Már a majmok is egyenlő bért követelnek
Frans de Waal holland etológus az emberi erkölcs természettudományos eredetének tekintélyes kortárs kutatója. Egyik legfontosabb (és kétségtelenül legszórakoztatóbb) kísérletében két csuklyásmajom a főszereplő (Brosnan, de Waal, 2003). A majmok plexiketrecben vannak, egymástól ugyan elkülönítve, de azért látják egymást.
Feladatuk egyszerű: ha visszaadnak egy kavicsot a gondozójuknak, cserébe egy falatka nasit kapnak. Kétféle jutalomfalat van, uborka és szőlő. Utóbbi szerintük is sokkal finomabb. Első körben – eszes jószágok lévén – mindketten kiadják a kavicsot, amiért mindkettejüknek egy darab uborka a fizetsége. Ezen a ponton mindkét majom lelkes és nyugodt. Hiszen a szabály egyszerű, a meló nem túl megterhelő, a potyauzsonna pedig mindig jól jön.
Miért nem eszik meg az állatok az embert?
A Homo sapiens lassú, védtelen és bőségesen elérhető zsákmány, így bár a nagyobb ragadozók megtehetnék, hogy mindennap ruhás majmot majszolnak uzsonnára, mégis ritka, hogy emberre támadnak. Az a mondás járja, hogy ezek az állatok jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. Kérdés, hogy mitől vagyunk ilyen félelmetesek?
Műszakokban vadásznak a cápák
Úgy tűnik, tévhit, hogy a cápák kora reggel vagy naplementekor szeretnek vadászni. Mint az a Karissa Lear által vezetett kutatásból kiderült, ha több cápafaj él egy adott területen, egymást váltó vadászataikkal az egész napot lefedik. Ez segítheti őket abban, hogy minden cápafajnak jusson élelem, és megvédheti őket egymástól.
Lear és csapata a hat megfigyelt cápafaj alapján megállapította, hogy az egymást átfedő étrendű, tehát hasonló halakat fogyasztó cápák megosztják erőforrásaikat azáltal, hogy a nap különböző időpontjaiban táplálkoznak. Az ilyesfajta időalapú erőforrás-felosztás nem jellemző az állatvilágra, nagyon kevés esetet figyeltek meg eddig a természetben. Lear szerint azonban a felszíni élővilágnál kevésbé ismert tengeri és óceáni ökoszisztémában jóval elterjedtebb lehet a dolog, mint azt gondolnánk.
A kutatás során 172 egyedet jelöltek meg adatgyűjtőkkel a Mexikói-öböl hat, part menti cápafajából, és összesen 3766 órányi viselkedésadatot sikerült összeszedni. Ezekből állapították meg, hogy
- kora reggelente a bikacápák voltak a legaktívabbak,
- a tigriscápák dél körül vadásztak,
- délután a homokpadi cápák táplálkoztak,
- este mentek halért a feketevégű cápák,
- és az éjszakai műszakot vitték a csipkés pörölycápák, a nagy pörölycápákkal közösen.
Érdekesség, hogy a rögzített adatokból egyfajta hierarchia is kirajzolódik a cápák között. A vadászatra legjobb időszakot, a reggelt és a dél körüli órákat, mikor a zsákmányt a legkönnyebb a vízben észrevenni, a bika- és tigriscápa uralta, amelyeket a fehér cápa után a legveszélyesebb tengeri ragadozókként tartanak számon.
Pipás Pista, „az átokházi tanyavilág hóhéra” valójában nő volt
Pipás Pista alakjához Szeged környékén legendák sora kapcsolódik. Számtalan történet kering arról, hogy a tanyavilágban a családjukat bántalmazó erőszakos férfiak miként bűnhődtek halállal a tetteikért, miután Pipás „eljött értük.” A ravasz csavargó az elkövetett gyilkosságokat leleményes módon rendre öngyilkosságnak tudta álcázni, így sokáig a gyanúsítást is sikerrel elkerülte. Tisztelték és rettegték őt, mígnem a véletlen bizonyítékot szolgáltatott tetteire – és egyúttal arra is fény derült, hogy Pipás Pista fizikai ereje, jellegzetes öltözéke, pipázós-italozós életmódja ellenére egy nő volt. A következő írás az „átokházi tanyavilág hóhéraként” is ismert asszony legendáját és valós életét kívánja bemutatni.
