Hermina
18 °C
31 °C

Lázár alkotmányozni hívja az ellenzéket

2011.03.07. 13:20
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Szávay István volt az utolsó interpelláló, párttársa, Vágó Sebestyén nem vehette elő a vesszőparipát, nem kérdezhette meg Réthelyi nemzetierőforrás-minisztertől hogy "meddig marad az SZDSZ holdudvar uralma a közszolgálati rádióban". Most azonnali kérdések, majd kérdések következnek, utána pedig határozathozatalok, ekkor döntenek az alkotmányozás alapelveiről, a médiatörvény módosításáról és a 2006 őszén kizárólag rendőri jelentések vagy rendőri tanúvallomások alapján elítéltek amnesztiájáról is.

  • A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt. "Azt hiszem abban egyetértünk, hogy nem sok kormány volt az elmúlt húsz évben, amelyik ennyi mindent tett" a magyarságért, kezdte válaszát, és emlékeztette a Jobbikot, hogy ők is támogatták a Fidesz trianoni emléknapról és a kettős állampolgárságról szóló javaslatait. A Máért értekezletein pedig a magyarországi pártok is részt vehettek. A szakbizottságok ügye viszont más kérdés, azok maguk szabályozzák működésüket, a szabályzat szerint pedig a szakbizottságok üléseire a Máért munkájában részt vevő határon túli szervezetek és a kormány szakértői vesznek részt. Magyarországi pártok tehát nem, de ha kérik, eseti meghívottakat delegálhatnak a szakbizottságokba. A Jobbik élni fog a lehetőséggel, mondta Szávay, de a választ nem fogadta el, mert szerinte a Máértnek kellett volna döntenie a szakbizottságokról. A parlament viszont elfogadta.

  • A jobbikos Szávay Istvánt az érdekli, hogy összeegyeztethető-e a nemzeti egyőttműködés rendszerével az, hogy az ellenzéki pártokat kirekesztik a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságainak munkájából. Pedig szerinte pártjának helye lenne a bizottságokban, hiszen a magyarság sorsa kiemelten foglalkoztatja őket. Ehhez képest a szakbizottságokat a Máért helyett létrehozó kormány nem hívta meg a magyarországi pártokat. Szerinte a cél az ellenzéki pártok, elsősorban a Jobbik kirekesztése volt. Pedig Semjén korábban egy írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy fontosnak tartják az ellenzék részvételét a Máért munkájában.

    Fotók: Barakonyi Szabolcs
    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • A kormány nevében Fónagy János közlekedési államtitkár válaszolt. "Említette, hogy az elmúlt hónapokban történt valami. Történt. Tél volt" - felelte a kérdésre. A téli időjárás viszont csak lassítja az építkezést, a munkák nem álltak le. Az M0-ás még mindig kiemelt projekt, a finanszírozási háttér és a műszaki tartalom változatlan. A munkát lassítja, hogy az építési területeken lévő települések nem engedték a nehézgépjárművek közlekedését és a betonkeverő telepek létesítését, így a gépek és a beton csak az M0-áson juttatható el az építési területre. Egy fakivágási engedély késedelmes megkérése miatt is csúszott az építkezés, illetve az is, hogy avarkori temetőket találtak az építési területen. És még az eső is esett. A nehézségek azonban áthidalhatóak, az első szakasz kis csúszással még az idén átadható, a teljes beruházással 2013-ra végeznek. Pál Tibor szerint igaz, hogy tél volt, "nyáron meg nyár lesz és nagyon meleg", de ezek szerinte csak kifogások. A választ nem fogadja el, bízik benne, hogy ez munkára serkenti a kormányt. A parlament viszont elfogadta a választ.

  • A szocialista Pál Tibor szerint nagyon sok baj van az M0-ás déli szektorával, ami halálút, szűkített méretű, és a közepére lerakott beton elválasztósáv csak felületi kezelés. Jól mutatja ezt, hogy elég egy koccanás a teljes útzárhoz. Ezért is fontos lenne a déli szakasz kiszélesítése kétszer háromsávosra, illetve a leállósáv kialakítása. A szocialista kormány ki is írta a pályázatot az út szélesítésére, meg is kezdődött a munka, de az elmúlt hónapokban leállt. "A munkagépeket belepte a hó" - példálózott. "A kormány állította le a munkát, vagy valami más miatt történik ez?" - kérdezte.

