Kedvezménytörlés: gátlások nélkül

Amikor Straub Elek utoljára nyilatkozott az Indexnek, el kellett tartanom a fülemtől a telefonkagylót, úgy ordított. Mielőtt a matávos kommunikáció dinamizmusát demonstrálva lecsapta volna a kagylót, keresetlen szavakkal cáfolta az internetszolgáltatóktól származó értesülésünket, miszerint vállalata az internetkedvezmények megszüntetésére készül. Sokadszor cáfolta. Mi pedig egyre kevésbé hittük el neki, de őszintén reméltük hogy tényleg megint "megvezettek" informátoraink, és indokolatlanul kongatjuk a vészharangokat. Azt is többször leszögezte az elnök-vezérigazgató, hogy ha esetleg mégis változnának a kedvezmény paraméterei, az internetezés költségei semmiképpen nem emelkedhetnek, legfeljebb a konstrukció változik. Straub több ízben a nagyközönség félrevezetésével vádolta az Indexet: mi most az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy ki hazudik.

Az egy kaptafára készült cáfolatok hosszú sorának helyét hétfő óta egy jól hangzó, ám minden ízében hamis és cinikus érvrendszer vette át, miszerint a kedvezmények "már nem felelnek meg a liberalizált piac követelményeinek - sem szabályozói, sem üzleti szempontból. [...] Liberalizálttá vált a távközlési piac, változtak a hírközlési jogszabályok, továbbá elterjedtek a nagy sávszélességű adatátviteli megoldások: az ADSL és a kábeltévé. [...] A Matáv az átalánydíjas konstrukciók megszüntetésével lehetővé teszi az internetszolgáltatóknak, hogy a bevétemegosztásból származó részesedésük nagyobb legyen. [...] A Matáv évek óta változatlan áron áron nyújtja a Mindenkinek csomagot és a 150 forintos kedvezményt, ami éves szinten több százmillió forintos veszteséget okoz. [...] Ilyen piaci környezetben nem várható el, hogy egy profitorientált vállalkozás mélyen a piaci ár alatt kínálja bármely szolgáltatását."

Vegyük sorra: az internet hazai hőskorában társadalmi és politikai nyomásgyakorlással kikényszerített éjszakai 100, majd 150 forintos díjstop és a 2000-ben bevezetett, átalánydíjat kínáló Mindenkinek csomag a Matáv értékelése szerint "forradalmasította" az otthoni internetezést - noha a magyar internettarifák nemzetközi viszonylatban még a kedvezmények figyelembevételével is kiugróan magasnak bizonyultak ezekben az években, az internetpenetráció pedig messze elmaradt az Európai Uniós átlagtól. A szóban forgó konstrukciók valójában éppen csak elérhetővé tették az otthoni internetezést, a liberalizáció pillanatának (2001. december 23.) közeledtével a Matáv mégis szabadulni próbált "az internetes társadalom építésének" terhétől: már 2001 elején megpróbálta megszüntetni a kedvezményeket, ám a közfelháborodás és egy utolsó pillanatban lefújt tüntetés hatására visszakozott.

"A szóban forgó konstrukciók valójában éppen csak elérhetővé tették az otthoni internetezést"

A magunk részéről azt gondoljuk, hogy bármit is beszél Straub Elek (vagy a balhé eltalicskázására kijelölt Nagy Bálint kommunikációs igazgató), a Matáv azóta lesi az alkalmat a kedvezmények balesetmentes "kivezetésére". A drasztikus, az internetezést jelentősen drágító lépés bejelentésére azért most, a választások után, a két kormány közötti interregnum idején került sor, mert a kedvezmények szükségességét illetően teljes a konszenzus a politikai lövészárok mindkét oldalán. Amikor a Matáv a tavalyi év elején először próbálta meg visszavonni őket, Demszky Gábor (SZDSZ) "az internetezőkre mért csapásról" beszélt, a kedvezmények eltörlését pedig ahhoz hasonlította, "mintha felszednénk az M1-es autópályát Győr és Budapest között." Amikor az egységes hírközlési törvény a díjmegosztásról szóló passzusára reagálva a Matáv ismét a kevezmények megvonását helyezte kilátásba, Rogán Antal (Fidesz) zsarolásnak minősítette a fenyegetést: "Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nem csak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is."

Hogy a Matáv mennyire tiszteli a távközlés liberalizációját előíró törvény szellemét és logikáját, az elmúlt fél évben kiderült. A kedvezményeket annak idején éppen a monopolhelyzetéből fakadó magas telefontarifák kompenzálása céljából vezette be, most pedig a liberalizációra való hivatkozással veszi el, miközben a tarifák mérséklődését eredményező verseny annak ellenére nem kezdődött meg, hogy a törvényi szabályozás erre papíron már fél éve lehetőséget ad. Ezért azonban csak részben a szabályozás a felelős: a jelentős piaci erővel bíró koncessziós telefontársaságok egyszerűen nem akarnak versenyezni, és ezt egyelőre büntetlenül meg is tehetik. Ebben a helyzetben azonban arcpirító cinizmusnak tartjuk a távközlési liberalizációra és az internetes bevételmegosztásra történő hivatkozást.