Élettársi veszekedésből gyilkossági nyomozás
A Horthy-korszak másik nagy vihart kavaró gyilkosságsorozatához, a tiszazugi arzénos asszonyok ügyéhez hasonlóan a hatóságok Pipás Pista tetteiről is véletlenül szereztek tudomást. 1932. június 7-én két rendőrtiszt-helyettes a Szeged környéki tanyavilágban járőrözött, és útjuk során az egyik tanyán szétválasztottak egy veszekedő párt, Vér Józsefet és Németh Veront. A nő korabeli megfogalmazásban „vadházasságra” lépett az egyébként nős férfival, miután azonban Vér nem tudta eltartani, néhány hét elteltével el akarta hagyni őt. Párja maradásra próbálta kényszeríteni, a rendőrök közbelépésére azonban az asszony végül távozhatott.
A tiszthelyettesek hazakísérték Németh Veront, ő pedig az út során mesélt nekik Pipás Pista állítólagos viselt dolgairól. A nő információi Vér József feleségétől, Tombácz Pirostól származtak. Tombácz korábban többször beszélt arról, hogy tíz évvel azelőtt mostohaapját, Dobák Antalt édesanyja megbízásából Pipás Pista megölte, majd a bűntettet öngyilkosságnak álcázták. Vér Józsefet a felesége a családi viták során állítólag többször is azzal fenyegette, hogy könnyen Dobák sorsára juthat.
A két rendőr jelentése nyomán a Szeged-Alsóközpontban (a mai Mórahalmon) működő illetékes kapitányság nyomozást indított, és 1932 júliusában négy gyanúsítottat is letartóztattak. Őrizetbe vették Dobák özvegyét, Pipás Pistát, valamint két környékbeli férfit, Horváth Jánost és Császár Józsefet, akik a vád szerint részt vettek a gyilkosságban. A tanyavilág nyomorúságos viszonyai között egy ilyen bűneset nem számított kuriózumnak, Dobák Antal megölésének ügye azonban hamarosan a bulvárlapok címoldalára került. Kiderült ugyanis, hogy Pipás Pista neve ellenére nem férfi, hanem nő. Ez elsősorban azért okozott meglepetést, mert az 1922 márciusában meggyilkolt Dobákot felakasztották, vagyis a bűntett
KOMOLY FIZIKAI ERŐT IGÉNYELT.
A vallomások szerint az áldozattal a feleség megbízásából végeztek, aki bort, élelmiszert, valamint pénzt ajánlott Pipásnak és társainak. A vendégségből hazatérő Dobák Antalt gyilkosai a saját konyhájában lepték meg. Lefogták, hurkot dobtak a nyakába, és felakasztották a mestergerendára, majd miután meghalt, ismét felkötötték egy melléképületben. A helyszínt úgy rendezték el, hogy minden egy részegen elkövetett öngyilkosságra utaljon, amelyet aztán Dobákné később „felfedezett”, majd jelentett a hatóságoknak.
Mennyi arany van még a földben?
A hivatalos EB 2020-trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette átszámítva 11 millió forintért. Hatvan centiméter magas és 7,6 kilós, anyaga aranyozott ezüst.
De miért nem készítik az aranykupát, és úgy általában az aranyérmeket teljesen aranyból?
Már 6-7 ezer éve ismerjük az aranyat. Talán a legrégebbi fém, ami felkeltette az érdeklődésünket. Valószínű, hogy kövek, kavicsok gyűjtögetése közben figyeltek fel a kisebb-nagyobb rögökre az őskori emberek, és az aranysárga csillogás örökre foglyul ejtette őket.
Ez azért érdekes, mert az arany puha, könnyen formálható anyag. Nem alkalmas semmiféle szerszám készítésére. Vasat például sok ezer év múltán kezdtünk csak el széles körben használni (legkorábban a közel-keletiek körülbelül 3 ezer éve). Pedig a vas kemény, és az egyik leggyakoribb elemi anyag a Földön.
Hatvan évet kellett várnia, a legidősebb ember lehet az űrben
Az 1939-es születésű Wally Funk kapcsolata a repüléssel egészen kis korában kezdődött. A The Guardiannek adott 2019-es interjújában úgy emlékezett vissza, szüleivel alig egyévesen Új-Mexikó egyik repülőterére látogattak, ahol megnézhették egy Douglas DC-3, az egyik első utasszállító pilótafülkéjét.