  • A kormány nevében Balogh Zoltán államtitkár válaszolt. Érdeklődött, hogy valóban arról a szociális válságról kérdez-e, amit az Orbán-kormány idézett elő. "Bájos" - felelte az igenlő válaszra. Szerinte a válságot a szocialisták idézték elő, mert "rábeszélték az országot, hogy devizában adósodjon el", illetve tovább növelték az államadósságot, ezt pedig a lakossággal fizettették meg. Szerinte "hamisak a vádak", a szocialisták azt a válságot kérik számon a kormányon, amit ők idéztek elő. Arra, hogy nem emelték a nyugdíjat, azzal felelt, hogy a szocialisták sem, a továbbiakban pedig kizárólag azzal érvelt, hogy a szocialisták már a Fidesz előtt elkövették ugyanezeket a hibákat. Varga László emlékeztette is rá, hogy Balogh immár államtitkár, és kilenc hónapja a Fidesz kormányoz. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

  • A szocialista Varga László szerint a kormány intézkedései miatt nőtt a szegénység és a munkanélküliség, ráadásul még a nyugdíjminimumot sem emelték, nem is beszélve a családi pótlékról. Eztuán az Út a munkához közmunkaprogram szétveréséért kárhoztatta a kormányt. "A dolgozó szegények is egyre többen vannak az önök intézkedései miatt" - mondta. Varga szerint itt az ideje, hogy "a szegénység ellen radikális lépéseket tegyenek", majd azt kérdezte, hogy tesz-e bármit a kormány a nyomor csökkentéséért.

  • A kormány nevében Orbán Viktor helyett Szatmáry Kristóf gazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte a kérdés hétről hétre felmerül a kérdés a parlamentben, de ez rendben is van, hiszen kétségtelen, hogy a lakáshitelesek "feje felett lebeg ez a helyzet". Szerinte ugyanakkor a lakáshiteleseket igazi veszély, szociális katasztrófa nem fenyeget, mert nem lakoltathatják ki őket. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nem a legjobb megoldás, de még mindig jobb a kapkodásnál. A megoldásnak tekintettel kell lennie arra is, hogy a lakáshitelesek is vállaljanak felelősséget, ne csak a bankok és az állam. Azokkal sem akarnak kiszúrni, akik még tudnak fizetni. Amíg nem találnak megoldást, addig meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot. "Ezek mind tüneti kezelések, a megoldás a gazdasági növekedés beindítása" - tette hozzá a ceterum censeót. "Elnézést, államtitkár úr, ön most nem mondott semmit" - utasította el a választ Vágó Gábor. A parlament viszont elfogadta.

  • Az elempés Vágó Gábor a nemzeti eszközkezelőre tett ígéretet kérte számon a kormányon, szerinte ugyanis egyre rosszabb helyzetben vannak a lakáshitelesek, a hitelek többségénél az ingatlanok már nem fedezik a hitel értékét. Vágó szerint a kilakoltatási moratórium nem megoldás, mert nem kezeli a problémát. Milyen megoldást tervez a kormány, kérdezte. Emlékeztette Orbánt, hogy 2011. február 25-i facebookos bejegyzésében még azt állította, hogy kidolgozták a terveket, de ennek szerinte nincs nyoma, március 1-én is csak azt a szerinte spekulációs trükköt dobta be a kormány, hogy befagyasztja a svájci frank árfolyamát.

  • Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egyetért Gyenessel abban, hogy az döntő kérdés, hogy hány szakember marad az egészségügyben. Szerinte a kormány eddigi intézkedései azt szolgálják, hogy pályán tartsák a szakorvosokat és a rezidenseket, ennek érdekében át kívánják alakítani a rezidensképzést is, rugalmasabb pályázati rendszert terveznek, és lehetővé tennék az átjárást a költségtérítéses és az állami finanszírozású képzések között. Szerinte a rezidensek távozásának az is oka, hogy a kórházak nem hívják le a hiányterületeken tanuló rezidenseknek adható ötven százalékos bérkiegészítést sem. Ezen túl még "számos intézkedést" terveznek, mert "magunk is sorsfordítónak gondoljuk" a kérdést. Gyenes szerint a jelzett intézkedések "előremutatóak lehetnek", de hatásuk nem azonnali. Sajnálja, hogy elutasították korábbi javaslatát az azonnali bérfejlesztésre. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • Heintz Tamást várakozásunknak megfelelően kielégítette a kormány válasza, de most a jobbikos Gyenes Géza következik, aki interpellációját egy újságcikkhez köti. A cikk szerint a Szent János kórházban annak ellenére egyedül hagytak egy rezidenst "szilveszter másnapján", hogy a törvény szerint a rezidens csak szakorvosi felügyelettel dolgozhatna. A rezidens szakorvosával telefonon konzultálva látott el ügyeletet. Gyenes szerint a "vitatható gyakorlat" a szakorvoshiány miatt alakulhatott ki. A kérdés az, hogy mikor kíván tenni végre valamit a kormány annak érdekében, hogy a szakorvosok ne hagyják el az országot.

