Nem bizottság, hanem törvény kell

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn jelentette be, hogy nyárra alakulhat meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű intézmény, amelynek a kommunista múlt feltárása lesz a feladata.

Ezzel kapcsolatban megkerestük Ungváry Krisztián történészt, aki szerint a bizottság felállítása szép, de másról szól mint ami a probléma lényege, mert jogszabályt kell módosítani arról, hogy kiről lehet kijelenteni, hogy hálózati személy volt, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály alapján gyakorlatilag senki sem nevezhető annak.

"Eddig az is probléma volt, hogy sok iratot nem adtak át, és különösen nagy gond, hogy a mágnesszalagok adatállományával sem történt semmi, holott erről külön törvényben rendelkezni sem kellene. A kormány bármikor bejelentheti hogy ezeket az iratokat átadja a levéltárnak, izgalommal várom, mikor kerül erre sor" – mondta Ungváry.

Hozzátette, hogy volt egy intézmény, ami eddig azzal is foglalkozott, amivel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg. "Örülnöm kellene, mert bizonyos szempontból a mi intézetünket állítják vissza más néven" – mondta.

Az '56-os forradalom történetének dokumentációs és kutató intézete 1989. június 17-én alakult, egy nappal Nagy Imre és mártírtársai temetése után. Az intézet az első években, egészen közalapítvánnyá alakulásáig, különböző pályázatokból és eseti kormányzati támogatásokból nyert pénzeszközökből tartotta fenn magát.

Kérdésünkre, hogy kapott-e felkérést arra, hogy vegyen részt a bizottság munkájában, azt válaszolta, hogy egyelőre senki sem kereste meg.

Nem ez az első bizottság

2010-ig működött a Kenedi-bizottság, amelyet Kenedi János történész vezetett, az egykori állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó mágnesszalagok adatainak hiánytalan feldolgozását felügyelő háromtagú civil bizottság, aminek megszüntetéséről a kormány 2010 decemberében döntött.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2009 áprilisban háromtagú bizottságot kért fel Kenedi János vezetésével arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer – 1944 és 1990 között tevékenykedő – hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.

Ezzel kapcsolatban Kenedi János közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal mindvégig vonakodott attól, hogy eleget tegyen a Bajnai-kormány rendeletének, és a kormányváltás óta sem történt előrelépés a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtésében. "Egyszerűen nem hagytak bennünket dolgozni" – jelentette ki.