
Cahill kutatócsoportja 2001. október másodika és harmincadika között több mint nyolcezerszer vett légmintát az összedőlt épületek környékén. A kutatás eredményeiről 2002-ben már kiadtak egy jelentést, de most sokkal részletesebb magyarázatot tudtak adni arról, hogy mi ment végbe a katasztrófa után.
Városi hulladékégető
Több tonna beton, üveg, bútor, szőnyeg, szigetelőanyag, számítógép és papír halmozódott fel, amikor a tornyok összedőltek és elkezdtek égni, ráadásul a rossz oxigénellátás miatt a törmelék egészen december 19-ig égett. Ennek a forró halomnak néhány alkotóeleme szerves anyagokkal és klórtartalmú vegyületekkel kombinálódott, aztán fémben gazdag gázokként kiszabadult, írta a jelentés.
Ezek a gázok vagy elégtek, vagy olyan apró részecskékre bomlottak le, amelyek képesek behatolni az emberi tüdő mélyére. Cahill professzor négy egészségkárosító részecsketípust határozott meg: finom fémszemcsék, amelyek megváltoztatják a tüdő kémiáját; kénsav, amely közvetlenül a csillókat és a tüdősejteket támadja meg; finom üvegrészecskék, amelyek a tüdőn keresztül a véráramba és a szívbe kerülnek; forró szerves anyagok, amelyek rákot okoznak.
Megszívta a környék
A gázálarc nélkül dolgozó munkásokra és a környező épületekben dolgozó emberekre brutális hatással lehettek ezek az anyagok, mondta Cahill. Az adatokat az American Chemical Society New Yorkban megtartott országos gyűlésén hozták nyilvánosságra.