Az első utam a kormányhoz vezetett, és megpróbáltam elfordítani, mire anyám csak annyit mondott: repülni fog!
Kilencéves volt, amikor az első óráit vette pilótatanoncként, 14 évesen a Nemzeti Lőfegyverszövetség (NRA) versenyén lövészi teljesítményéért az Egyesült Államok akkori elnökétől, Dwight D. Eisenhowertől levelet kapott, miközben az amerikai délnyugatot képviselte a legjobb női sízőként szlalom és lesiklás számokban az országos versenyeken.
Középiskolásként jelentkezett olyan órákra, ahol autómechanikát és mechanikus tervrajzot tanult volna, viszont az oktatási szabályzat szerint ezekre lányként nem járhatott. Helyette kötelezték háztartástanra, ami miatt 16 évesen otthagyta a középiskolát, és a columbiai Stephens College női magániskola diákja lett. Itt belépett az 1941-ben indult Flying Susies pilótaprogramba, melynek huszonnégy diákja közül elsőként végzett. 1958-ban fejezte be az oktatást, pilótaengedéllyel és művészeti képesítéssel.
Milyen gyorsan mozog a Föld?
Mivel azonos sebességgel mozgunk vele, számunkra stabil pont, de a Föld a valójában nagyon mozgékony hely. Forog a tengelye körül, kering a Nap körül, és a Naprendszerrel együtt kering a Tejútrendszer középpontja körül, és ez még nem minden.
A Föld 23 óra 56 perc és 4 másodpercenként megfordul a tengelye körül, az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, a bolygó tehát óránként 1670 kilométeres sebességgel forog.
Nagy esők után jöhet a szúnyoginvázió
A szokásosnál kissé később, a csapadékos hetek után a meleg beköszöntével most indul a szúnyoginvázió. És ha nem lenne elég az itthon őshonos mintegy ötven csípőszúnyogfaj, pár éve megérkezett hozzánk három újabb is:
- az ázsiai tigrisszúnyog,
- a japán bozótszúnyog
- és a koreai szúnyog.
Ráadásul ezek az invazív szúnyogfajok potenciális rizikóforrások, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozókat, vírusokat, fonálférgeket terjeszthetnek. Vagy éppen halálos sárgalázat és csonttörő lázat. Utóbbi a csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne.
Mivel alig ismerjük őket, Ökológiai Kutatóközpont elindította a szúnyogmonitort , ahol lakossági bejelentések alapján mérik fel, mennyire szaporodtak el ezek az új csípőszúnyog fajok. Már több mint háromezer fotót és szúnyogmintát küldtek, de még így sem tudható túl sok minden róluk, mondta az Indexnek Dr. Soltész Zoltántól tudományos munkatárs.
A szovjetek 50 éve már leszálltak a Marsra
A hatvanas évek elején már megcélozták a vörös bolygót. Az űrverseny hőskorában szinte egymást érték a felküldött amerikai és szovjet eszközök; egy időrendi krónikát ebben az Index-cikkben olvashat arról, hogy mely években indultak szondák a Marsra.
A Marsz-program a Szovjetunió holdra szállásban elszenvedett vereségét lett volna hivatott feledtetni, de hét űrszondából csak egy jutott el szerencsésen a felszínig, ott viszont – vélhetően számítási hibából kifolyólag – csak pár másodpercig működött.
A Naprendszer tele van fura holdakkal
A Merkúr és a Vénusz kivételével a Naprendszer bolygói mind rendelkeznek holdakkal. A mi Holdunk szépséges és teljesen halott, így nem tartozik a legizgalmasabbak közé, de a többi bolygó körül megdöbbentő, kavargó, akár életnek is otthont adó világokat találhatunk. Nézzük a tíz legfurábbat!
A lebombázott Callisto
A Jupiter holdja alig valamivel kisebb a Merkúrnál, így a harmadik legnagyobb hold a Naprendszerben. A Callisto különleges ismertetőjegye, hogy úgy néz ki, mint a felégetett föld, ugyanis ő a környék kráterekkel legsűrűbben borított égiteste. Ezt az okozza, hogy a Jupiter erős gravitációja minden elhaladó aszteroidát és üstököst begyűjt, és holdjai közül a Callisto van leginkább a tűzvonalban.