  • A fideszes képviselő a gyógyszermarketing témájában kérdez alá a kormánynak.

  • Navracsics Tibor helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, szerinte furcsa, hogy pont az az MSZP hiányolja a vitát, amelyik kivonult az egyeztetésekről. "Nyolc évig önöktől mást se hallottunk, hogy milyen fontos a parlamenti munka" - mondta, erre most az MSZP kivonul. "Be kéne nyújtaniuk saját szövegjavaslatukat" - mondta, de ehelyett szerinte a szocialisták egy "trópusi adóparadicsomban tartanak majd kihelyezett frakcióülést". A kérdőíveket 8 millió háztartásba küldték el, a kérdések szerinte nem partikulárisak, hanem "igen fontos kérdések". Az árból "40 százalékot meg tudtak spórolni", fejenként 90 forintba, "egy ötvenesbe és két húszasba" kerülnek, ami szerinte nem sok."Megér-e önöknek kilencven forintot az emberek véleménye?" - kérdezett vissza. Lamperth szerint szégyen, amit Rétvári művel, mert vádaskodik, és nem adott korrekt választ. Nem is fogadta el. A parlament viszont igen.

  • Lázár János arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a Fidesz 2011. március 11-én beterjeszti saját alkotmányjavaslatát. Kérte az ellenzéket, hogy ők is terjesszék be saját javaslatukat. "Ez az esztendő az ország újraszervezése" - mondta, szerinte ez az első év, amikor Magyarországnak "demokratikus, írott alkotmánya születhet". Szerinte a 89-es alkotmányra senki sem adott felhatalmazás, azt "paktumok és elvtelen kompromisszumok szülték". Szerinte az alkotmányt a parlamentben kéne megtárgyalni, ezért adott lehetőséget a Fidesz és a KDNP arra, hogy minden parlamenti képviselő benyújthassa saját javaslatát. Szerinte mindenki fiókjában lapul egy alkotmányjavaslat, ezért nem is érti, hogy a szocialisták miért nem akarnak alkotmányozni. Beszélt még a kérdőívről is, amit szétküldtek az országban. Ezután az LMP-t bírálta, szerinte a jövő héten kiderül, "hogy összenő-e ami összetartozik", vagyis hogy az LMP a szocialistákkal együtt bojkottálja-e az alkotmányozást. A kormány nem kívánt válaszolni, Kövér ezután az MSZP frakciót rendszabályozta, mert szerinte hangoskodtak.

  • A kereszténydemokrata Seszták Oszkár a beregi árvíz utáni összefogásról beszélt napirend előtti felszólalásában. 2001. március 6-át szerinte a Beregben sosem fogják elfelejteni, mert aznap az ár győzött. "Érdemes belenézni abba a tragédiába, aminek a rendezője a természet, szereplői pedig mi, emberek voltunk" - mondta. 17 ezer embert kellett kitelepíteni az áradás miatt, de az ország összefogott, 25 ezren dolgoztak a gátakon, és rengeteg segélyadomány is érkezett. A kormány pedig ígéretet tett az újjáépítésre, ami az év november 30-ra az újjáépítés be is fejeződött. A kormány nem válaszolt a felszólalásra.

  • A kormány nevében újra Szatmáry Kristóf államtitkár válaszolt. "Ön említette az Orbán-kormány lakástámogatási politikáját, akkor évente 40 ezer új lakás épült, önök viszont csak Fapál államtitkár lakásvásárlását tudják felmutatni" - mondta. Ezután leütötte a felkínált labdát, emlékeztetett rá, hogy a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt 53 százalékról 82 százalékra nőtt a GDP-arányos adósság. A Széll Kálmán Terv lényege ennek az adósságnak a felszámolása, mondta. A lényeg, hogy mindenki dolgozzon. De szükség van még a MÁV és a BKV együttesen felhalmozott 380 milliárdos adósságának a felszámolására is. Át kell alakítani a gyógyszerkasszát is, ami szerinte korrupt és átláthatatlan rendszer. Zárásként a strukturális reformok halogatását kérte számon a szocialistákon.

