az IVF- vagy lombikprogram.

Előbbiből hat, utóbbiból öt alkalmat fizet az állam. Mindezt megelőzik az olyan kezelések, amelyek megpróbálják helyreállítani a természetes reprodukciós funkciókat: női hormonpótló kezelések, a spermiumok számának növelése, a petevezetékek átjárhatatlanságának megszüntetése, stb. IVF-kezelést vagy akkor lehet igénybe venni, ha a méhen belüli inszeminációs kísérletek sikertelennek bizonyulnak, vagy ha a férfinek ezekhez eleve túl kevés a spermája.

A meddőségi kezelések viszont a természetes fogantatásnál gyakrabban eredményeznek többes terhességet. Amerikában például az IVF-kezelések felfutásának évtizedeiben megduplázódott a többes terhességek aránya: 1971 ás 2011 között az összes terhesség 1,8 százalékáról 3,5 a százalékára nőtt. Ennek az egyik oka az a trend, hogy egyre többen szülnek idősebb korban, ami növeli a többes terhesség esélyét. Ez azonban csak a növekedés harmadáért felelős, a többi a meddőségi kezelések számlájára írható. Míg nemzetközi szinten a kilencvenes években a természetes fogantatások 2-3 százalékában születtek ikrek, addig a mesterséges megtermékenyítés során ugyanez az arány 30 százalék volt.

Ennek a tendenciának a fő oka, hogy az IVF-kezeléseknél hagyományosan egyszerre több megtermékenyített petesejtet ültettek vissza a méhbe, hogy nagyobb eséllyel legyen sikeres az eljárás. Ez viszont mintegy mellesleg a többes terhességek számát is megdobta. 1998-ban érte el a csúcspontját ez a tendencia, ekkor globálisan az IVF-terhességek 27,3 százalékából lett ikerszülés, és további 3,4 százalékánál három vagy még több gyerek. Ez azt jelenti, hogy 100 lombikbébiből 49 többes terhesség eredménye volt.

Azóta viszont jelentős fejlődésen mentek át az asszisztált reprodukciós eljárások, és így az IVF-kezelésekből származó többes terhességek aránya csökkenni kezdett. A meddőségi kezelések még mindig az első számú okai a többes terhességnek, de ezen belül átalakultak az arányok. A méhen belüli módszerek önmagukban ugyan nem növelik a többes terhesség esélyét, de a többszörös peteérést eredményező hormonkezelések (ovulációstimuláció), amelyek ezeket kísérik, annál inkább. Sőt, az IVF-eljárások fejlődésével már ezek jelentik a meddőségi kezeléseknek tulajdonítható többes terhességek nagyobbik részét.

Nem éri meg, hiába érné meg

Magyarországon a legutóbbi adatok 2012-esek. Ebben az évben összesen 87 717 gyerek született, ebből 1455 ikerszülés (1,66 százalék) volt, ezen belül 1424 kettes (1,62 szalék) és 31 hármas (0,035 százalék) terhességből. A KSH összesítése szerint Magyarországon később jött a robbanás, de az 1997-es egészségügyi törvényt követően „1998-tól kezdve látványosan gyakoribbak az ikerszületések” itthon is.

Nálunk a jelenlegi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető be egyidejűleg, vagy négy, ha valamilyen speciális körülmény áll fent (ha volt már sikertelen beültetés, az anya idősebb 35 évnél, stb). Ezen belül az adott pár dönthet, hogy hány embrióval próbálkozna. Eszerint lehetne tudatosan próbálkozni a többes terhességgel – de mi lenne ennek az értelme?

Például az a gyakorlatias és gyakran visszatérő érv, hogy így költséghatékonyabb a családalapítás. Hiszen ha valaki többgyerekes családot szeretne, a drága kezelést csak egyszer kell kifizetni, de ezért rögtön két gyereket is haza lehet vinni. (Főleg olyan országokban fontos ez, ahol egyetlen próbálkozást se fizet az állam.) Az orvosok mégis inkább lebeszélik róla a szülőket, mert a többes terhesség számos komoly egészségügyi kockázattal jár a gyerekekre és az anyára nézve is.