Miért látszik feketének a világűr?
Miért van az, hogy a hajnali sárga, majd nappali kék eget, és az aranytól vörösig terjedő naplementét sötétség, szinte fekete éjszaka váltja? És miért van az, hogy a Földet elhagyva, az űrben készült fényképeken és videókon is egytől egyig sötét alapon világítanak a csillagok és más égitestek? Meglepő lehet, de nem azért, mert ne lenne fény az űrben.
Amikor brit bulvárlap követelte a trianoni béke revízióját
A két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni határok módosítása, a revízió volt. Ennek sikeres megvalósítására csak 1938-tól kezdődően, német és olasz támogatással kerülhetett sor. Kevéssé ismert, de egy bő évtizeddel korábban, 1927-ben már felsejlett a revízió reménye, amikor egy brit sajtómágnás, Lord Rothermere a Daily Mail című lapban a trianoni békediktátum igazságtalanságáról és a magyar határok tarthatatlanságáról írt. A cikk nagy reményeket ébresztett a magyar közvéleményben és komoly lökést adott a hazai irredenta szervezkedéseknek. A következőkben azt kívánjuk bemutatni, mit tartalmazott Rothermere Magyarországról szóló cikke, milyen okokkal magyarázható az írás megszületése és hogy milyen politikai következményekkel járt annak publikálása.
A kisantant szorításában
A trianoni békediktátum 1920-ban traumatizálta a magyar társadalmat, a közvélemény felháborodását pedig fokozta az a tény, hogy a területcsonkítással korántsem ért véget Magyarország megbüntetése. A lehetséges revíziós törekvések megelőzése érdekében 1921 júniusáig a szomszédos (utód)államok, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia kétoldalú szerződésekkel egy tömböt hoztak létre hazánk elszigetelésére. Megszületett a kisantant, amely az európai nagypolitikában is igyekezett ellehetetleníteni a háború utáni Magyarország kapcsolatépítési kísérleteit, megpróbálta például megakadályozni hazánk felvételét a Népszövetségbe.
Ennek okán Bethlen István kormánya aligha foglalkozhatott érdemben a békediktátum revíziójával. Sokkal inkább arra törekedett, hogy kitörjön a szomszédos államok szorításából.
Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?
A történészek időről időre megpróbálják rehabilitálni őt. Legutóbb Charles J. Halperin amerikai történész tett erre kísérletet 2019-ben megjelent életrajzában. Az orosz nacionalisták szerint Rettegett Ivánt az oroszellenes, nyugati történészek rágalmazták meg, Sztálin szerint a „népet szipolyozó” bojárok ellen küzdött, az erős, központosított állam érdekében. Mentegetői gyermekkori traumáira hivatkoznak, arra, hogy a szörnyűségekre a háborúzás miatt került sor, vagy arra, hogy ezek csak afféle melléktermékei egy nemes cél érdekében folytatott küzdelemnek. Vagyis a „rossz” nem más, mint egy magasabb rendű „jó” sajátos megjelenési formája, elkerülhetetlen velejárója.
IV. Iván cár gyakran hivatkozott gyermekkori szenvedéseire, de ezek meglehetősen triviálisnak tűnnek. Nem vacsorázhatott akkor, amikor szeretett volna, nem teljesítették azonnal minden kívánságát, és néha más kapott meg valamilyen ajándékot, nem ő. Ki nem élt át hasonló „traumákat” gyermekkorában? Azt már kevesebben tehették meg, hogy egy ellenszenves felnőttet kutyákkal tépessenek szét – ahogy a 13 éves Iván tette Sujszkij bojárral.
A szuperhold is csak egy illúzió
Szinte megbabonáz minket az időről időre feltűnő szuperhold látványa. Ahogy a horizont felett hatalmasan piroslik, majd ahogy felszáll az égen, az egyre fehéredő korong bevilágít mindent. Legutóbb április 27-én és május 26-án láthattunk ilyet. És most is. Ilyenkor megindul a fantázia, és röpködnek a számok, hányszoros napnak számít az aznap.
Az elbűvölő jelenséggel mindössze egyetlen apró probléma van: az, hogy nem igaz.