"Arcpirító cinizmusnak tartjuk a távközlési liberalizációra és az internetes bevételmegosztásra történő hivatkozást"

Ami a bevételmegosztást illeti, a Matáv az érvényes rendelet és a Hírközlési Döntőbizottság erre vonakozó elvi állásfoglalása ellenére nem hajlandó átadni az internetszolgáltatóknak az őket már január óta megillető díjhányadot. Annak ellenére nem, hogy a csúcsidőn kívüli tarifa 10 százaléka jelentősen elmarad az európai átlagtól, és még a számlázás költségét sem fedezi, amit a Matáv a törvényalkotótól és a Hírközlési Döntőbizottságtól egyaránt eltérő jogértelmezése szerint az internetszolgáltatóknak kéne végezni. A koncessziós telefontársaságok ráadásul azzal fenyegetőznek, hogy kikapcsolják az internetszolgáltatók telefonszámait, ha azok nem írják alá az általuk teljesíthetetlennek ítélt szerződéseket. A Matáv által diktált feltételek csak saját internetszolgáltató leányvállalata, az Axelero számára elfogadhatóak, amely a telefontársaságnál lecsapódó profitból hódítja meg az internetes piacot.

Hasonló a helyzet a távközlési liberalizáció területén: a Matáv által kidolgozott referencia összekapcsolási ajánlat (amelyet a Hírközlési Döntőbizottság első körben már elutasított) olyan összekapcsolási díjakat tartalmaz, amelyek jelentősen meghaladják a Hírközlési Felügyelet költségtanulmányában szereplő értékeket, sőt, az alternatív telefontársaságok szerint magasabbak a Matáv saját üzleti előfizetői számára megállapított tarifáknál is. A műszaki betelepülésért a reális ár tíz-hússzorosát kéri a volt monopólium: az alternatívok két hete nyilvánosságra hozott közös állásfoglalása szerint ha a liberalizáció ilyen zökkenőmentesen folyik tovább, előbb-utóbb teljesen megszűnik a verseny a vezetékes távközlési piacon.

"Ha a liberalizáció ilyen zökkenőmentesen folyik tovább, előbb-utóbb teljesen megszűnik a verseny a vezetékes távközlési piacon"

A kedvezmények megszüntetése mellett érvelő Matáv a szélessávú, átalánydíjas internetelérést lehetővé tévő megoldások terjedésével is előhozakodott. Az ADSL és a kábeltévés internet valóban nagyszerű technológiák, csakhogy műszakilag és gazdaságilag is csak egy jóval szűkebb kör számára elérhetők, mint a telefonmodem. Ezek a technológiák még Budapesten sem biztosítanak teljes lefedettséget, és az infokommunikációs szektor recessziója miatt a fejlesztések üteme jelentősen visszaesett. A másik korlátozó tényező az ár: szélessávú internet nem kapható havi tízezer forint alatt, a betárcsázós internetelőfizetők jelentős része ennél szerényebb költségvetésből szörfözik.

Az "internetes társadalom építésének támogatása" kapcsán százmilliós nagyságrendű veszteségről beszélő, összességében azonban a tavalyi évben százmilliárd forint körüli nyereséget elkönyvelő Matáv, és a koncessziós telefontársaságok valódi célja az internetpiac megszerzése. Ma már ugyanis nyilvánvaló, hogy hosszú távon a hangkommunikáció lassan, de biztosan átterelődik a mobilra, a vezetékes távközlési hálózatokat pedig adatátvitelre, elsősorban internetelérésre fogjuk használni. Azért éri meg a vezetékes telefontársaságoknak a számukra valójában extraprofitot termelő internetszolgáltatók ellehetetlenítése, hogy a helyükre - jelentős ráfordítással - saját leányvállalataikat állítsák, ily módon biztosítva a távolabbi kilátásokat: például az átalánydíjas helyett percdíjas internetezést. Ez pedig mindaddig így is marad, amíg a szabályozás lehetővé teszi, hogy a koncessziós telefontársaságok, a vezetékes telefonhálózat tulajdonosai mobilcégeket, kábeltévétársaságokat és internetszolgáltatókat is birtokoljanak.

"A következő kormánynak ezen a téren óriási felelőssége van: nyuszinet és nagyinet helyett meg kell törni a volt monopóliumokat"

Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy szigorú és következetes állami szerepvállalás nélkül a volt monopóliumok bebetonozzák magukat, a piac "láthatatlan keze" erőtlen a verseny beindításához. A következő kormánynak ezen a téren óriási felelőssége van: számítógéposztogatás és információstársadalmas szlogenek puffogtatása, "nyuszinet és nagyinet" (Mandur László, az MSZP informatikaiminiszter-jelöltjének programja) helyett meg kell törni a volt monopóliumokat, és végre kell hajtani a liberalizációt. Addig pedig vissza kell állítani a Matáv "kedvezményeit", amelyekre egy valóban szabad piacon majd tényleg nem lesz semmi szükség.