Melyik a legmenőbb pesti városrész a Nagykörút mentén?

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a városrész-bajnokság! Most a VI. és VII. kerületek egészéből, a VIII. kerület nagy részéből, valamint a IX. és XIII. kerület egyes részeiből, az úgynevezett Nagykörút mentéről szavazhatjátok meg, hogy szerintetek melyik része a legjobb. (Lipótváros már korábban szerepelt a Városmag fordulóban.)

Az első bajnokságban Újlipótváros dobogós helyen végzett, de vajon most is olyan népszerű-e még?

Bevezetésként íme néhány általános adat:

A körúton a legdrágább kerület a VI. 291 ezer forintos négyzetméterárral. Aki Terézvárosban szeretne lakni, annak 30 százalékkal többet kell fizetnie, mintha ugyanazt az ingatlant Erzsébetvárosban vásárolná meg, de a VIII. kerülethez képest ez az ár már 1,4-szeres.

Értelemszerűen a legdrágább városrész is a VI. kerületből kerül ki: Belső-Terézvárosban 320 ezer Ft négyzetméteráron adták-vették az ingatlanokat, ami közel 50 ezer forinttal drágább, mint a lista második helyezettje. Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki itt szeretne ingatlant vásárolni. A toplistán a másik VI. kerületi városrész, Terézváros közé beékelődik a XIII. kerületi Újlipótváros a maga 274 ezer Ft-os átlagárával és Ferencváros rehabilitált területe 272 ezer Ft-os négyzetméterárával. Ezt követi Terézváros, ahol 269 ezer Ft-os átlagárral keltek el az ingatlanok 2014-ben.

A VII. kerületben a belvárosiasabb létért kicsit többet kell fizetni, Belső-Erzsébetváros 235 ezer Ft volt egy négyzetméter ingatlan, miközben Erzsébetvárosban „csak” 219 ezer Ft.

A VIII. kerületben a Corvin negyedért a városnegyedben található plusz szolgáltatásokért és a sétálóutcáért kell prémiumot fizetnünk, a 225 ezer Ft-os átlagár a Palotanegyedhez képest  tíz százalékot, Józsefvároshoz képest tizenöt százalék felárat jelent.

Az eladók nem bíznak semmit a véletlenre, egyes városrészekben közel másfélszer többért kínálták az ingatlanokat, mint amennyiért azok átlagban elkeltek. Belső-Terézvárosban a legnagyobb a különbség, a 433 ezer Ft-os kínálati átlagár bizony borsos és közel 1,8-szorosa annak, amennyiért itt értékesítették az ingatlanokat.

Belső-Erzsébetvárosban akarnak még drágán eladni, itt 418 ezer forintos átlagáron találunk hirdetett ingatlanokat, de a terézvárosi 382 ezer Ft-os, újlipótvárosi 343 ezer Ft-os átlagár is a budapesti átlag felett van bőven.

A legolcsóbban a VIII. kerületi városrészekben találhatunk eladó ingatlanokat, itt átlagban Palotanegyed a legdrágább a 263 ezer Ft-os átlagárral, de megközelíti ezt a Corvin negyed átlagára és józsefvárosi átlagár is.

Úgy látszik, hogy

a legdrágábban itt is Belső-Terézvárosban lehet garázst vásárolni.

Átlagban három és fél millió forintot kell kiadnia az autótulajdonosnak egy itt található garázsért és azért a nem elhanyagolható kényelemért, hogy errefelé rendkívül nehéz parkolni. Az általános belvárosi parkolóhiányt is jól tükrözik az árak, hiszen a legdrágább a listán Belső-Erzsébetváros mellett Terézváros és Erzsébetváros, is sokat kell fizetni a kényelemért.

A VIII. és IX. kerületben a közterületi parkolóhelyzet kicsit jobb és parkolóházakból is talán nagyobb a kínálat, így nem kell annyit fizetni egy-egy garázsét, mit a belvárosban, de átlagban 2 milliónál azért többet kell letenni az asztalra. Aki teheti, az Belső-Ferencvárost válassza, mert itt a legolcsóbb a garázs.

A Bűn negyedei

Bűnözésből a körút mentén bőven kijut az embernek, lakosságszámra vetítve itt a legmagasabb a bűnözés, de hát mindenkinek ismerős lehet a Blaha vagy a Nyugati környéke és ezzel csak két frekventált helyet említettünk.

A legtöbb bűnesetet Józsefvárosban regisztrálták 2014-ben szám szerint 4910 bűncselekményt, de lakosságszámra vetítve mégis a VI. kerületben volt arányaiban a legtöbb balhé, 83 regisztrált bűneset jutott ezer lakosra. Hát igen, megvan az éjszakai életnek a negatív hozadéka is, ami a számokból is látszik, hiszen Belső-Terézvárosban 4300 bűncselekményt, Terézvárosban pedig 3930 bűnesetet regisztráltak 2014-ben.

Ha nyugisabb helyre vágyik az ember, akkor inkább Ferencvárost keresse, Belső-Ferencvárosban tavaly 1120, míg a rehabilitációs területen 1520 bűnesetet regisztráltak. A legkevesebbet, 518-at a Corvin negyedben, de ehhez az is hozzá tartozik, hogy ez a bűnesetszám lényegesen kisebb területen összpontosult.

 aki több zöldre vágyik, annak Újlipótváros vagy Ferencváros rehabilitált része javasolt, a belvárosban nem sok összefüggő zöld területet találhatunk.