Mindez csak egy illúzió, érzéki csalódás.
Jöhet-e zombiapokalipszis?
Az évtizedek során sokat változott a zombifigura gonosz temetői szellemtől a szupererejű fertőzöttig. Ezek ellenére a zombi fizikai paradoxon. Természetesen biológiailag is paradoxon, mivel bomlófélben lévő élőhalottként mozogni, sőt élőket széttépni egy kis agyért viszonylag nehezen kivitelezhető. De ha a biológia nem lenne elég, mint említettük, fizikailag is lehetetlenek.
Mi történne azzal, aki a Jupiterbe zuhan?
A Jupiterbe nem lehet csak úgy belezuhanni, aki sima űrruhában próbálná meg, azzal még a bolygó elérése előtt végezne a nagy energiájú kozmikus sugárzás. Ezért érdemes inkább felvenni a sugárzás- és nyomásálló képzeletbeli szuperűrruhát. Vigyázz, kész, ugrás!
A Jupiter a naprendszer legnagyobb bolygója, 1300-szor akkora, mint a Föld. Gázbolygó, többnyire hidrogénből és héliumból áll. A Jupiter gravitációja a földi két és félszerese, ezért jóval gyorsabban zuhannánk, mint a Földön, óránként 177 000 kilométeres sebességgel.
3 perc után elérjük az ammóniafelhők a tetejét, a sűrűbb légréteg olyan lenne, mintha falba csapódnánk, és rögtön utána tapasztalnánk, hogy a Jupiter nemcsak óriási, de a Naprendszer leggyorsabban forgó bolygója. A Jupiter egy napja kilenc és fél óráig tart, emiatt közel 500 km/órás szelek fújnak.
Mégsincs a farkasoknál alfa-hím
A domináns viselkedés szerepe a hierarchiában nemcsak a kutyakiképzésbe, de a populáris kultúra vulgárpszichológiájába és a politikai kommunikációba is beépült. Most kezd kiderülni, hogy félreértés az egész.
Induljunk ki az általánosan ismert képből: a farkasok (szürke farkasok) falkákban élnek. A falkák komoly hierarchiába rendeződnek: az alfa-hím vezeti a csapatot, a béta-hím a helyettese, a rangsor végén pedig az ómega-hím található. Ugyanez a rangsor a nőstényeknél is létezik. Ez a vélekedés lassan gyökeresedett meg, de mára teljesen beépült a hierarchiákkal kapcsolatos általános pszichológiával és társadalommal kapcsolatos gondolkodásba. A helyzet azonban, hogy amit eddig tudni véltünk, kissé felületes megfigyeléseken alapult.
Csak fogságban
A vezetőt alfa-hímnek nevezik, és a ranglétrában sok szint létezik ez alatt, béta, gamma, és így tovább. De ilyen rendszer nincs a vadon élő farkasoknál
– mondja Barbara Zimmermann, az Inland Norway Egyetem munkatársa.
Mit tudunk Lenin végrendeletéről?
„Sztálin […] mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében”, és nem biztos, „hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal”, „Sztálin túlságosan goromba ember, és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben […] tarthatatlan a főtitkári tisztségben. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni”.
E rövid, gyilkos megjegyzéseket állítólag 1922. december 23-án és 1923. január 4-én diktálta Lenin, néhány héttel a szélütés előtt, amely végleg eltávolította őt a politikai életből. A legtöbb történeti feldolgozás a következőképpen adja elő az eseményeket: Lenin a halála előtt felismerte a Sztálin személyiségében rejlő veszedelmes tendenciákat, lediktálta a véleményét, majd felszólította kollégáit, hogy válasszanak mást a főtitkári posztra. Az ármányos Sztálin azonban eltitkolta a „Lenin végrendelete” néven emlegetett üzenetet a párt elől. Csak az ő halála után került napvilágra, utódának, Hruscsovnak köszönhetően, a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán, 1956-ban.
Kiszárad-e a Balaton?
A válasz sajnos az, hogy igen, a történelem során többször is kiszáradt. Az 1866-os vízszint például olyan alacsony volt, hogy át lehetett gyalogolni az egyik partról a másikra. Abban az aszályos évben a Velencei-tó szinte teljesen eltűnt, medrében huszárok gyakorlatoztak. Vele együtt a Fertő tó is elpárolgott pár évre. De nem volt ebben semmi rendkívüli, addigra már legalább tucatnyi kiszáradást jegyeztek fel a krónikák.
