Nyers idiotizmus

A bankok tudassák ügyfeleikkel, hogy alaptalanok azok a pletykák, amelyek szerint a bankok március 13-án a betétek befagyasztását terveznék - tartalmazza az a levél, amelyek a Magyar Bankszövetség juttatott el a bankokhoz. A Reuters banki források alapján közölte ezt. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára megerősítette, hogy levelet küldtek a szövetséghez tartozó bankokhoz - idézte a nemzetközi hírügynökséget csütörtök este az MTI.

Tekintsünk el egy pillanatra attól, hogy olyan nincs, hogy a bankok befagyasztják a betéteket. A betéteket, igen államcsőd esetén vagy annak megakadályozása érdekében, az állam fagyasztja be, reálisan egyébként első körben a devizabetéteket. Tekintsünk el attól is, hogy ha az állam ezt tervezné, mennyi szerepe lenne ebben a kvázi gittegyletként, látszat érdekvédelmi szervezetként is döcögve működő bankszövetségnek. Mi is történt, amikor 2006-ban Gyurcsány bevezette a banki különadót? Elment a Bankszövetséghez? Fenét. Elment Csányi Sándorhoz, be az OTP székházba, és odaültették maguk mellé dísznek a Bankszövetség éppen akkori elnökét. Ha a bankok akarnak valamit, vagy tőlük akar valamit a politika, azt nem a Bankszövetségen keresztül intézik.

Az elmúlt félévben időről időre szárnyra kapott már egy sor pletyka, az OTP csődjéről, a forint összeomlásáról, az államcsődről. Szögezzük le: nem állunk jól, legalábbis az állam semmiképpen nem. Az IMF hitel nélkül, akár elő is állhatott volna az a helyzet, hogy az állam a fizetésképtelenség határára sodródik. Válság ide, elképesztően felelőtlen, a szükséges átalakításokat, reformokat 2006 óta is megspóroló gazdaságpolitika oda, eddig nem történt nagyobb baj. Az államadósság nő, a magyar politikai garnitúra nagyjából egy az egyben hiteltelenné vált, de a rendszer nem omlott össze. Igen, részben az IMF-hitelnek köszönhetően, ami egyfelől IMF és uniós pénz együtt, másfelől pedig éppen azért is kaptuk meg gyorsan, ami miatt vészhelyzetben azért további segítségre is számíthatunk: nem jó az EU-nak, nem jó a régiónak, ha egy országot bedőlni hagynak. Nemhogy minket, Ukrajnát sem. (Más kérdés, hogy meddig lehet pofátlanul csak külső segítségre alapozni, lavírozva, hogy a kormány a megmaradt minimális szavazótáborából már egyetlen nyugdíjast, közalkalmazottat, segélyből élőt se veszítsen el.) Az IMF-hitel az idei évre bőven elég, egyszerűen nem kell annyi pénzt kifizetnie az államnak, amit az ne fedezne. Más kérdés, hogy persze az első nyilatkozatokkal szemben bizony kőkeményen fel kell használni a 20 milliárd eurót, és már most azon kell gondolkodni, hogyan fogjuk a 2010-ben lejáró szerződést meghosszabítani.

Szóval tenni kéne valamit, a sokat emlegetett államháztartási reformok ügyében, mert egyelőre valóban erősen lefelé megyünk a lejtőn. Az államadósság nő, a magyar állam, mint adós egyre kevésbé megbízható, ez gyengíti a forintot, ez nehezíti a devizahitelesek dolgát, ami pedig egy bizonyos szint felett bizony rendszerszintű kockázatot jelent a bankok számára, hiszen megnőhet a fizetni képtelen adósok száma. Biztos, hogy vannak már sokan, akiknek a megemelkedett törlesztőrészlet problémát okoz, vagy akár fizetésképtelenné váltak. A 300 forintos euró fáj, de még, átmenetileg, országos szinten, mindenképpen elviselhető. Kevesebben, de biztosan nem kevesen vannak azok is, akiknek évek óta spórolt pénze apadt töredékére azzal, hogy az OTP vagy a Mol részvényeinek ára sok éve nem látott szintekre süllyedt vissza. De: mindeddig azért sem történt nagyobb baj, mert ezzel együtt nagyon is racionálisan, senki nem gondolta komolyan, hogy az OTP csődbe jutna attól, hogy 3000, vagy most már csak 1500 forintot érnek a részvényei.

