Parlamenti alelnök lett a volt szkinhed

• Az első szünetben végzik el a megválasztott képviselők mandátumigazolását. A képviselők ezután tehetik le esküjüket.
• A második szünetben az Országgyűlés elnökének személyéről tartanak titkos szavazást.
• A harmadik szünetben tartja alakuló ülését a házbizottság, ezután pedig bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Megérkezett a parlamentbe a Fidesz-KDNP krémje, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Kósa Lajos, hogy csak a legnagyobb neveket említsem. De itt van Fazekas Sándor is. 

• Az új országyűlés legidősebb képviselője az 1935-ben született, fideszes Turi-Kovács Béla.
• A legfiatalabb ebben a ciklusban is a jobbikos Dúró Dóra, aki 1987-es születésű.

Az előző, 2010-14-es ciklust a két új ellenzéki párt, a Jobbik és az LMP is rögtön parlamenti performansszal kezdte, ezek közül Vona Gábor gárdistamellényes eskütétele maradt emlékezetes. A ciklus során aztán az ostortól a hangosbeszélőn és a kisvonaton át egy rahedli molinóig rengeteg mindent becipeltek magukkal az ellenzékiek az ülésterembe, összeszámolni is nehéz, mennyi mindent. Ezt Kövér László jól meg is elégelte és elkezdte osztogatni a büntetéseket, de a Jobbikot és az LMP-t, na meg a belőlük kivált PM-et ez nem különösebben zavarta.

Úgyhogy könnyen lehet, a Jobbik, az LMP, a DK, na és az Orbán-szobordöntést kitervelő Kónya Péterrel erősítő Együtt-PM ma sem fog beleférni a bőrébe.

Több olyan képviselő is leteszi ma az esküt, akik egy hónapon belül már tovább is állnak.

• Fidesz: Tizenegy megyei kormánymegbízott is bekerült fideszes színekben a parlamentbe, ez a poszt azonban összeférhetetlen a képviselőséggel. Közülük ketten, Pesti Imre, Budapest főváros és Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megye kormánymegbízottja mondhat le mandátumáról, ha Orbán Viktor úgy akarja.
• Jobbik: Balczó Zoltán a Jobbik országos listájának második helyéről jutott be, de a párt EP-listáján is második, így biztosan kijut Brüsszelbe. Az ő helyére Suhajda Krisztián érkezhet, legalábbis ő a következő a listán.
• Együtt-PM: Bajnai Gordon egy hónapja jelentette be, nem lesz képviselő. A mandátumát csak azért veszi át, hogy tovább tudja adni valakinek a pártjából. Az utód Szelényi Zsuzsa, esetleg Pápa Levente lehet. Bajnai azonban a lemondással megvárja május 25-ét.
• DK: Molnár Csaba alelnök listáról jutott be a parlamentbe, de ő lehet pártja első brüsszeli kijutója is – Gyurcsány ugyanis csak szimbolikus listavezető a DK európai parlamenti listáján. Molnár mandátumát Varju László pártigazgató kaphatja.

A parlament előtti nagy teret lezárták, így most oda nem lehet bemenni senkinek. Arra, hogy ne is menjen be senki, civil ruhás emberek vigyáznak. A tér előtt, a villamos síneken már néhány tüntető is felbukkant. Ők a Gaudi-Nagy Tamás szervezte EU-ellenes demonstrációra érkezhettek. Köztük van Budaházy György is, de láttunk Magyar Gárda egyenruhába öltözött embert is. A parlamentbe regisztrált újságírók munkáját egyébként megnehezíti, hogy átalakították a Kossuth teret. Korábban a beléptető kapuknál egy számítógépbe pötyögve ellenőrizte az őr, hogy regisztrált-e előzetesen a vendég/újságíró, ma rádión keresztül intézik ezt, ami kisebb káoszhoz vezetett.

Gyurcsány Ferenc (DK) és Mesterházy Attila (MSZP) éppen megérkezik, amikor Vona Gábor (Jobbik) már rég interjút ad. 

De tényleg. Az ülésterem előtt zenészek bazseválnak a tisztelt képviselőknek.

Fotó: Huszti István / Index

A képviselőknek a 2012-ben hatályba lépett új alaptörvényre kell esküt tenniük, ami nem lesz egyszerű, hiszen az ellenzék különböző mértékben, de elutasítja az alkotmányt. Mesterházy Attila 2011-ben kijelentette, ők ugyan nem hajlandóak az új alaptörvényre felesküdni – hamar kiderült azonban, hiába lép hatályba a Fidesz alkotmánya, a már megválasztott képviselőknek nem kell arra újra felesküdniük. Most viszont igen. Mi várható?

• a Fidesz-KDNP felesküdik a saját maga által elfogadott alaptörvényre, nyilván
• az MSZP, úgy tudjuk, szintén felesküdik is nem készül semmilyen performansszal
• az LMP is felesküdik, Schiffer András azonban egy kis módosítással mondja a szöveget
• a DK is leteszi az esküt az alaptörvényre, ők azonban valamilyen módon azt rögtön zárójelbe is teszik
• az Együtt-PM is esküt tesz, performanszról nem tudunk, de meglepődnénk, ha nem lenne

Reggel Istentisztelettel kezdtük a napot a frakcióval, utána átvonultunk a Batthyány-örökmécseshez, ahol egy szál virággal emlékeztünk Magyarország első szabadon választott miniszterelnökére, most pedig készülünk az alakuló ülésre.