Ki volt d’Artagnan?
Amint az köztudott, Alexandre Dumas regényeinek (A három testőr, Húsz év múlva, Bragelonne vicomte) hőse volt, melyek közül az első vált leghíresebbé. E regény filmes feldolgozásainak se vége, se hossza, s d’Artagnan szerepét olyan híres színészek alakították, mint Don Ameche, Gene Kelly, Michael York, Chris O’Donnell és Logan Lerman. De vajon létezett-e ilyen nevű francia katonatiszt a 17. században?
A történelmi d’Artagnan az abszolút monarchia néven emlegetett francia politikai rendszer egyik oszlopa volt, annak a politikai-katonai elitnek a jeles képviselője, amelyet Richelieu bíboros alakított ki. E katonák és tisztviselők később Richelieu politikai örökösét, Mazarin bíborost támogatták, s végül vezető szerepet játszottak a Napkirály, XIV. Lajos kormányzatának kiépítésében. A francia történészek szerint az igazi d’Artagnan nem furfangos és hencegő gascogne-i párbajhős volt, hanem olyan tiszt, aki a bátorságot szenvedélyes szolgálatkészséggel, politikai bölcsességgel és humánus, emberséges magatartással egyesítette.
Melyik metró áll meg az Apponyi térnél?
Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak egyik meghatározó államférfija volt, aki azzal, hogy közel hat évtizeden keresztül birtokolt képviselői mandátumot a magyar törvényhozásban, egy politikai rekordokat összesítő könyvben is biztosan helyet érdemelne. A gróf pályafutásának legismertebb szakasza 1920 januárjára esik, amikor a párizsi békekonferenciára kiküldött magyar delegáció vezetőjeként igyekezett kedvező békefeltételeket kiharcolni hazánk számára. Annak ellenére, hogy törekvései kudarcot vallottak, Apponyi az 1920. január 16-án elmondott „védőbeszédével” elnyerte a hazai közvélemény elismerését. Miután szónoklatában kiváló érveléssel bizonyította a Magyarországra kényszerített békefeltételek igazságtalanságát, a „nemzet védőügyvédjeként” tekintettek rá, és a revíziós törekvések élő szimbólumává vált. Elsősorban ennek köszönhette, hogy a Horthy-korszakban valóságos kultusz alakult ki a személye körül. Ma már kevéssé ismert, de Apponyi olyan népszerűségnek örvendett, hogy 1921-ben Budapest egyik legforgalmasabb közterületét is átnevezték a tiszteletére.
Az utolsó szó jogán
Apponyi Albert 1919 decemberében, a Huszár-kormánytól kapott felkérést arra, hogy álljon a magyar delegáció élére, és vesse latba minden tudását a baljósnak ígérkező párizsi béketárgyalásokon. Vezetői megbízásában fontos szerepet játszott, hogy az első világháborút megelőző évtizedekben aktív szerepet vállalt a pacifista Interparlamentáris Unióban, és jelentős kapcsolati hálót épített ki a nyugati politikusok körében. Apponyi a századforduló után az Egyesült Államokban is látogatást tett (kétszer is), és tengerentúli tartózkodása idején szívélyes viszonyba került Theodore Roosevelt akkori elnökkel. Ezenfelül az arisztokrata politikus híres szónoki tehetsége is bizakodással töltötte el a hazai közvéleményt.
Kommunista kamupártot vetettek be Kínában
A kamupártok nem csak a választások kimenetelének manipulálására használhatók. Hollandiában a hírszerzés alapított egyet egészen speciális célra.
1968-ra a globális kommunizmus nagy veszélyt jelentett a nyugati világra és ezen belül Nyugat-Európára. Csehszlovákiában a Varsói Szerződés haderejének inváziója számolta fel napok alatt a békés forradalmat. Közép- és Dél-Amerikába, Afrikába Che Guevara importálta a marxizmust, az egész vörös fenyegetés globálisnak és megállíthatatlannak tűnt.