  • A szocialisták frakcióvezetője, Mesterházy Attila az Orbán-csomagról beszélt. Szerinte a magyar gazdasági mutatók az EU-n belül kifejezetten jók, még az államadósság mértéke is csak a középmezőnyben van. A Fidesz zúgolódására reagálva megjelölte az adatok forrását is, mindezt Orbán Viktor mondta tavaly augusztusban, már miniszterelnökként. Ennek ellenére támogatja, hogy a kormány az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésére törekszik, hiszen szerinte ezt tette az előző szocialista kormány is. Szerinte adóságcsapdába a Fidesz 2000 utáni politikája miatt került a kormány, igaz, elismerte Medgyessy Péter száz napos programjának felelősségét is. Emlékeztetett rá, hogy a száz napos programot a Fidesz is megszavazta, a kiadáscsökkentő intézkedéseket és a szerkezeti átalakításokat viszont rendre elutasították. A mostani csomagra Mesterházy szerint az új adórendszer miatt van szükség. A csomag szerinte nem strukturális reform, hanem szimpla megszorítás, "a sodródás és a kilátástalanság programja".

  • A kormány nevében Szatmáry Kristóf államtitkár válaszolt. Szerinte munkahelyet csak a gazdaság képes létesíteni, "hibás az a politika, amely azt gondolja, hogy munkahelyet az állam tud teremteni, amit aztán az adófizetők pénzéből kell fenntartani". Szatmáry szerint az elmúlt nyolc évben nem nőtt, hanem százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, az EU-ban csak Máltán alacsonyabb a foglalkoztatás. "Az a foglalkoztatáspolitika, ami a munka helyett a segélyezésre tette a hangsúlyt, megbukott" - jelentette ki. A kormány a vállalkozások helyzetbe hozásán dolgozik, mondta, majd megismételte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahellyel számol, de ehhez előbb be kell indítani a gazdasági növekedést. Hosszú távon csak a strukturális reformok segíthetnek, zárta felszólalását.

  • Az elempés Scheiring Gábor szerint a kormányprogram szociális és munkaerőpiaci katasztrófával fenyeget. Példával kezdett, szerinte a Gyöngyöspatán vasárnap történtek is ezt jelzik előre. "A kormány nagy ollóval nyírbálja meg a legrászorultabbak szociális támogatásait" - mondta, miközben nem teremtődnek új munkahelyek. Közben pedig egy párt uszításra használja ki a helyzetet, ami szerinte a "nemzeti érdek tagadása". Bírálta a közmunkaprogramokra fordítható összegek megfelezését. Gyöngyöspatán például tavaly 32 embert, idén legfeljebb 6-ot lehet közmunkában foglalkoztatni. "Ugyanez a helyzet Szabolcsban" - mondta, ahol az emberek se ételt, se fűtőanyagot nem tudnak venni, és még halottaik temetéséhez is segélyt kell kérniük. Ha a kormány nem változtat, Scheiring szerint a vörösiszap-katasztrófához fogható szociális katasztrófa következhet be. Bírálta a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát is, mert szerinte az elmúlt évben jelentősen csökkent a rokkantnyugdíjat igénylők száma, ha pedig ez tovább csökken, akkor valószínűleg már sérült embereket is egészségesnek nyilvánítanak. "A szegények vegzálását már megszoktuk" - jelentette ki, a közszférában tervezett változások szerinte már a középosztályra is kihatnak majd. A kormány szerinte csak "a kiadásait igyekszik kétségbeesetten csökkenteni". Szerinte idő lenne "valós megoldásokat" keresni a problémákra.

  • A kormány nevében Halász János államtitkár válaszolt, örült, hogy Dúró felhozta a témát, mert így végre elmondhatja az igazságot. Szerinte a tervben arról van szó, hogy az általános iskolát végzettek körében is súlyos kompetenciahiány tapasztalható, írni, olvasni nem tudó emberek kerülnek ki az iskolákból, akik aztán egy rosszul működő szakképzési rendszerben tanulhatnak tovább. A Széll Kálmán Terv szerinte megadja a választás lehetőségét a szülőknek, hogy a 15 éves diákok továbbtanuljanak-e, vagy megpróbáljanak elhelyezkedni. Reméli, hogy amúgy a közoktatás a gimnázium, vagy a középfokú szakiskola elvégzéséig ingyenes marad. A lényeg azonban az általános iskolai képzés színvonalának növelése, valamint a szakképzési rendszer átalakítása. A terv szerint a jövőben az általános iskola elég képzettséget adhat ahhoz, hogy már akkor elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon, akik dolgozni akarnak.