És akkor lássuk a részleteket:

Újlipótváros

Art déco és bauhaus épületeivel Budapest egyik legizgalmasabb városrésze, az erőltetetten lazáskodók kissé modorossá merevült szófordulatával: Újlipócia.

Az ezernyolcszázas évek elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt. A Nagykörút kiépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút mellett bérlakásokat építettek, az ipart kitelepítették innen. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor I. Lipót nevét viselő Szent István körutat. A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban épült fel a mai napig egyik legnépszerűbb pesti színház, a Vígszínház.

Terézváros

A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.

Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. A XVIII. század első felében kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, 1790-re mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa, többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házakkal, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.

Még száz év sem telt, amikor Terézváros Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor már a székesfőváros legnépesebb kerülete több, mint hetvenezer lakosával. Ekkor indul be gróf Andrássy Gyula projektje a most már az ő nevét viselő Sugárút építésével és a nagykörút építése is megkezdődik, valamint Erzsébetváros megalakításával kettéosztják a hatalmassá duzzadt Terézvárost.

Belső-Terézváros 

A mai Belső-Terézváros a Teréz körút Bajcsy-Zsilinszky út, Király utca közötti terület, a tágabb értelembe vett pesti belváros része az teljes V. kerületen felül az erzsébetvárosi, józsefvárosi és ferencvárosi körúton belüli területekkel együtt. A „körúton belülieket” a külső kerületek lakói és a vidékiek – illetve önironikusan olykor önmagukat is – gyakran úgy határozzák meg, mint akik csupán a saját kis first world problemjeiken pörögnek és teljesen elrugaszkodottak a magyar rögvalóságtól. A termőföldeken nem hogy a búzát az árpától, de a kukoricát a zabtól sem tudnák megkülönböztetni, és többet tudnak a tűzföldi indiánok gondjairól, mint arról, hogy milyen az élet a lakóhelyüktől néhány tucat kilométerre, mondjuk egy lepukkantabb nógrádi faluban.

Erzsébetváros

A magyarok imádott lady Dianájáról, Ferenc Jóska boldogtalan feleségéről elnevezett városrészt 1882-ben választották le Terézvárosról. A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a XIX. század végére viharos tempóban épültek fel a bérházak. Ezért a városrészt a korabeli szlengben Chicago-nak kezdték nevezni. Egyébiránt ez az elnevezés azért is találó, mert a kiegyezést követő gazdasági aranykorban (az igazi) Chicago után Budapest volt a világon a legdinamikusabban növekvő metropolis.

Belső-Erzsébetváros (Zsidónegyed)

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték „zsidónegyedként” emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a városban mindenfelé fellelhető zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Ekkor valóban kizárólag zsidók éltek a területen.

Józsefváros

A Budapestet felületesen ismerők hajlamosak undorodva lesajnálni és en bloc lepratelep-drogtanyának tekinteni ezt a patinás múltú, a kalapos királyról, II. Józsefről 1777-ben elnevezett, rendkívül heterogén városrészt. Ahol az előítéletes Józsefváros-ellenesek szerint csak azok nem kattantak rá a dizájnerdrogokra, akiknek az idült alkoholizmusuk apropóján már annyira remeg a kezük, hogy esélyük sem lenne a vénájukba szúrni a tűt. Valójában persze egyáltalán nem ennyire elfuserált a nyócker, annak ellenére, hogy valóban vannak durvább részei. Sőt, ha az egész VIII. kerületet nézzük, akkor például a kertvárosias Tisztviselőtelepen még úszómedencés családi házat is találni.

Palotanegyed

Józsefváros belső, puccos része. A pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli. Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. Beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület, ekkoriban kapta a „Mágnásfertály” becenevet a környékbeliektől. A környék nemhivatalos elnevezése az idők folyamán a lágyabb Palotanegyedre változott, de a régies elnevezés, ha jelentősen visszaszorulva is, de máig fennmaradt.

A Palotanegyed 2007 decemberétől részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz hivatalosan a VIII. kerületi Önkormányzaton belül, aminek felállításával elnevezése és határai is hivatalossá váltak. UPDATE: Olvasóink jelezték, hogy a részönkormányzat megalakítását csak tervezték, de nem valósult meg.

Corvin negyed

A 22 hektárnyi területet érintő, Közép-Európa legnagyobb belváros-megújítási programja némileg megtorpant a 2008-as válságot követően, de szépen-lassan újra magára talál és folytatódik szintén a VIII. kerületen belül, a XIX századi arculatát büszkén megőrző elitnegyedet mintegy ellensúlyozó, XXI. századi kinézetű, puccos városrész. Persze a munkálatok még koránt sem értek véget, akad még bőven építeni való.

Belső-Ferencváros

A Kálvin tér – Üllői út – Ferenc körút – Boráros tér – Duna folyó – Fővám tér – Vámház körút közötti területet sok-sok pazar épülettel.

Ferencvárosi rehabilitációs övezet

Még a rendszerváltozás előtt kezdték rehabilitálni a környéket – ha úgy tetszik, a Corvin negyed előképe – de még most sem értek a végére. Még utcaszinten is hatalmasak az eltérések egy-egy épület és lakóik között.

A játék szabályait ezen a linken lehet megnézni – azzal a továbbfejlesztéssel, hogy most már sokkal egyszerűbb szavazni–, és persze ebben a körben is tudtok szavazni!

A győztes toronymagasan: Újlipótváros!