A húszas évek gengszterfilmstílusa Ceglédtől Salgótarjánig

Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet II.

2017.10.23. 15:09
nyitokep fejlec streamline stairs 727x

Az art deco az új szecesszió: ez az a stílus, amiért tényleg mindenki tud lelkesedni, amit a szakma és a nagyközönség is egyformán szeret. Talán mert egy évszázad már elég nagy idő. Oké, ebben persze benne van, hogy a korszak, a húszas évek nyugata és kiváltképp Amerikája mindig is menő volt a filmvásznon, a gengszterekkel, meg a titkos, pezsgős szvingpartikkal. Bár a menetrend szerint, átlagban húszévente elkészülő Gatsby-filmekből már a legutolsó is négyéves, azért a kor stílusa most is izgalmas. És hát, hogy ne lenne érdekes, hogy ebből a pezsgésből mi csapódott le nálunk?

Bolla Zoltán, a most megjelent, A magyar art deco építészet II. című könyv szerzője lassan egy évtizede gyűjti a magyar art deco építészet emlékeit. Merthogy egyáltalán nem oylan egyértelmű a helyzet itt, mint a szecesszióval, vagy teszem azt a neogótikával. Nincsenek nagy, látványos, mindenki által csodált art deco házaink. Persze pont ettől válik izgalmassá a munka: van valami, amit fel lehetett még fedezni, amiért nyomozni lehet. Egy-egy kilincs, zászlótartó vagy akár erkélyrács is csodálatos lehet, de olykor valóban kincsekre lehet bukkanni egy vidéki város mellékutcájában, ahol egy addig ismeretlen ház áll, teljes art deco pompában.

A szerző egészen aprólékos, olykor talán nevetségesen egyszerűnek tűnő módszerekkel szedte össze az anyagot – persze már miután minden fellelhető irodalmat kikutatott. Volt, hogy Google Street View-n pásztázta végig az ország gyanús területeit, hogy utána a helyszínre utazzon, és ellenőrizze a felfedezéseket.

Persze mindez nem pótolhatja a hagyományos, profi kutatómunkát sem: feltárni és feldolgozni az érintett építészek életművét, bemutatni a meg nem valósult terveket, és kideríteni, vajon miken dolgozhatott azokban az időszakokban, amelyekről nem maradtak feljegyzések.

Eredményeit A magyar art deco építészet című könyvében foglalta össze, mely először csak pdf-ben jelent meg – természetesen pénzügyi okokból. Aztán kinyomtatták, de csak a felét – természetesen pénzügyi okokból. Na de végre (egy városi sétákat tartalmazó spin-off kiadvány után) itt a második kötet.

Az elsőben a stílus általános ismertetése mellett a legfontosabb hazai építészeket és azok munkáit vette végig a szerző. A második részben rengeteg olyan házat mutat be az egész országból, melyek nem nagy nevekhez köthetők, de fontos alkotásai a stílusnak. Ezután funkciók szerint vesz sorra egy csomó épületet (infrastruktúra, intézmények, egyházak, kereskedelem, szórakoztatóipar és kiállítás), és kap egy külön fejezetet az alkalmazott- és iparművészet is: kapuzatok, vasmunkák, szobrászat, üvegfestészet, díszítőfestészet, temetőművészet és tipográfia.

Magyar art deco üvegművészet

A bemutatott stílus nem csak a kutatottságában különbözik a szecessziós építészettől. Mint Bolla Zoltán elmondta, az art deco épületek száma véges Magyarországon, míg a tízszer ennyi szecessziós ház száma végtelennek tűnhet. Ennek köszönhető, hogy az eddig megjelent két kötettel szinte a teljes hazai állományt le lehetett fedni, és ezért sem lesz harmadik kötet (mint ahogy azt egyesek reménykedve kérdezgették tőle).

Piros pont jár a szerzőnek, amiért nem csak egyszerűen kinyomtatta a PDF-kiadvány második felét. Az első kötetből kimaradt, mintegy kétszáz oldal helyett közel háromszázat kapunk, tehát majdnem a másfélszeresére nőtt tartalom. Belekerült egy csomó új alkotás (legnagyobb örömömre az egyik egy Urbanista-poszt nyomán), és születtek új fejezetek, például a magyar mesterek külföldi munkáiról, illetve arról, hogyan élt tovább a stílus a szocreálban.

A kiadvány legnagyobb értéke azonban az az ezer rajz és fénykép, mely elsősorban nem fotóművészeti alkotásként, hanem dokumentálva mutatja be a házakat és iparművészeti alkotásokat. Aki meg szeretné ismerni a hazai art decót, az ennél jobb tankönyvet nem talál hozzá.

A magyar art deco építészet – II. rész című könyv bemutatója november 2-án, csütörtök este, 18.00-kor lesz a FUGÁ-ban. A szerzővel Ritoók Pál művészettörténész beszélget.

Bővebb információt a budapestartdeco.hu oldalon találtok, ahol meg is lehet rendelni a könyvet. Ha pedig még többet olvasnátok a magyar építészetről, kövessétek az Urbanistát a Facebookon! (Annál is inkább, mert Bolla Zoltán hamarosan saját cikkel is jelentkezik a blogon - akár csak az első kötet után.)