A többes terhesség veszélyeztetett terhességnek számít, mert

• a legtöbb koraszülés többes terhességeknél fordul elő,
• nagyobb a halva születés, illetve
• a spontán vetélés esélye,
• gyakoribb a kis születési testsúly, valamint
• nagyobb az esély a maradandó fogyatékosságra.

Az anyára nézve is fokozott kockázatot jelent a több magzat: könnyebben alakul ki vérszegénység, méhszáj-elégtelenség, lepényelégtelenség, lepényleválás, fájásgyengeség, elhúzódó szülés, terhességi toxémia vagy szülés utáni elhúzódó vérzés.

Ezért az orvosok inkább azt javasolják, hogy a szülők egy gyerekben gondolkozzanak. A meddőségi eljárások fejlődése lehetővé tette, és több országban egyre elterjedtebb megoldás, hogy egyetlen, jól kiválasztott embriót helyeznek csak vissza. Az elektív egyes embriótranszfer (elective single embryo transfer vagy eSET) ezzel úgy csökkenti a többes terhesség esélyét, hogy közben a teherbe esés esélye ideális körülmények között nem sérül érdemben.

Amellett, hogy sokkal biztonságosabb egymás után kétszer szülni, a meddőségi klinikák amúgy se tudják garantálni az ikreket. Ez logikus is, hiszen pont azért használnak sok helyen még ma is több embriót, hogy nagyobb eséllyel jöjjön össze legalább egyetlen gyerek. Hármas ikrekre még kisebb az esély, a többes terhességek túlnyomó többségét a kettős terhességek adják (bár arányában épp a hármasterhesség ugrott meg leginkább a statisztikákban).

A spermadonor-program kiherélése

Az új családtámogatási program egy további érintkezési pontja a meddőségi kezelésekkel, hogy a Kaáli Intézet a csok bejelentését övező családbarát hangulatot kihasználva közleményt adott ki, hogy felhívja a figyelmet egy családalapítást hátráltató anomáliára.

A meddő párok majdnem felénél a férfi problémája miatt nem születhet természetes úton gyerek, náluk a mesterséges megtermékenyítés donorspermával lehetséges. Tavaly nyáron viszont kiderült, hogy a magyarországi donorok spermájának gyenge a minősége, a jelentkezők töredéke alkalmas valóban donornak.

Ezen a spermaimport segíthetne, az OTH szerint azonban az egyik spermabank, a Krio Intézet éveken át illegálisan importált dán spermát, ráadásul genetikailag hibás minták kerültek így az országba, ezért arra kötelezte az intézetet, hogy szüntessék be az importot, sőt a hazai gyűjtést is. A Krio tagadta, hogy törvénytelen lenne a gyakorlat, a hibáról pedig azt állították, hogy olyan rendellenességről van szó, amelyet Magyarországon ki se tudott volna szűrni a dániaihoz képest elmaradott rendszer.

A Kaáli Intézet szerint az OTH önkényesen értelmezte újra a jogszabályokat, a tiltás miatt viszont gyakorlatilag megszűnt a donorspermára épülő kezeléstípus, és csak emiatt évi 250-300 gyerekkel kevesebb születik itthon. Az intézet szerint nem sokat ér az új, családbarát, a meddőségi kezelésekre nézve is pozitív szabályozás, ha a gyakorlatba ezt nem sikerül átültetni. Hiába a kormány igyekezete, hogy minél több gyerek szülessen, ha közben a meddőségi kezelésre szoruló párok egy része ellehetetlenül. Ráadásul így a büntetőkamat alól is hiába mentesülnének a törvény értelmében.

Ezek a párok még a kedvezményes visszafizetéshez szükséges orvosi igazolást sem kaphatják meg a vállalt gyermekek meg nem születése esetén, hiszen donorsperma nélkül nem vehetnek részt öt lombikkezelésben, ugyanakkor nem is alkalmatlanok a kezelésekre, hiszen donorspermával lehetne gyermekük

– írta a Kaáli Intézet a közleményében. Azóta a nyomozás ugyan megszűnt, de a Krio múlt héten mégis úgy döntött, hogy nem folytatják a spermagyűjtést.