Az erősödő kommunista pártok addigra már felbukkantak csaknem mindegyik nyugat-európai országban, így Spanyolországban, Finnországban és elsősorban Olaszországban, ahol a kereszténydemokraták mögött soha nem látott mennyiségű szavazattal az olasz kommunisták stabil második helyet szereztek 1953-tól 1987-ig minden választáson.
Kínában Mao Ce-tung elutasította a Teng Hsziao-ping által javasolt reformokat, a tragikus, sok millió ember halálát okozó kulturális forradalomhoz vezető, elnyomó politikába kezdett. Az amerikaiakkal páros lábbal szálltak bele a kommunistaüldözésbe úgy az USA-ban, mint a világ más pontjain (akkor épp még Vietnámban). Hollandiában pedig valakinek zseniális ötlete támadt. Hatalmas hadsereg és infrastruktúra híján csalafintasággal próbáltak az ellenség közelébe jutni. Egészen pontosan Kínát célozták meg.
Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból
Hadat üzent a dolmányos varjaknak a Budavári Önkormányzat, méghozzá különös módon: egész egyszerűen kitiltják őket a kerületből. Felkutatják és költési időszak után végleg eltávolítják az összes fészket, és madárriasztó műsolymokat telepítenek a helyükre. A furcsa és drasztikus döntést a lakók kényszerítették ki, miután végleg elegük lett az elkanászodott, agresszív madarakból.
Hatásos, de veszélyes a biciklis peloton
Minden közlekedési forma közül a kerékpár a legenergiahatékonyabb eszköz. Pedálozással tudjuk ugyanis a legkisebb energiabefektetéssel kihozni a legtöbbet (utána a gyaloglás és a futás jön, a legrosszabb, amikor egy ember csak ül az autóban). De még ez sem magyarázza, hogy a Giro d’Italia versenyzői még a hegyi utakon sem mennek lassabban, mint átlag 35 kilométer/óra. Egyes sprintszakaszokon pedig akár elérhetik a hatvanas átlagot is, ami már-már földöntúli teljesítmény. Mi kell ahhoz, hogy a 21 szakaszból álló, majdnem 3500 kilométeren ilyen gyorsan száguldozzanak?
A kulcs a lehetetlenül könnyű bringa, vágjuk rá azonnal. És valóban, a papírvékony, szénszálas vázú nyolckilós szerkezeteket jól meg lehet hajtani. Viszont borulásnál kártyavárként esnek szét, omlanak össze ezek a különleges biciklik. Márpedig nagyon ritkán fut le baleset nélkül egy országúti kerékpárverseny. Nem véletlen, hogy biztonsági szempontból 6,8 kilogrammnál húzta meg az alsó súlyhatárt például a Tour De France-on a nemzetközi szövetség. A Giro magyar indulója, Valter Attila karbonvázas bicaja sem nyom többet körülbelül 8 kilogrammnál.
Miért tegeződnek az imák?
Ha igaz, hogy a magázással tiszteletet mutatunk, akkor igazán nem könnyű megérteni, hogy pont az istenekkel miért tegeződünk vajon. A válasz szerencsére nem teológiai, hanem nyelvészeti természetű, tehát még hinni sem kell hozzá.
A király, akinek „Halál a királyokra!” volt a mellkasára tetoválva
A nagyvárosi pezsgéstől messze fekvő kisváros polgári családjába született Jean Baptiste Jules Bernadotte édesapja korai halála miatt, kényszerből lépett be a francia hadseregbe, amelynek hamarosan marsallja lett. Ebből a pozícióból választották meg svéd királynak, amelyet francia császárként Napóleon is támogatott. Röviddel később, legyőzve lelkiismeretét, új hazája érdekeit szem előtt tartva hadat üzent Napóleonnak, és jelentős mértékben hozzájárult bukásához. De a történet igazi csattanója csak halála után következett.
Kaiszár vagy Cézár? Avagy hogyan beszéljünk egy halott nyelven
Amikor történészi tanulmányaim elkerülhetetlen következményeként elkezdtem latinul tanulni, csoporttársaimmal azonnal szembesültünk a kérdéssel: hogyan beszéljünk egy holt nyelven? Persze a nyelvek matematikájának is nevezett latin első óráján több lenne, mint barokkos túlzás azt állítani, hogy beszéltünk latinul. Maradjunk annyiban, hogy megpróbáltuk kiejteni a szavakat. A kavarodás egyik oka a középkor óta használt és általánosan ismert úgynevezett humanista és a huszadik században elterjedt klasszikus, illetve restituált latin kiejtés közötti jelentős eltérések voltak. De mit is kell tudni az utóbbiról?
