Hatalmas fejszobrot állítottak fel Óbuda főterén

1900 éve lépett trónra Hadrianus, aki Budapest ősét városi rangra emelte

O5A4079
2017.06.07. 14:59

Elég jó kis installációk vannak mostanában az óbudai Fő téren. Pár hónapja a mobilgát ellen tiltakozók a Római-partot mutatták meg a polgármesternek lángosostul, horgászostul, kajakostul, most pedig az önkormányzat állított fel egy hatalmas fejet ugyanitt. Vagyis egy fejdarabot.

A szobor Hadrianus császárt ábrázolja, több mint három méter magas és közel fél tonnás. A Hello Wood alkotása, úgyhogy természetesen fából van és elég jól néz ki. Egy korabeli márványszobrot szkenneltek be 3D-ben, aztán CNC-vel kivágták az egészet rétegelt lemezből.

Nagyon szép, de persze jogos a kérdés, hogy mit keres éppen itt, és éppen most.

Az apropót egy szinte felfoghatatlanul távoli évforduló adja, 117-ben, vagyis éppen 1900 éve lépett trónra Hadrianus. Ebből az alkalomból az Aquincumi Múzeum – amelyről egyszer már az Urbanistán is szó esett az ókori wellness kapcsán – kiállítást rendez Hadrianus MCM – Egy ókori karrier története címmel. (Gyengébbek kedvéért: az MCM az itt nem olyan rövidítés, mint a CNC két bekezdéssel feljebb.)

Az óbudai Fő térre pedig azért került a császár, mert több szállal is kötődik a kerülethez. 106 és 108 között ugyanis Pannonia Inferior, vagyis Alsó-Pannónia helytartójaként éppen innen, Aquincumból irányította a provinciát, majd később már uralkodóként is meglátogatta a települést, és ő volt az, aki városi rangot adott neki.

Amúgy egyszerűséget kereső katonaember volt Hadrianus, amolyan Ferenc József-félének képzelem. Gyakran a katonák egyszerű kosztját fogyasztotta (szalonna, sajt, ecet és víz keveréke - nyami!) és nem riadt meg attól sem, ha napi harminc kilométert kellett gyalogolnia teljes fegyverzetben. Viszont a Habsburg kollégájával ellentétben szorult bele szépérzék is: jártas volt a festészetben, verselgetett és megírta az önéletrajzát is. Állítólag egyszer csak azért mászta meg az Etnát, hogy annak csúcsáról gyönyörködhessen a napfelkeltében. Az meg már egészen Mátyás királyos húzás, hogy nagy lakomákon gyakran rendelt magának ételt a legtávolabbi asztalokról, hogy lássa, mindenki ugyanazt kapja-e mint ő.

Igazi trendszetter volt, a szakállával divatot teremtett.

Előtte majdnem száz éven keresztül minden császár borotválta az arcát, utána majdnem száz éven keresztül minden császár szakállas volt

(itt gyönyörűen végig lehet pörgetni a divat alakulását). Vicces, hogy mindezt annak köszönhetjük, hogy ragyás volt az arcbőre és nagyon szerette volna eltakarni valahogy. 

Aki kicsivel többre kíváncsi, az a Fő tér mellett, a Kórház utcában talál néhány színes tablót a témáról, aki pedig sokkal többre, az látogasson el az Aqincumi Múzeumba. Ja és ha már úgyis ott vagytok a Fő téren, nézzetek be a most nyílt köztéri absztrakt kiállításra a Kassák Múzeumba!

Borítókép: Ajpek Orsi. Kíváncsi vagy, mi történik Budapest közterein? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!