Az állam bajban van, ez nem jó a bankrendszernek, de azért amikor az Erste arról számol be, hogy tavaly Magyarországon a válság ellenére 30 százalékkal nőtt a profitja, és idén is bőven nyereséges lesz, ne féltsük már annyira a bankjainkat. Nem is féltjük: eddig, a kényszerűen emelt, és a mostani forintgyengülés nyomán várhatóan tovább emelkedő kamatokat látva a lakosság szépen fogta a pénzét, és bevitte az akciós betétekre.

Persze, amikor februárban egy hónap alatt megint csúnyán gyengült a forint, előbb a 300-as, majd a 310-es szintet viszi át az euró ára, meg hallottuk őszzel az Izlanddal, most az Ukrajnával vagy Lettországgal való összehasonlításokat, akkor időről időre mindig felmerülnek a kérdések. Aztán egy nagyon okos ember úgy érzi, jót tesz vele, ha egyébként megalapozatlan félelmét tényként közölve elkezdi megosztani azt másokkal. Láttunk már ilyet Magyarországon: a Postabank-pánik egy dolgozó sms-e nyomán indult el. Gyakorlatilag nemhogy pre-internet, de pre-mobiltelefon időszakhoz tartozott 1997, de pár nap múlva megjelentek a sorok, és az egyébként bőven nem tökéletesen működő, de az összeomlástól nagyon távol álló bankot két nap alatt bedöntötte a lakossági roham. (Apropó: a másik tanulság, hogy a rendszer működött, nem volt, akinek beragadt a pénze, a bank maga fizetett, illetve az államilag garantált betétek megóvták tulajdonosaikat a veszteségtől, a sorbanállók csak az idejüket bukták. Ma az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 13 millió forintig vállal garanciát a bankbetétekre és a kormány garanciát vállal minden más betétre e szint felett. )

Na most akkor, azt mondja ebben a válságtól és újabb forintmélypontoktól sújtott időben az egyébként nem túl kommunikatív, az Indexet visszahívni például rendszeresen elfelejtő ifj. Nyers Rezső, a magyar bankok érdekvédő szervezete, a Magyar Bankszövetség főtitkára, hogy "a Bankszövetség értesítést kapott a bankszektorból arról, hogy nő a kliensek érdeklődése a betétek biztonsága kapcsán, és egy-két helyen a betétek kivétele valamivel nagyobb volt a szokásosnál". Üdvözöljük ezt a fajta nyíltságot. Holnap a Bankszövetség akár reklámokat is közzétehetne, miszerint egyes külvárosi fiókoknál kisebb a betétesek rohama, csak kétszáz méteres a sor. De a Bankszövetség felelősebben gondolkodik ennél. A Reutersnek így aztán Nyers Rezső azt is elmondta: "kértük a bankvezetőket arra, hogy kövessék nagyobb figyelemmel az eseményeket, és arra kértük őket, hogy biztosítsák ügyfeleiket, betétjeik teljes biztonságban vannak, nincsenek kitéve semmi veszélynek". Mert ugye a bankvezetők arról híresek, hogy ha a szövetség nem figyelmezteti őket, akkor észre sem veszik, mi van pénzükkel. De úgy általában, vajon mire gondolhatott a főtitkár? Mi lesz, mi lehet a szocializmusban, majd egyébként bármelyik rendszerváltás utáni kormányon edződött magyar lakosságnak egy három mondatos, kb. "nem_lesz_gázáremelés_" típusú cáfolatról az egyetlen reflexszerű gondolata?

Az MTI híre 20.24-kor jelent meg. Az Index információi szerint ezek után eszeveszett egyeztetés kezdődött a kormány, az MNB és a PSZÁF között, majd az utóbbi két szervezet a következőket tette közzé 23 óra óra előtt nem sokkal: "az MNB és a PSZÁF szorosan figyelemmel kíséri a bankok helyzetét. A magyar bankrendszer pénzügyi helyzete stabil, az ügyfelek pénze biztonságban van". Bár ez az a két mondat sem sok, azt el kell ismerni, hogy miután a Bankszövetség ilyen remek magas labdát adott fel, nehéz lehetett mit mondani. De tény: a magyar bankrendszer stabil, az ügyfelek pénze biztonságban van. Egészen addig, amíg az eddig helyükön kezelt, az "ericsson laptopot nyerhetsz, ha ezt visszaküldöd" szintű hoaxok vagy inkább a Bankszövetség nem éri el, hogy kisebb bankpánikot előidézve bedöntsenek egy-két pénzintézetet.