  • Összességében is nagy csalódást okozott Dúró Dórának a Széll Kálmán Terv, azt viszont végképp nem érti, hogy miért akarják 17 évről 15 évre csökkenteni a tankötelezettség kórhatárát. Azt sem érti, hogy hogyan változhat hónapról hónapra a kormány álláspontja ebben az ügyben. Szerinte a tankötelezettség nem csak oktatási, hanem társadalmi kérdés is. Hazugságnak tartja, hogy 15 éves, nyolc általános iskolai végzetségű gyerekek a munka és a tanulás között választhatna. A kérdés szerinte fokozottan érinti a cigányokat, ezt pár irreleváns statisztikával próbálta alátámasztani - arról idézett adatokat, hogy a cigány anyák hány százalékának van csak nyolc általános végzettsége. Végül elővezette ötletét a bentlakásos iskolahálózat létrehozásáról.

  • Tévedtünk, Pintér mégsem viszontválaszolhat a frakciók reakcióira, de az esti vitában elmondhatja véleményét.

  • Az elempés Szilágyi László szerint "a közvetlen katasztrófa-elhárítás területén viszonylag jól vizsgáztak" az érintett hatóságok, de a katasztrófa-megelőzés területén előrébb kéne lépni. Beszélt még arról, hogy az elmúlt években "anyagi és humánerőforrás tekintetben is" elszegényítették a hatóságokat, ezért kérte, hogy a kormány a hatóságok leépítését "ne azon az úton folytassa, amelyiken elkezdte". Alapvetően támogatni fogják az esti vitában az indítványt.

  • A Jobbikos Balczó Zoltán szerint pártja támogatja a veszélyhelyzet fenntartását, két olyan területet érintene, ami szerinte csak részben a belügyminiszter szakterülete. Az egyik a személyi felelősség megállapítására folytatott nyomozás, a másik az adományok felhasználásával kapcsolatban felmerült visszásságokról szól. Ezekről majd az esti vitában szeretne bővebben hallani.

  • A szocialista Gőgös Zoltán megfigyelése szerint Pintér részletesebben foglalkozott a kolontári katasztrófával, mint a borsodival. Reméli, hogy este, amikor a veszélyhelyzetek meghosszabbításáról szavaznak, majd a borsodi katasztrófahelyzetről is bővebben kezelnek. Gőgös szerint a katasztrófa kezelésében a kormány "korrektül járt el", de az érintet lakosok néha nem értik, hogy miért nem kártalanították még őket.

  • Pintér felszólalására elsőként a fideszes Talabér Márta reagált, aki Veszprém megyeiként megköszönte a kormány intézkedéseit, és azt is, hogy veszélyhelyzetet rendeltek el, ami szerinte a munkák megkezdésének a követelménye volt.

  • A borsodi veszélyhelyzetről röviden szólt csak Pintér, reményei szerint legkésőbb májusig kiépítik a védrendszereket, hogy megakadályozzák a Sajó újbóli kiöntését.

  • "A veszélyhelyzet nem múlt el, de a területe csökkent, Vas és Győr-Moson-Sopron megyék területén már nincs veszélyhelyzet. A tározó északi fala ugyanakkor még nem stabil, 2011. május 21-ig fejeződhet be a tároló megerősítése" - mondta Pintér. A lúgos víz is szivárog még, és az elárasztott területekről sem takarították el mindenhonnan a vörösiszapot, ami a legutóbbi mérések szerint higanyt is tartalmazott. A jövőbeni katasztrófák elkerülése érdekében a MAL Zrt-ben újfajta gyártási folyamatot vezettek be, melynek melléktermékeként nem keletkezik vörösiszap.

  • Pintér Sándor belügyminiszter tövényi kötelezettségének eleget téve tájékoztatja a parlamentet a kolontári iszapkatasztrófa elhárítására tett intézkedésekről. Felszólalása elején emlékeztett rá, hogy ezzel párhuzamosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is veszélyhelyzet van. A kolontári katasztrófáról - amit minden idők legnagyobb ipari katasztrófájának nevezett - elsőként azt mondta, hogy annak részleteiről már tájékoztatta az országgyűlést, mégis megismételte a részleteket.

  • Kövér László házelnök köszöntötte a parlament ülésén részt vevő spanyol és portugál nagykövetet, akik a terrorizmus áldozatainak emléknapjára érkeztek. A terrorizmus emléknapján a 2004. március 11-i madridi terrortámadások áldozataira emlékeznek. "A terror soha semmit sem oldhat meg, így lehet, hogy a terrorizmus áldozatai azok is, akik egy képzelt jóért értelmetlenül áldozzák fel magukat" - mondta Kövér, majd arról beszélt, hogy el kell kötelezzük magunkat a terror elleni harcban.