A „Bástya elvtárs-érzés” és további tények a budapesti fürdőkről

Elolvastam a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jelenlegi vezetőjének válaszát az általam írottakra. Reagálása számomra magyarázkodásnak tűnik. Kifogások, melyeket magyarázatnak szán a 2022-es meglehetősen gyenge teljesítményükért.

Szűts Ildikó azt állítja: ha összevetjük 2022-t a Covid-válság előtti 2019-es bázisévvel, figyelembe kell venni, hogy tavaly a Dagályfürdő már nem tartozott a BGYH-hoz üzemeltetés szempontjából. Ez így igaz, 2020-ban valóban elvették az üzemeltetést a BGYH-tól, nem bízva az új vezetés szakértelmében. Viszont azt nem említi, hogy a 2019 nyarán átadott Pesterzsébeti fürdő 2022-ben már teljes kapacitással működött, nagyon szép forgalmat produkálva.

A vezérigazgató asszony kedvenc témája a Királyfürdő. Már többször nyilatkozta, hogy azt mi „engedély nélkül” üzemeltettük, azt sugallva, hogy kockáztattuk a vendégeink egészségét. Ezzel kapcsolatban már nyilatkoztam, de most leírom még egyszer. Ha jól emlékszem, 2018-tól már nem lehetett a fürdő működési engedélyét ismételten meghosszabbítani. Az ÁNTSZ már nem adhatott ki újabb hosszabbítást, de nem is tiltotta meg a fürdő üzemeltetését. Mi vállaltuk a nyitva tartást, s naponta többször vettünk vízmintát, amit be is küldtünk az ÁNTSZ-nek. Alkalmanként ők is kijöttek vízmintákat venni. Mivel nem volt betiltva a fürdő, lehetőségünk volt azt fokozott ellenőrzés mellett üzemeltetni. Ennek szellemében vállaltuk a feladatot. Kérdezem: azóta mit tettek a fürdő megnyitása érdekében? 

A fürdő nyitva tartását azért is tartottam fontosnak, mivel a Dandárfürdő mellett itt voltak a legalacsonyabb jegyárak. Az egység minden évben nagyjából nullszaldósan üzemelt, tehát nem hozott profitot. Egyébként már elő volt készítve a fürdő teljes átalakítása, amire a saját tőkén kívül lekötöttünk egy 500 millió forintos banki hitelt is. Ezt az összeget a jelenlegi vezetés felélte. 

További adalék, hogy a Királyfürdő állami tulajdonban van. Az üzemeltetési szerződésben a BGYH vállalta a folyamatos nyitvatartást. Mivel a fürdő jelenleg zárva van, az állam bármikor visszaveheti az ingatlant. Akkor majd lehet mutogatni! 

Másik állítása szerint igaz, hogy a bevétel és a nyereség elmarad a 2019-estől, de a vendégelégedettségi mutató most nagyon jó. Ez biztosan így van, de ha a vendégek valóban elégedettek, úgy gyakrabban jönnek vissza, s így emelkedik a látogatószám. Mi korábban a visszatérő, elégedett vendégekből sokat profitáltunk. Egyébként rendszeres fürdőlátogatóként jelzem, hogy én is szeretek olyan fürdőbe járni, ahol kevesen vannak (ez a Bástya elvtárs-érzés). Aki ritkán jár fürdőbe, ezt nem érzi.

Szűts Ildikó ezt írja cikkében:

"Röviden összefoglalva: 2022 a visszatérés éve volt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. számára. Társaságunk 2022. évi adózás utáni eredménye 2,4 milliárd forint volt, vagyis elmondható, hogy hosszú idő után a BGYH végre sikeres évet zárt. A tavalyi vendégforgalom egyes időszakokban már megközelítette a Covid előtti értékeket, sok esetben meg is haladta a turisztikai csúcsnak számító 2019-es szintet. A vendégforgalom csaknem 80 százaléka, az árbevétel mintegy 90 százaléka volt a 2019. évinek. Sőt a nyári szezonban egyes fürdőknél elértük, illetve túl is szárnyaltuk az akkori szintet. A 2021-es évvel összevetve ugyanezen számokat, a látogatószám több mint a duplájára, az árbevétel pedig a két és félszeresére nőtt."

Tudom, hogy volt Covid, de úgy gondolom, ha Karácsony Gergelyék egy szakmabeli vezetőt választottak volna, úgy sokkal kisebb a visszaesés. A számok felfelé lettek kerekítve. A cég árbevétele 2022-ben 88 százaléka volt a 2019-es évnek (Gellért-eladás nélkül 86 százalék), a vendégforgalom pedig 71 százalék. Ez így kicsit más. A cikk nem szól arról, hogy a többi nagy magyarországi fürdő miért tudta 2019-hez képest jelentősen (120–160 százalékkal) növelni árbevételét. Elárulom az okot. Ezekben vagy nem volt, vagy sikeres volt a vezetőváltás.

De ha már a számokról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a 2019 óta bekövetkezett inflációról sem. 2019 vége és 2022 vége között az Eurostat számai alapján 24,55 százalékos volt az infláció. Így ha valorizáljuk a 2019-es számokat, úgy 2022-ben a budapesti fürdők árbevétele reálértéken már csak 71 százaléka a 2019-esnek. Én nem lennék erre büszke. A 2021-es évvel való összehasonlítás pedig egyszerűen nevetséges.

A cikkben az is szerepel, hogy a „társaság működését támogató gondolatot nem talált az írásomban”. Pedig van benne bőven ott, ahol leírom a hibákat. Sajnálom, hogy ezeket a vezető asszony nem vette észre, de ezen nem is csodálkozom. Egy egyenesnek nem lehet elmagyarázni, mi az a gömb.

Azt is írja: "A Covid időszaka alatt történt 8 hónapos kényszerleállás, azaz teljes fürdőbezárás nem egyszerűen csak bevételkiesést (mintegy 22 milliárd forint!) jelentett..." Nos, amikor a 2019-es csúcsév teljes (12 hónapos) árbevétele 18,4 milliárd forint volt, akkor hogyan lehet 8 hónap alatt 22 milliárdos bevételkiesés 2020-ban? Ez matematikailag nem stimmel.

A Rác fürdővel kapcsolatban kifogásoltam a felmérésre és a terveztetésre kifizetett közel 200 millió forintos összegeket. Ezeket a kiadásokat továbbra is teljesen feleslegesnek tartom, de az is igaz, hogy a jelenlegi műszaki gárdával én sem tudnám ezeket a munkákat elvégeztetni.

Azt elképzelhetőnek tartom, hogy megtörténtek a jelzett béremelések, ám ha így is történt, kevés volt. Többet kell fizetni az embereknek, ha tisztességes munkát várunk el tőlük.

Magyarázatokból összességében elég ennyi. Én csak annyit kérek a jelenlegi vezetőtől, hogy akkor jelentkezzen ismét, ha a BGYH Zrt. árbevétele vagy üzemi eredménye újra elérte a csúcsnak számító 2019-es év valorizált számait.

A szerző a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt vezérigazgatója (2010–2020).

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Marjai János / MTI)