Péterfalvi megmentené a szociális konzultáció kérdőíveit?

A kormány által 2011 május-júniusában megtartott szociális konzultáció miatt júniusban Jóri András volt adatvédelmi biztos eljárást indított. Az ombudsman szerint az  1,065 millió visszaküldött, és azóta is a kormány által őrzött kérdőív a feladók politikai véleményével kapcsolatos, különösen védett adatokat tartalmaz. Miután az erősen a kormány szája íze szerint kialakított kérdőívek vissszaküldői az egyedi vonalkód alapján beazonosíthatók, az adatgyűjtést súlyosan jogsértőnek találta.

A felperes nem nyilatkozik, hogy miért perel

Jóri szerint már az is különleges adat, hogy valaki egyáltalán részt vett-e a konzultációban. Mivel sérült a válaszolók személyes adataik védelméhez fűződő joga, Jóri augusztusban elrendelte a kérdőívek megsemmisítését. Ezt a döntését a konzultációt lebonyolító Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala (KEK KH) a Fővárosi Bíróságon megtámadta, bár Jóri szerint mindmáig nem jelölték meg, hogy az ombudsmani határozat melyik pontját tartják jogellenesnek.

December 31-én, az új alkotmány hatályba lépésével egyidejűleg az adatvédelmi biztos intézménye a mandátum felénél megszűnt (emiatt Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indíthat). Helyét a Péterfalvi Attila vezette NAIH vette át, mely azonban nem jogutódja a volt adatvédelmi biztosnak. Jóri jelezte is a bíróságnak, hogy hivatala jogutód nélkül megszűnt, és a per megszüntetését indítványozta.

Jogutód-e Péterfalvi?

Ha a pert a bíróság megszünteti, Jóri határozata jogerőssé válik, és a kérdőíveket a KEK KH-nak azonnal meg kell semmisítenie, azaz lényegében a volt adatvédelmi biztos álláspontja győz. Emlékezetes, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nyári bejelentése szerint Jórinak nem szakmai, hanem személyes oka volt a szociális konzultáció megtámadására: azért kezdeményezte a kérdőívek megsemmisítését, hogy bosszút álljon a menesztéséért.

Bár a NAIH nem jogutódja, az adatvédelmi biztos folyamatban lévő ügyeit a törvény szerint mégis a hivatal viszi tovább. Ezzel kapcsolatban azonban eltérőek az álláspontok: Jóri szerint a szociális konzultáció lezárt ügy, Péterfalvi viszont azt az Index kérdésére a per miatt folyamatban lévőnek nevezte, és ezért, ha azt a bíróság jóváhagyja, a NAIH lesz az új alperes.

Két ügyvéd, egy iroda

A helyzet azért kényes, mert Péterfalvi Attila NAIH-elnöki kinevezésekor többen is azt vélelmezték, hogy kiválasztásakor a fő szempont az volt, hogy – Jórival szemben – a jelentős adatvédelmi ügyekben nem megy majd szembe a kormánytöbbséggel. Ha a NAIH elnökeként valahogy sikerül elérnie, hogy a kormánynak fontos kérdőíveket ne kelljen megsemmisíteni, beigazolódhatnak az elfogultságával kapcsolatos előzetes bírálatok.

A bíróság még nem döntött az alperes személyének a változásáról. Péterfalvi ugyanakkor megszüntette a Jóri által szerződtetett ügyvéd megbízását, és új jogi képviselőt hatalmazott meg. Hasonlóan járt el a felperes KEK KH is.

A jelek szerint a per egyre kevésbé hasonlít két ellentétes érdekű fél jogvitájára. A KEK KH és a NAIH új képviselőinek (sorrendben: Freidler Gábor és Dudás Gábor) ügyvédi irodái a Budapesti Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint ugyanabban az első kerületi épületben, ugyanazon az emeleten, ugyanazon ajtó alatt találhatók (Dudás Gábort nem sikerült elérni, Freidler Gábor pedig nem nyilatkozott a furcsa helyzetről).

Nyerhetne, de halasztást kér

Péterfalvi egy, az új adatvédelmi törvényről szóló októberi konferencián együtt szerepelt a KEK KH ügyvédjével, Freidler Gáborral, aki nem mellékesen dolgozott a Hódmezővásárhelyi önkormányzatnak a Jóri által a szégyenlista miatt indított eljárás ügyében (a szégyenlistát végül az Alkotmánybíróság is jogsértőnek találta).

A két ügyvéd február 8-án első lépésként közösen a február 20-ára kiírt tárgyalás elhalasztását kezdeményezte. Mivel a KEK KH sem a keresetlevélben, sem az azóta hozzá intézett beadványokra reagálva nem jelölte meg, hogy mit kifogásol Jóri határozatában, az első tárgyalási napon a bíróság (ha el is fogadja az alperesi oldal változását) valószínűleg megszüntette volna a pert.

A halasztás miatt azonban már nem világos, hogy valójában a NAIH perbeli taktikája mire irányul. Péterfalvi Attila a per részleteiről, mint folyamatban lévő ügyről nem kívánt nyilatkozni.