– írta a fideszes Kucsák László Facebookján. Ő egyébként a XVIII. kerületből jutott be egyéni képviselőként a parlamentbe, a Simon Gábor helyett indított Kunhalmi Ágnest legyőzve.

Fotó: Huszti István / Index

Fotó: valasztas.hu

Az ülésrned másképpen alakul mint az ábrán. Az elnöki pulpitusról nézve az ülésterem jobboldalán a III-VI. szektorokban a Fidesz és a KDNP frakciói ülnek, mellettük az LMP, aztán a Jobbik és az MSZP. A független képviselők az ellenzéki frakciók által elfoglalt szektorok felső üléssorában ülnek majd.

Ami rögtön feltűnt, hogy jó sok fideszes képviselőnő fehér blézerben jelent meg, akárcsak az LMP-s Schmuck Erzsébet és Szél Bernadett. A szocialista Kunhalmi Ágnes piros felsőt húzott, ami meglepő választás tőle, hiszen általában a kéket vagy a feketét preferálja.

A volt köztársasági elnök egy hölggyel beszélgetett az ülésterem előtt, amikor elsuhant mellette Németh Szilárd rezsiharcos. A háttérben Rogán Antal (háttal) telefonál, valószínűleg arról kérdezi a feleségét, hogy nőtt-e a lakásuk, mióta elment otthonról és ha igen, hány négyzetméterrel.

Fotó: Dezső András / Index

A nyakkendője viszont érdekes.

Fotó: Dezső András / Index

Minden képviselő felállt.

Fotó: Huszti István / Index

Bevonult az ülésterembe, és közben azt mondta az őt videózó újságíróknak, hogy

Jó napot!

Őrület, mi lesz itt ma még? 

Majd eléneklik a Himnuszt. Egész jól énekel a nagyrészt férfiakból álló parlament.

Ők döntöttek az Országgyűlés összetételéről és arról, kikre testálják az ország vezetését. A jogorvoslati eljárások lezárultak, megszületett a végeredmény, az Alkotmánybíróság döntött a választási rendszerről. Ezek után senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát és a leendő kormány legitimitását.

Ahogy az már tudható volt.

Fotó: Huszti István / Index

Megtudtuk, mire készül Gyurcsány Ferenc és csapata. A probléma a következő: elutasítják a Fidesz által elfogadott alaptörvényt, arra viszont mégis esküt kell tenniük. Legalábbis ha képviselők akarnak lenni. Sőt, ezen túl az esküokmányt is alá kell írniuk.

Ezt a dilemmát úgy próbálják meg áthidalni, hogy az esküjüket kiegészítik egy saját szöveggel. Ebben várhatóan kétségbe vonják az alaptörvény legitimitását, sőt, az esküokmányhoz is hozzácsatolják a kiegészítést.

A rendszerváltás utáni szabad választások között az április 6-i a 7. volt, mégis az első. Mert a külhoni magyarok is szavazhattak. Ebben az Országgyűlésben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kaptak, és az új alaptörvény alapján jött létre. A választás üzenete világos volt. Lezártnak tekintik a múlt terméketlen vitáit. Arról, hogy köztársaság vagyunk-e, vagy jogszerű-e az alaptörvény. Nem vállalunk közösséget a múlt diktatórikus rendszerivel, sem a fasiszta, sem a kommunista rendszerrel. 

Nem lehetséges, hogy ebben az országban származása vallása, nemzetiségi hovatartozása miatt bárkit megbélyegezzenek, vagy azt gondolja, hogy mások fölött áll. Ebben a szellemben végezzék a képviselők a munkájukat.

Az LMP frakcióvezetője az Indexnek azt mondta, az ő esküje is rendhagyó lesz. A magát ateistának valló Schiffer azt nem egészíti ki a szokásos „Isten engem úgy segéljen!″ sorral.

Magyarország polgárai szabadságot és jólétet akartak a rendszerváltás idején. Abban bíztunk, hogy felzárkózhatunk Nyugat-Európához. E két reményünk nem egyformán vált valóra. Szabadságvágyunk követelményei teljesültek, a tisztes polgári lét feltételei nem mindenkinek adatnak meg. A jólét megteremtésében korántsem voltunk annyira sikeresek, mint a szabadság megteremtésében.

Az elmúlt 25 évben sok időt felemésztett a múltról szóló viták lezárása. A nemzet mostanra befejezettnek tekinti ezeket a vitákat. A szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehova nem vezet. A magyar embereket az érdekli, miként tehetjük jobbá az életünket és a boldogulás feltételeit hazánk minden p

Fotó: Huszti István / Index

olgárának.

A fenntartható fejlődés nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem eleven húsunkba vágó kérdés, amit minden döntés előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.