A svájci bicska ehhez képest kőbalta

Ismerik azt a viccet, hogy ne vigyél oda kést, ahol lövöldözés lesz? A viccgyártó nyilván nem gondolt az orosz különleges erőkre, a Szpecnazra, amikor kitalálta, mert ők ezt a viccet halálosan komolyan vették. A nyolcvanas évek elején gyártottak egy kést, aminek a markolatába lőfegyvert építettek; ez volt az NSR–2, amit a különleges erők tagjai még ma is használnak Oroszországban.

A késpisztoly ötlete még a hetvenes években született meg, amikor a szovjet Tula fegyvergyárat azzal bízták meg, hogy tervezzenek egy közelharci fegyvert a hadsereg felderítő egységeinek.

Az NRS-2

Fotó: Wikipedia

A vezető tervező, R. D. Khlynin készítette el a fegyver prototípusát, az NRS-t, kimondottan azzal a szándékkal, hogy használni lehessen a korábban fejlesztett SP–3 típusú lőszerrel együtt. Ezeket a hangtompított töltényeket a hidegháború alatt készítették, elsősorban kémeknek és a különleges egység azon tagjainak, akik az ellenséges vonalak mögött dolgoztak. Az SP–3 nem volt olyan erős, mint a hasonló kaliberű lőszerek, de egylövetű fegyverekhez pont megfelelt.

Az NSR viszont nemcsak egy késsel kombinált egylövetű volt. Került bele csavarhúzó, fűrész, illetve egy drótvágó, amivel akár 5 milliméter vastag vezetékeket is el lehetett vágni. A tervezők még ezt is szigetelték, hogy akkor is használható legyen, ha az egységeknek egy elektromos kerítésen kéne átvágniuk magukat.

Amikor néhány évvel később az SP-3-at kivonták a forgalomból, és bevezették az erősebb, megbízhatóbb SP–4-et, az NSR-t is újratervezték; nyilván kitalálták, hogy ez lett az NSR–2. A továbbfejlesztett modell pengéje már annyira éles és ellenálló volt, hogy nemcsak egy télikabátos palotaőrt, hanem egy vékonyabban páncélozott járművet is keresztül lehetett szúrni vele. Az NSR–2-t 1986-ban rendszeresítették.

Ha látjuk, hogy kell tartani a fegyvert, az első gondolatunk az lehet, hogy a tervezője sült bolond volt: a tenyérre fektetett késnek a lövedék a markolatából robban ki, így célzásnál a pengét az arcunk felé kell fordítanunk. Mi van, ha a visszarúgás hatására a homlokunkba áll a penge? Semmi: az NSR–2-nek szinte nem is volt visszarúgása.

Az eszköz hatótávolságáról nincsenek pontos információk, mivel az NSR–2-t kizárólag a szovjet/orosz különleges erők tagjai használták, de a becslések szerint olyan 25 méterig lehetett halálos. Hibázás esetén a fegyvert dobókésként is lehetett használni.

A hálátlanoknak persze ez sem volt elég: mint kiderült, a Szpecnaz tagjai szívesebben használták a késpisztoly lőfegyver nélküli változatát, az NR–2-t, amiben gyufát, iránytűt és más hasznos kiegészítőket rejtettek el. A kommunisták idővel rájöttek, hogy Rambónak van igaza. „Látja, ezekért harcoltam. Ezekért kaptam gyomorfekélyt” – dadogná Virág elvtárs a hatos villamos lépcsőjén.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!