Így alapítson hangyafarmot a lakásban
Ha két hangya találkozik, csak egy pillanatra állnak meg, feromonmolekuláikkal azonosítják egymást, majd sietősen mennek tovább a dolgukra. Ám ha két hangyacsapat fut össze, akkor biztosan csetepatéba keverednek, és hatalmas öldöklést csapnak. A hangyák ugyanis a darazsak leszármazottai, ezért alaptermészetüknél fogva agresszívek.
Minderről Bakos Ádám, az első hazai hangyatenyésztő és hangyafarmer tájékoztatott minket, akinek háza ajtajában egy hangyacsapdát helyezett el gondosan. Meglepődésünkre csak annyit mondott, hogy imádja ezt az állatfajt, de nem szeretné, ha a két legelterjedtebb hazai faj, a fekete hangya (Lasius niger) és a gyephangya, másik nevén a járdahangya (Tetramorium sp.) tanyát üssön a lakásban. Nála a kémcsövekben és az átlátszó műanyag, több emeletes hangyavárakban, a formikáriumokban van a helyük, ahol akár egész nap figyelhetjük szorgoskodásukat.
Az első, ami felötlik bennünk, egy rácsodálkozó kérdés: mit lehet kedvelni a hangyákban?
A magyar hercegnő, aki 11 esztendősen döntött Kelet-Európa jövőjéről
Az európai örökletes monarchiákban időnként megtörtént, hogy kisgyermekek vagy akár újszülöttek foglalták el a trónt – gondoljunk csak a magyar királyok közül III. László és V. László esetére. Az viszont meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ezek a koronás fők gyermekként érdemben befolyásolták volna országuk sorsát. Az egyik ilyen kivételes uralkodó I. (Nagy) Lajos királyunk kisebbik leánya, Hedvig volt, aki a Lengyel Királyság jövőjéről hozott döntését sokkal inkább kényszerként, mintsem lehetőségként élte meg. Az Anjou-házból származó lengyel királynő 1385-ben, 11 esztendősen határozott úgy, hogy feleségül megy Jagelló litván nagyfejedelemhez, e frigy pedig évszázadokra meghatározta Kelet-Európa hatalmi viszonyait. A Hedvig által kimondott boldogító (?) igennek köszönhetően a kontinens utolsó pogány állama, Litvánia felvette a kereszténységet, és a vele perszonálunióra lépő Lengyelország Európa legnagyobb területű királyságává vált. A II. Ulászló néven lengyel társuralkodóvá koronázott litván uralkodóval pedig megkezdte európai pályafutását a Jagelló-dinasztia.
Mit tegyünk, ha darázsfészekbe nyúlunk?
Ájultra csíptek a darazsak egy túrázót tavaly a Mecsekben, aki a csípéseket követően néhány percen belül eszméletét vesztette, majd kritikus, életveszélyes állapotba került. Mentőhelikopter érkezett a helyszínre, stabilizálták az állapotát, majd kórházba vitték.
A Mátrában pedig húsz túrázót támadtak meg darazsak ugyancsak tavaly augusztusban, legtöbbjüknek a fejét, a hátát, valamint a vállát érte csípés, allergiás reakciók egyiküknél sem mutatkoztak.
Pár éve egy kétgyermekes család tartott hazafelé a játszótérről a tolna megyei Decsen, amikor hatéves kislányuk leült a járda szélére, pont egy föld alatti darázsfészek bejáratához. Több ezer darázs özönlött ki, a család hiába futott előlük, kitartóan követték őket. A lányok hajából 50-60 darazsat kellett kiszedni, egyiküknek még a torkán is volt csípés. A vérfagyasztó esemény után az egész család kórházba került, ahol gyógyszeres kezelést kaptak.
Miután ilyen és ehhez hasonló rémtörténeteket hallunk időről időre, nem csoda, ha gyerekkorunk óta hadilábon állunk a darazsakkal, és ha megjelenik egy körülöttünk, azonnal pánikba esünk, kiabálva vadul csapkodni kezdünk, felugrunk.
Jól tesszük?
Rovataink a Facebookon